Mintegy 35 milliárd forint friss tőkét helyeztek el a hazai befektetési alapokban februárban a Bamosz adatbázisa alapján készített számításaink szerint, ebből a forintos alapokba csak minimálisat 700 millió forintot, pontosabban a kivétek és a betétek összege csaknem megegyezett. Devizás alapokba viszont 29 milliárd forintot tettek, annak is a zömét, 28 milliárdot euróba.
Mivel februárban ismét 300 forint közelébe esett az euró árfolyama, a befektetők egy része nagy valószínűséggel követi az eddig megszokott taktikáját: ha 300 forint közelébe esik az euró, vásárol, ha eltávolodik onnét, elad. Ez a spekuláció alapokon keresztül már évek óta megfigyelhető, legfeljebb az ársáv tolódott feljebb.
Az egyes alapfajták közül a legnépszerűbbek a vegyes – főleg részvény+kötvény mix – alapok voltak, 29,1 milliárd forint új tőkét helyeztek el bennük. A második 23,5 milliárddal a kötényalapok kategóriája. Érdekes, hogy most a rövid futamidejű, alacsony kockázatú kötvényalapok mellett a hosszú kötvényalapokat is megtalálták, feltehetően azok magasabb hozama miatt. Ezekbe 17 milliárd forint ment. Kérdés, lakossági pénz-e, vagy intézményi.
A részvényalapok négymilliárdos, az abszolút hozamú alapok 1,6 milliárdos és az ingatlanalapok 2,3 milliárdos vagyonnövekménye a kisebb tételek közé tartozott ezúttal. A pénzpiaci alapokból most is sok pénz távozott, mintegy 18 milliárd forint. A tőkevédett alapokból is 11 milliárd forintnyi tőke ment ki, ami főként a lejáró alapok miatt lehetett.
Ami a többi megtakarítási formát illeti, januárban közel százmilliárd forintot vettek ki a lakossági betétekből, ami komoly összeg, bár a rekordoktól távol van. A lakossági állampapírokba viszont szép summa, 79 milliárd ment be.
|
Alapok és brókerbotrányok: Nem törnek át? A brókerbotrány-sorozatban két, a legkisebbek közé tartozó alapkezelő alapjai bizonyosan érintettek, az Access Alapkezelőé (mintegy hatmilliárd forint kezelt vagyon) és a Quaestor Alapkezelőé (4,1 milliárd forint). Mindkét alapcsalád forgalmazása fel van függesztve, ám azért, mert a forgalmazó brókercégek (Buda-Cash, illetve Quaestor) fiókjait is bezárták. Ez tehát még nem jelenti azt, hogy a kisbefektetők vagyonát kár érte, bár teljesen ki sem zárhatjuk. Az alapok nettó eszközértékében (árfolyamában) nem látszik olyan változás, nagyobb, hirtelen zuhanás, amit ne okozhatna a tőkepiaci árfolyamok napi változása. Az értékpapír-alapok vagyonának nagyobb mértékű elvesztése azért kevéssé valószínű, mert értékpapírjaikat nem a brókercégeknél, hanem a letétkezelő bankoknál őrzik. Ezek az Erste Bank és a K&H Bank az Access, a Raiffeisen Bank pedig a Quaestor esetében. Az azonban nem zárható ki teljesen, hogy éppen megvásárolt tőzsdei részvények vagy állampapírok miatti átmenő tételek valamely brókercégnél ragadjanak. Kár érhet egy befektetési alapot akkor is, ha olyan bankban tartja a pénzét betétben, amely csődbe megy – helyezhet el betétet ugyanis más bankban is, nem csak a letétkezelő banknál. Ez elvileg főleg pénzpiaci, likviditási alapnál fordulhat elő. Ha volt is valamelyik alapban Quaestor-kötvény, csak eléggé minimális mennyiségű lehetett. A tőzsdére be nem vezetett értékpapírok maximális mennyiségét ugyanis erősen korlátozzák a jogszabályok. Ha a befektetők értékpapírjai eltűnnének – nem lennének meg az értékpapír-számlájukon –, akkor pedig a Beva (Befektető-védelmi Alap) kártalanítja a befektetőket. |
Bírósági idézést kapott a The New York Times amerikai napilap több újságírója. 
