Újra indul a Shanghai Express? Részvényt vesz a magyar - nem biztos, hogy jókor

Jelentősen, 62 milliárd forinttal nőtt júniusban a Magyarországon kezelt befektetési alapok vagyona – derül ki a Bamosz statisztikái alapján készült számításainkból. Ebből a hazai alapkezelők által itthonról kezelt, de cseh koronában és lengyel zlotyban jegyzett alapokat levonva 57 milliárd forint marad, ami még mindig másfélszerese az előző havinak. Az utóbbi pár évben pedig nagyjából átlagosnak nevezhető havi összeg.

Nagy konkurens az állampapír

Amint arról már többször beszámoltunk, elsősorban az alacsony kamatok miatt alternatívákat kereső befektetők vásárolnak mostanában befektetési jegyeket, havonta jellemzően több tízmilliárd forint értékben. Ugyanezen okból – és az állam által kínált magas kamatok következtében – nő a lakossági állampapírok mennyisége is, júniusban ez 163 milliárd forintot tett ki. Ami bőven rekordösszeg, évek óta nem volt ekkora összegre példa, még a százmilliárd is csak egyszer jött össze egy hónapban.

A lakossági bankbetétek júniusi egyenlegét még nem ismerjük, de megérkezett a májusi adat, az kiugró, 154 milliárdos csökkenést mutatott. Összességében tovább folyik a „betétből ki-alapba és állampapírba be” című darab bemutatása.

Nem kellett már a deviza

Az alapokon belül a forintos sorozatokat vették, az euróban jegyzett értékpapírokból viszont egymilliárd, a dollárban jegyzettekből közel nyolcmilliárd forintnyi tőke távozott. Ennek ezúttal nem látszik különösebb oka, mivel az euró havi átlagára alig változott, a forint nem volt sem túl erős, sem túl gyenge. Az euró/dollár keresztárfolyam is inkább stagnált 1,36 körül, bár sokat beszéltek róla. (Hosszabb távon megfigyelhető, hogy ha a forintot erősnek érzik, a lakosság devizás befektetési jegyeket vásárol, ha pedig gyengének, jó áron forintra vált.)

Az egyes alapfajtákon belül 23,7 milliárdot vontak ki a likviditási alapokból, ami nem csoda, hiszen ezek a bankbetétekkel vannak szoros rokonságban. A rövid kötvényalapok 24,5 milliárdnyi friss tőkéje ért aranyérmet a képzeletbeli dobogón. A kiegyensúlyozott vegyes alapok pedig – amelyek hasonló arányban tartalmaznak részvényt és kötvényt – húszmilliárddal nőttek új befizetéseknek köszönhetően.

Múlóban a részvényutálat?

Néhány nagyobb új alap révén 11 milliárd forint friss pénz áramlott a tőkevédett alapokba. Ezúttal csak közel hárommilliárddal gyarapodtak az abszolút hozamú alapok, amelyek az egyik legnépszerűbb terméknek számítanak mostanában, sokszor voltak dobogós helyen az utóbbi 1-2 évben.

A részvényalapok viszont 6,2 milliárd forinttal bővültek, ami nagy hír. Ezeket ugyanis már sok éve, nagyjából 2008 óta kerülendőnek tartották a hazai kisbefektetők, a szakemberek egyenesen részvényutálatról beszéltek a piacon. Éveken keresztül csordogált belőlük kifelé a pénz, miközben a nemzetközi tőzsdék egyre feljebb és feljebb kapaszkodtak – a hazai befektetők lekésték a vonatot.

Szabad-e a csúcson beszállni?

Már májusban is 2,7 milliárd ment részvényekbe, áprilisban pedig 1,6 milliárd, tehát hónapok óta erősödik a trend. Logikus is, hogy az alacsony kamatok miatti alternatívakeresés előbb-utóbb a részvények újrafelfedezésére késztesse a befektetőket, a vegyes alapok térnyerése is hasonló folyamat.

Baj csak akkor lesz, ha mire rájuk találnának, a részvényáraknak addigra eszükbe jut, hogy évek óta nem volt egy tisztességes korrekció a tőzsdéken, és lefelé indulnak. Ez ismét megakaszthatja a részvények reneszánszát. Lehet, hogy a hazai kisbefektetők megint pont rosszkor lépnek, mint 2007 körül, amikor főleg unit linked-biztosításokban levő távol-keleti részvényekkel égették meg magukat sokan?

Nem részvényutálat, hanem alap-utálat?

Az MNB értékpapír-statisztikája ezt a folyamatot részben tükrözi, részben nem. A lakosság tranzakciói a magyar részvényekben áprilisban 10,0, májusban 14,6 milliárd forintos mínuszt mutattak, vagyis a lakosság eszerint inkább eladott. De ez még nem zárja ki, hogy vásárolt volna mellette külföldi papírokat.

Egy másik MNB-idősor, amely a lakosság összes értékpapír-állományát és tranzakcióit tartalmazza negyedévenként, viszont arra utal, hogy korábban esetleg nem annyira a részvényeket, hanem legfeljebb a részvényalapokat és a hazai részvényeket kerülték. Eszerint ugyanis 2013 utolsó és 2014 első negyedévében 5,2, illetve 11,5 milliárd forintnyi vételt hajtott végre a lakosság. Ebben már a külföldi részvények is benne vannak, ám sajnos valószínűleg a kft.-üzletrészek és más egyéb vállalati részesedések is.