Óriási összeget vittek el a bankokból júliusban

A tartósan alacsony kamatszint egyre inkább átrendezi a megtakarítások szerkezetét: az MNB legfrissebb, júliusi adatai szerint évek óta nem látott összeget, 193 milliárd forintot vettek ki a lakossági betétesek a bankokból. Az új betétlekötések átlagos kamatlába a jegybank ábrái szerint tovább csökkent, körülbelül évi 3,7 százalékról 3,4 százalékra. Egy évvel korábban még majdnem kétszer akkora kamatot lehetett elérni

(Forrás: MNB)

Hogy milyen nagy összeg is ez, azt jól jelzi, hogy 2012 januárjában, a végtörlesztés csúcspontján, amikor a jobb anyagi helyzetűek megtakarításokból fizették vissza hiteleiket, ráadásul sokan éppen inkább külföldön nyitottak bankszámlát, csak 111 milliárd forint távozott. Igaz, idén márciusban és májusban már sikerült az akkori értéket meghaladni (lásd grafikonunkat).

Megint jött sok friss, ropogós pénz

A befektetési alapokba menő tőkeáramlás augusztusban is megmaradt. A Bamosz adatai alapján készült számításunk szerint 67,7 milliárd forinttal nőtt a nyilvános adatbázisban szereplő konstrukciók vagyona, amiből 2,5 milliárd volt az árfolyamváltozások – az elért hozamok – hatása, 65,2 milliárd pedig a friss pénz.

Ennek túlnyomó része forintban keletkezett, az eurós alapokból 3,8 milliárdnyi eurót még el is vittek. Ennek oka lehet, hogy a hónap során 300 forint körül ingadozott az euró, amit, főleg 300 felett, sokan drágának érezhettek, és ez átváltásra ösztönözhette őket. Természetesen a nyaralási szezonnak is lehet euróelszívó hatása, de nem biztos, hogy az a döntő.

Te is euróval spekulálsz, Béla?

Tavaly augusztusban ugyanis például 36 milliárd forintnyi eurót helyezett el a lakosság alapokban, 60 milliárdnyit pedig bankbetétekben, nyaralás ide vagy oda. Akkor volt, hogy a 275 forintot is megütötte az euró ára, minden bizonnyal ezt használták ki sokan euróvételre. Amiből jól látszik, hogy milyen sokan spekulálnak forintra – illetve gyakran az ellen – a lakosság soraiból is.

Sőt, most úgy tűnik, mintha a dollárra is kezdenének rákapni. Augusztusban ugyanis 5,7 milliárd forint értékű dollárt helyeztek el befektetési jegyekben, ami december óta nem látott érték. Márpedig a hónap során eléggé gyenge, azaz relatíve olcsó volt a dollár, az euró/dollár keresztárfolyam az 1,34-es szintet is kerülgette, több hónapos rekordot döntött.

Nagyon szeretik az abszolút hozamot

Ha az egyes alapok között körülnézünk, tipikusan lakossági pénzpiaci dolláralapba is ment friss zöldhasú, de olyanokba is, amelyek inkább intézményi vagy privátbanki ügyfeleknek vannak kitalálva (főként dolláros részvényalap-sorozatok).

Az alapvető tendenciák az egyes alapfajták kedveltsége között nem változtak, megint nagyon szerették a minimális kockázatú likviditási és rövidkötvény-alapokat, ezekbe ment a friss pénz közel kétharmada. Az sem újdonság, hogy az abszolút hozamú alapokat kedvelik, a mérték, a 19,8 milliárd forintos összeg azonban szokatlanul magas. Főleg olyan alapokba ment pénz, amelyek már több éve működnek és jó hozamokat tudnak felmutatni (OTP, Concorde).

Ingatlan és részvény, de csak módjával

A kockázatvállalási kedv növekedését – vagy a bankok tanácsadóinak átprogramozását – jelzi az is, hogy több mint 5,4 milliárd forintot ingatlanalapokba, 12,4 milliárdot pedig kiegyensúlyozott vegyes alapba fektettek. Az utóbbi részvényekből és kötvényekből álló vegyes portfóliót jelent. A tőkevédett alapok eközben főleg néhány nagy lejárat miatt zsugorodtak több mint kilencmilliárddal.