Az ingatlanbefektetéseké a jövő? Ennyi pénz ment oda októberben

Októberben a hazai nyilvános befektetési alapok vagyona számításaink szerint 35 milliárd forinttal 5547 milliárd forintra nőtt, teljes egészében az árfolyamnyereségek (hozamok) hatásaként. A befektetők ugyanis 1,1 milliárd forintot még el is vittek az alapokból.

Az alacsony kamatszint miatt teljesen logikus módon a bankbetét-szerű pénzpiaci alapokból ment ki a legtöbb pénz, 32 milliárd forint. Ugyanakkor a kicsit nagyobb kockázatú alapfajtákba sok tőke ment be, így az abszolút hozamú alapokba 12 milliárd, az ingatlanalapokba 8,3 milliárd, az úgynevezett származtatott alapokba – ezek többnyire valójában garantált vagy abszolút hozamú alapok – másik nyolcmilliárd.

Lakás vagy üzlet?

Különösen feltűnő az ingatlanalapok növekménye, mivel rendszerint ennél kevésbé szokott változni a tőkéjük. Másrészt pedig gyakran hallani arról, hogy az ingatlanárak manapság sokat emelkednek. Bár ez főleg a lakásárakra vonatkozik, a hazai ingatlanalapok pedig inkább üzleti célú objektumokat tartalmaznak.

Mindenesetre az Erste Ingatlan 4,1 milliárd, az Erste Euró Ingatlan mintegy 1,3 milliárd, az OTP Ingatlan 1,1 milliárd forint friss tőkét tudott vonzani októberben. A kötvényalapokból több mint kétmilliárd forint ment ki, a részvényalapokba 1,3 milliárd forint érkezett.

Ami a devizákat illeti, 6,8 milliárd forintnyi friss eurót fektettek be, míg forintban jegyzett alapjainkból 9,4 milliárd forint távozott, és kis mértékben (800 millió forint értékben) a dolláralapokból is vontak ki tőkét. Pedig októberben nem sokat változott a forint árfolyama, jobbára szűk sávban mozgott, a szeptemberi 311,3 után 313,3 forint volt a napi MNB-árfolyamok átlaga.

Olcsó-e az euró, ha magasan van?

Igaz, volt pár nap, amikor 309 forint környékére ment le az euró árfolyama, lehet, hogy ezen a szinten manapság már olcsónak érzik az eurót az emberek. Vagy csak sok maradt meg a nyaralásból, külföldi nyári munkából.

Hosszabb távra megvizsgálva úgy tűnik, az alapok növekedése megállt, inkább stagnál mostanában, aminek fő oka az állam forráséhsége. A lakossági állampapírok állománya eközben ugyanis rendszeresen havi sok tízmilliárd forinttal nő, míg a lakossági bankbetéteké rendszerint jelentős mértékben csökken, miként szeptemberben is (mínusz 64 milliárd forint).