Az intézményi befektetők – alapkezelők, biztosítók és más szakemberek – megnyalnák mind a tíz ujjukat, ha olyan kötvényt kapnának, amely az infláció felett 2,75, vagy 3,25 százalékot fizet (2, illetve 4 éves PMÁK inflációkövető magyar papírok), de ők ebből ki vannak zárva. Az infláció az idén év végére elérheti az évi két százalékot Magyarországon, így 2018-tól ezek a kötvények évi öt százalék körüli kamatot is fizethetnek.
2. Magyar inflációkövető eurókötvény
Kicsit hasonló az előzőhöz az Eurózóna inflációja felett jelenleg két százalékot fizető eurós magyar államkötvény, ennek is sokan örülnének másutt, főleg a kamathiányban szenvedő Nyugat-Európában. (A tíz éves német államkötvény hozama mindössze 0,2 százalék körüli, sok rövidebb kötvényé pedig negatív.) Ezért euróra váltani talán nem érdemes, de ha valaki eleve euróban tartalékol, akkor eléggé kedvező.
3. Amerikai államkötvények
Az USA államkötvényei az utóbbi időben sokat estek, hozamuk így magassá vált, jelenleg a tíz éves kötvényé 2,45, az öt évesé 1,93 százalék éves szinten. A hasonló magyar kötvényeké 3,26, illetve 1,77 százalék, miközben a dollár erősödő pályán mozgott az utóbbi időben. Nem kifejezetten a magyar kisbefektetők szokása amerikai kötvényeket vásárolni, de nagyobb pénzű, vájt fülű befektetők megpróbálkozhatnak ezzel, vagy egy nemzetközi kötvényalappal. A plusz nyerési lehetőség, de egyben kockázat is a dollár esetleges erősödése vagy gyengülése.
4. Készpénz vagy rövid állampapír
Az alacsony kamatok miatt első pillantásra nem látszik logikusnak, de a tőkepiacokon az idén is nagy turbulenciák jöhetnek. A tőzsdeindexek többsége történelmi csúcson van, nemsokára beiktatják a kiszámíthatatlannak tekintett Donald Trumpot, választások lesznek például Németországban és Franciaországban. Könnyen lehet, hogy jön az év során egy jó kis 10-20-30 százalékos részvénypiaci korrekció, amikor jóval olcsóbban lehet majd részvényekhez jutni. Bár vannak olyanok, akik szerint a további meglepetések elmaradhatnak, mint az Alapblog, de elég lehet az is, ha a piac csak azt hiszi, hogy lesznek itt még meglepetések.
5. Bányarészvények
A nyersanyagok az idén több éves haldoklás után némileg magukhoz tértek, de sokuk még mindig olcsónak számít. Hasonlóan messze vannak korábbi csúcsaiktól a bányarészvények is, akár olaj, akár arany, akár réz a fő profiljuk. (Sok bányacég többféle anyagot is kitermel.)
Az olaj vásárlásával például az a probléma, hogy a tárolása költséges, ezért a távoli olajhatáridők általában sokkal drágábbak. A lejárathoz közeledve egyre olcsóbbak lesznek, azaz a vevő folyamatosan pénzt veszít. (Nagy a contango.) Úgy is szokták mondani, hogy az arany, ezüst és más alapanyagok nem hoznak állandó bevételt, mint kamat vagy osztalék, sőt lényegében viszik a pénzt.
Ez a gond nem jelentkezik a bányáknál, sőt ezek bevételt hozhatnak osztalék formájában is, adott esetben még némileg csökkenő nyersanyagárak mellett is. Az egyes cégek azonban csődbe mehetnek, ez ellen specializálódott befektetési alapok, tőzsdén kereskedett indexalapok (ETF-ek) vásárlásával védekezhetünk az egyes részvények helyett. (Vigyázzunk, egyes indexek nem tartalmazzák a kifizetendő osztalékokat.)
Az arany mellett szólnak például a várható politikai bizonytalanságok, ellene a magasabb kamatszínvonal. Az olajat támogatja az OPEC-megállapodás és gyengítheti az amerikai olajcégek termelésének felfutása. A bányaszektor tehát továbbra is nagy veszélyeket és nagy lehetőségeket egyaránt tartogat.
6. Vegyes alapok, abszolút hozamú alapok
Ha végképp tanácstalanok vagyunk, bízzuk az egészet szakeberekre, majd ők eldöntik, hogy mikor mibe érdemes fektetni. Ám ők is nehezen versenyeznek most a magyar inflációkövető államkötvényekkel, ha nyugodtan akarunk aludni, lehet, hogy nem érdemes kockáztatni. Életkor, vérmérséklet és befektetési cél kérdése, ha fiatalabbak és bátrabbak vagyunk, sokáig nem kell a pénz, akkor érdemesebb választani a nagyobb kockázatú, részvényjellegű befektetéseket is vásároló alapokat a magasabb hozam reményében.
A legtöbb említett befektetést egyébként érdemes tbsz-számlára (tartós befektetési számlára) helyezni. Még akkor is, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy meg tudjuk-e tartani öt vagy három naptári évig, mert ha nem, nincs retorzió, csak az egyébként is szokásos adót kell megfizetni.
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
