Újabb 73,6 milliárd forint friss tőkét hoztak a befektetők a nyilvános hazai befektetési alapokba júliusban, a hozamok is növelték a vagyont hétmilliárd forinttal, így 80,6 milliárddal nőtt a tőke. Ez meghaladja a korábbi hónapok értékét, utoljára februárban volt ennél nagyobb a tőkebeáramlás. (A zártkörű alapok a Bamosz adatbázisában nincsenek benne.)
A befektetők elsősorban a rövid kötvényalapok jegyeit vásárolták, ide 40,4 milliárd forint áramlott be. A vegyes alapokat is hasonlóan szerették, ide 38,4 milliárd forint érkezett. A bankbetétekhez hasonlóan nagyon nem kedvelték viszont a likviditási alapokat, amelyek elsősorban bankbetétekbe fektetnek, és emiatt hozamuk nagyon visszaesett mostanában. Innét elvittek 38,6 milliárd forintot.
Az OTP Optima jelenleg az ország legnagyobb alapja, mintegy 21 milliárd forinttal nőtt és átlépte a 400 milliárd forintos határt, tehát ez az alap egyedül a rövid kötvényalapok növekedésének több mint feléért felelős. Ezzel együtt is, a korábbi évek hatására még mindig több tőke van likviditási, mint kötvényalapokban (1040, illetve 882 milliárd forint). De valószínűleg már nem sokáig.
A júliusi állampapír-értékesítési és bankbetét-statisztikák még nem készültek el, de már teljes képet kaphatunk a júniusról. Ekkor csak kis mértékben csökkent a lakossági bankbetétek állománya, átlagos körüli mértékben nőtt az alapok tőkéje, nagyon megugrott viszont a lakossági állampapírok értékesítése.
Amint azonban kiderült, ez azonban részben annak köszönhető, hogy intézményi befektetők is hozzájuthattak lakossági állampapírokhoz, hogy mennyihez, nem tudni. Az alapfolyamat azonban valószínűleg változatlan: a bankbetétek teret veszítenek vagy stagnálnak, az alapok és az állampapírok viszont dinamikusan bővülnek.
A befektetők ezúttal is, mint júniusban, visszaváltották inkább az euróban és dollárban jegyzett befektetési jegyeiket, elég jelentős, összesen csaknem 16 milliárd forintnyi értékben. Feltehetően azért, mert a forint viszonylag gyenge volt, 300 forint feletti euró/forint árfolyammal, de a nyaraláshoz kivett valutának is lehetett ebben némi szerepe.
Nyilvános alapok vagyona | |||
Pénzáramlás | Összvagyon | Vagyonmegoszlás | |
(milliárd forint) | (milliárd forint) | (százalék) | |
Abszolút hozamú | 9,0 | 660,3 | 12,8 |
Árupiaci | 0,1 | 11,0 | 0,2 |
Dinamikus vegyes | 1,0 | 6,7 | 0,1 |
Egyéb értékpapír | 2,0 | 30,5 | 0,6 |
Egyéb pénzpiaci | 5,1 | 520,1 | 10,1 |
Hosszú kötvény | -0,1 | 168,8 | 3,3 |
Kiegyensúlyozott vegyes | 29,7 | 372,5 | 7,2 |
Közvetett ingatlan | -0,5 | 28,7 | 0,6 |
Közvetlen ingatlan | 1,1 | 431,4 | 8,3 |
Likviditási | -38,6 | 1 040,4 | 20,1 |
Óvatos vegyes | 7,6 | 127,8 | 2,5 |
Részvény | 6,1 | 266,3 | 5,1 |
Rövid kötvény | 40,4 | 882,5 | 17,1 |
Szabad futamidejű kötv. | 2,8 | 77,6 | 1,5 |
Származtatott | 0,0 | 18,7 | 0,4 |
Tőkevédett | 7,9 | 530,6 | 10,3 |
Összesen: | 73,6 | 5 173,7 | 100,0 |
Alacsony kockázatú (ppiaci, likv., rövid kötv., tőkev.): | 14,8 | 2 973,5 | 57,5 |
Magas kockázatú (rv., abszolút hozamú, árupiaci) | 16,2 | 962,9 | 18,6 |
(Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás) |
A mostanában rendkívül népszerű abszolút hozamú alapokba is ment kilencmilliárd forint, és a részvényalapok is kaptak újabb hatmilliárdot. Az utóbbi azért érdekes, mert sok éves részvényutálatot követően érezhető végre változás ezen a területen, valószínűleg szintén az alacsony kamatok hatására. Csak remélni lehet, hogy nem egy újabb tőzsdekrach előestéjén vásárolgatnak, mint már annyiszor (például 2007-ben).
(Cikkünk a szokásosnál hamarabb készült, így egyes alapoknál még 1-2 nappal a hó vége előtti adatokkal kellett számolnunk.)