A duplájába is kerülhetne az OTP? – interjú

A BUX újabb és újabb csúcsokra ért az idén is. Vajon ez azt jelenti, hogy drága, vagy azt jelenti, hogy még sokáig fog ezen a pályán továbbmenni?

Szerintem még mindig nem tekinthető túlárazottnak a magyar részvénypiac. Például az OTP, a legnagyobb súlyú indextag most is 18 ezer forint körül mozog, ahol már járt 2021 őszén. Csakhogy az eredménye eközben 2021-ben 1700 forint volt részvényenként, tavaly viszont már 3700 forint.

Az eredmény növekedése alapján akár a részvényárfolyam is lehetne a duplája a három évvel ezelőttinek, ha a körülmények megfelelően alakulnának. De nem alakulnak. Egyrészt itt a háború, ami folyamatos bizonytalanságot jelent. Nagyon közel vagyunk hozzá, szomszédos országban van, ráadásul az OTP tevékenységének egy részét Ukrajnában, egy másik részét Oroszországban folytatja. Ezt a külföldi befektetők elég negatívan értékelik, miközben rossz pontot jelent a szemükben, hogy megmaradt az orosz kitettség.

De a belföldi környezet sem mindig barátságos…

A választások okozta természetes bizonytalanság mellett is van néhány kérdéses pont. A különadók sorsa továbbra is bizonytalan – az ígéretek ellenére is sokan gondolják azt, hogy megmaradhatnak. Kérdés, hogy a kormánynak sikerül-e megegyezésre jutni az uniós források sorsáról. Itt látszik jele a közeledésnek is, bár az is igaz, hogy az EU nem akarja a pénzeket tálcán kínálni a magyar kormánynak, hanem a jogállamisággal kapcsolatban előrelépést szeretne elérni.

A lengyelek láthatóan  egy lépéssel előrébb tartanak, és ez az árazásukban is látszik. A lengyel bankok 6,5 körüli P/E mutatóval (árfolyam/nyereség hányadossal – a szerk.) forognak, szemben az OTP kevéssel öt alatti mutatójával. Szerintem ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a lengyelek az EU-val való viszonyukat is rendezik, és sokkal inkább kiálltak az orosz-ukrán háborúban is az Európai Unió közös álláspontja mellett.

A Mol is olcsó?

A Mol, mint a második legnagyobb indextag teljesen fair áron forog jelenleg. Már jó ideje, öt-hat éve osztalékpapírként tekintünk rá. Szintén nagyon olcsó, sőt még olcsóbb is, mint az OTP, de itt még nagyobb a politikai kockázat. Az állami tulajdonú részvények alapítványi kezelése, a benzinárplafon újbóli lebegtetése mellett az orosz energiafüggőség is növeli a kockázatokat. Ha bármilyen probléma történne például a Barátság vezetékkel, az a céget is sújtaná.

De pozitívum, hogy nagyon sok lépést tett már a Mol annak érdekében, hogy ezeket az aggályokat mérsékelje. Például a Horvátországból jövő import jelentős növelésével, illetve a saját kitermelésük emelésével. A 250 forintos Mol-osztalék a 3000 forintos árfolyamhoz viszonyítva reális. Sokkal magasabbra nem várnám az árfolyamot addig, amíg nem látunk áttörést a hulladékgazdálkodás területén, vagy teljesen el nem tudnak szakadni az orosz importtól.

Jobb a Mol osztalékkal, mint a kötvények?

Sokan már kötvényként tekintettek a Mol-ra, de pont a háború miatt kiderült, hogy ez nem annyira egyszerű képlet. Továbbra is részvény marad, részvénykockázatokkal. Ráadásul az alacsony értékeltség oka az is, hogy az olajszektor általában is fenntarthatósági kockázatokat hordoz. Az elektromos autózás irányába indultak el a folyamatok a világban, sokan azt gondolják, hogy egy-két évtized múlva ez egy megszűnő, zsugorodó iparág lesz, és akkor a Mol is ennek nagy vesztese lehet.

Ugyanakkor a Mol is próbál rákészülni erre az olaj utáni korszakra, például a hulladékfeldolgozás üzletággal, a vegyipar felé tolódással vagy korábban a Fresh Corner kiskereskedelmi hálózat kiépítésével.

Van még egy Richterünk…

Amely rekordot rekordra halmoz eredmény terén, és azt gondolom, nagyjából szintén a fair értékén van, kicsit talán olcsóbb is annál. Így abban is van egy kis potenciál. A legfőbb aggály a cégnél, hogy a nettó eredmény jelentős része egyetlen termékéből jön, a Cariprazine-ból. Vannak félelmek, hogy ennek a szabadalomnak a lejárta után miből tudja majd pótolni a cég a kieső eredményt.

A Telekomot is kötvény helyett, magas osztalékáért vették régebben.

A Magyar Telekom komoly fordulatot ért el, nagy “turnaround”-sztori. Az inflációkövető árazásnak köszönhetően, amit az elmúlt két évben alkalmaztak, már több mint duplázódott az árfolyam, és végre osztalékot is nagyon szépen fizet.

Remek történet, és talán még nincs is vége. Az osztalék szerintünk jövőre még tovább is emelkedhet, hiszen még most márciusban is volt egy 15 százalékos áremelés a cég szolgáltatásainál.

Nem lehet, hogy a magyar piac emelkedésének egy jó része az inflációból fakad, inflációs árfolyamnyereség?

Az infláció valóban segíthet a részvényárfolyamoknak. Jó esetben ugyanis az inflációval a tőzsdei vállalatok árbevétele is nő, így az eredmény is, ami meg kell mutatkozzon a részvényárakban. Úgy, ahogy a Magyar Telekomnál láttuk. De közvetve és más tényezők mellett az OTP-nél is jelentkezik ez a hatás.

Ez jó hír is lehet a befektetők számára, mert azt jelenti, hogy a részvényárak követik az inflációt, tehát jól használhatók infláció elleni védelemként.

Többnyire igen, de nem mindegy, hogyan válogatjuk össze a részvényeket. A BUX value-indexnek tekinthető (értékalapú – a szerk.), a fő komponensei ebbe a kategóriába tartoznak és olcsók. A bankrészvényeket, a telekommunikációs, az olaj– és a gyógyszerpapírokat is ide szokták sorolni. A BUX több, mint 90 százalékát az említett négy papír adja, mind value részvényeknek tekinthetők, így az inflációt jobban tudják követni.

A részvények hosszú távon túlteljesítik a kötvényeket, sok statisztika ezt bizonyítja. A magyar befektetők hogyan léphetnek be könnyen a részvénypiacra?

A részvényalapokba történő befektetés számos előnyt kínál a közvetlen részvényvásárlás helyett. Például ilyen az Erste Stock Hungary, amely ugyan indexkövető alap, de nagyon aktívan kezeljük és megvalósul a diverzifikáció is. Ezen kívül az Erste-csoport és az Erste Alapkezelő kezel vegyes alapokat is, amelyek a részvény mellett más eszközosztályokat is tartanak, így megfelelőek lehetnek egy olyan környezetben, amikor már nem érzik annyira komfortosnak a befektetők a részvény- vagy részvényalap-vásárlást.

Az Erste Alapkezelő Zrt. által a Privátbankár.hu – Alapkezelő Klasszis 2024 versenyen elnyert díjak:

Privátbankár.hu Klasszis 2024 - Legjobb Rövid Kötvény Alap

III.     Erste Nyíltvégű Bázis Befektetési Alap

Privátbankár.hu Klasszis 2024 - Legjobb Hosszú Kötvény Alap

I.       Erste DPM Nemzetközi Kötvény Alapok Alapja

Privátbankár.hu Klasszis 2024 - Legjobb Szabad Kötvény Alap

I.       Erste Abszolút Hozamú Kötvény Alap D sorozat

Privátbankár.hu Klasszis 2024 - Legjobb Vegyes Kiegyensúlyozott Alap

I.       Erste Duett Nyíltvégű Alapok Alapja

Privátbankár.hu Klasszis 2024 - Legjobb Vegyes Óvatos Alap

III.     Erste Multi Asset Base Alapok Alapja

Privátbankár.hu Klasszis 2024 - Legjobb Vegyes Dinamikus Alap

III.     Erste Multi Asset Growth Alapok Alapja

Privátbankár.hu Klasszis 2024 - Legjobb Globális Részvény Alap

II.      Erste DPM Globális Részvény Alapok Alapja

III.     Erste Stock Global HUF Alapok Alapja

Privátbankár.hu Klasszis 2024 - Legjobb Ingatlan Alap

III.     Erste Ingatlan Alap T sorozat

Privátbankár.hu Klasszis 2024 - Az Év Legjobb Hazai Részvénybefektető Alapja hozam-kockázat alapon

I.       Erste Stock Hungary Indexkövető Részvény Alap

A vegyes alapok közül nálunk az egészen alacsony kockázatúaktól a merészebb vegyes dinamikus alapig mindent megtalálnak a palettán. A kisebb kockázatúaknál csak húsz százalék körüli a részvényarány, és nagyon sok nemzetközi kötvényt is tartalmaznak. Ilyen a Multi Asset-alapcsalád legkisebb kockázatú tagja, az Erste Multi Asset Base Alap. Az alacsonyabb kockázat miatt nem kell a részvények volatilitásától, áringadozásától annyira tartania a befektetőknek.

Van benne devizakitettség is, ami ezt a volatilitást tovább csökkentheti, és jelentős nemzetközi kötvényes résszel rendelkezik, ami most a megemelkedett hozamkörnyezetben jó alapot biztosíthat egy stabil hozamhoz.

Mi kapható a skála kockázatosabb felén?

Egy kicsit kockázatosabb kategória, de még mindig a kötvénytúlsúlyos alapok körébe tartozik az Erste Multi Asset Balanced. Ebben már 30 százalékos részvénykitettséget célzunk meg. Vannak abszolút hozamú alapok a portfóliójában, és egy kisebb rész ingatlanalapot is tartalmaz. Itt a magyar és a nemzetközi kötvények aránya nagyjából fele-fele. A Erste Multi Asset Diversified is ezt a kockázati szintet képviseli, viszont árupiaci eszközöket is tart. A Multi Asset Growth tartalmazza a legtöbb részvényt, 60 százalék körül, elsősorban globális részvényeket, ahogy egyébként a többi Multi Asset-alap is.

A devizakitettség mindegyiknél jelentősen tompítja az árfolyamingadozásokat. Rosszabb környezetben, amikor a részvénypiacok esetleg csökkennek, a hangulat negatív, a forint jellemzően szintén gyengülni szokott. Ez egy jó egyensúlyt ad az ilyen vegyes alapoknak, ráadásul a vegyes alapokban tudunk leginkább aktivitásunkkal pluszt nyújtani.

Például hogyan?

Ha azt gondoljuk, hogy a részvénypiac nagy mértékben túlárazott, akkor át tudunk menni a kötvényalapok felé. Ha mindenről úgy gondoljuk, hogy nagyon drága, akkor a pénzpiaci kitettséget is tudjuk növelni. Ezekkel az eszközökkel élünk is rendszeresen. Például most a nemzetközi piacokon tart a mesterségesintelligencia-mánia. De azt gondoljuk, hogy ez nem csak átmeneti, hanem tényleg a jövőt képviselő trend. Ilyenkor a vegyes alapokba nagy MI-kitettségű részvényalapokat vagy egyedi részvényeket is beválogathatunk.

Aki szintén úgy gondolja, hogy még nem jött el a vége a részvénypiaci emelkedő trendnek, és szeretne döntően mesterségesintelligencia-alapú üzletágakba befektetni, azok számára az Erste Stock Techno alapunk adja a legjobb belépési lehetőséget.

Elég régóta tart a globális részvénypiaci emelkedő trend, nagyjából 2022 vége óta. Érdemes még részvényt venni?

Igen, pont ezért említettem a vegyes alapokat, hogy ha valaki nem tudja eldönteni, annak azok jelentik a legjobb megoldást. Véleményünk szerint a jelenlegi környezet még mindig kedvez a részvénypiacoknak. Az infláció a jegybankok által vártnál kicsit magasabb szinten alakul, de ez a részvénypiacok számára - a múltbeli adatok alapján – általában jót jelent.

Egy mérsékelt, de azért látható infláció 3,0-3,5 százalék körül a vállalatokra a múltban pozitív hatású volt. A hitelfelvételi, finanszírozási költségek nem olyan magasak, hogy nagyon fájjanak a cégek számára. Különösen a minőségi nagyvállalatoknak megy jól ilyenkor, amelyek a piacon ármeghatározó képességgel bírnak.

Amíg a munkanélküliség alacsony a világban, és most tényleg historikusan nagyon alacsony szinten van, addig talán nem kell recessziótól tartani. Eközben a bérek emelkedési üteme pedig elég magas ahhoz, hogy a vásárlóerőt fenntartsa. Ez az szerintem, ami jelenleg erőt ad a részvénypiacoknak.

A nyugat-európai vagy az észak-amerikai részvények túlértékeltek vajon?

A jóval 20-as fölötti P/E árazás, ami jelenleg az amerikai és a globális részvényekre jellemző, már nem alacsony, mi is érezzük, hogy nem lehetünk annyira biztosak a dolgunkban. Ezért elkezdtünk inkább az értékalapú, “value” részvények felé mozogni. Ezeknek bár nincs akkora növekedési potenciáljuk, mint a növekedési részvényeknek, de ilyen inflációs környezetben is nagyon jól tudnak teljesíteni. Szép osztalékokat fizetnek, stabil a bevételük, és jellemzően alacsonyabb az árazásuk, tízes körüli P/E-vel.

Dollárban vagy euróban ez egész jól hangzik, hiszen az E/P, vagy eredményhozam, ha megfordítjuk ezt az árfolyamnyereség-hányadost, tíz százalék körüli megtérülést feltételez. Jóval többet, mint a kötvények hozama jelenleg.

Igen, pontosan, a 20 fölötti P/E pedig, amit említettem, már csak alig öt százalékos eredményhozamot jelent, szemben a most is öt százalék körüli amerikai kötvényhozamokkal. Miközben az értékalapú részvények tíz körüli E/P-je bőven veri a kötvénypiaci hozamokat. Úgyhogy nem nehéz eldönteni, hogy melyik a kevésbé kockázatos befektetés, a növekedési vagy az értékalapú részvény.

Budapesten mennyi az átlagos P/E?

A BUX index esetében nagyjából 6,5, itthon azonban magasabb a kamatszínvonal is. Az olyan feltörekvő piacok, mint Közép-Kelet-Európa, mindig is alacsonyabb árazáson forogtak, mint például Nyugat-Európa, de a BUX jelenlegi, 6,5-ös értékeltsége még a saját, 10-es P/E körüli múltbeli átlagához képest is nagyon alacsony. Nyugat-Európa pedig mindig alacsonyabb árazás mellett szerepelt, mint Amerika. A mi régiónkban mások a politikai és geopolitikai kockázatok, emiatt magasabbak a hozamelvárások.

Azt szokták mondani, hogy minél fiatalabb valaki, meg minél jobbak az idegei, nagyobb a kockázattűrő képessége, annál több részvényt tarthat. Mit ajánlanának neki a bankban?

Befektetési ajánlásnál a tanácsadók a kockázattűrő képesség mellett más tényezőket is figyelembe vesznek, mint például a tapasztalatot, pénzügyi ismereteket, célokat. Általánosságban elmondható, hogy a fiataloknak hosszabb távra érdemes kockázatot vállalniuk, hiszen nekik tényleg van idejük kiülni azt, hogy a részvények termőre forduljanak, és hosszú távon a nagyobb részvénykitettséggel jellemezhető portfólióknak nagyobb a várható hozama.