Menekül-e a tőke a befektetési alapokból a brókerbotrányok óta?

Február 24-én reggel pattant ki a Buda-Cash Brókerház botránya, de abban a hónapban csak pár nap maradt, amikor a befektetők reagálhattak volna. Márciusban a „brókerbotrányok” néven emlegetett, de legalább annyira vállalati kötvények kibocsátásához és kisebb pénzintézetekhez kötődő botránysorozat erősen tovább gyűrűzött, érdemes tehát megnézni, reagáltak-e erre a megtakarításokkal rendelkező ügyfelek.

Hoztak is pénzt, meg nem is

A legátláthatóbb, nyilvános napi adatokkal rendelkező befektetésfajta a befektetési alapoké, ahol maximum pár napos késéssel látni lehet, mely alapba vittek friss tőkét, és melyikből vettek ki az ügyfelek. Számításaink szerint február vége és március 17-e között 67 millió forintos tőkebeáramlás történt a Bamosz adatbázisában szereplő alapok körében. Ez eléggé csekélynek számít, általában a tízmilliárdos nagyságrendben szoktak lenni a változások havonta.

Novemberben és decemberben például 48, illetve 31 milliárd forint körüli tőkekivonás volt, bár valószínűleg jórészt intézményi befektetők döntései következtében. Januárban és februárban pedig 27, illetve 30 milliárd forintnyi beáramlás történt. Az utóbbi években majdnem minden hónapban a beáramlás volt a jellemző – főleg a bankbetétekből csoportosítottak át alapokba megtakarításokat –, így a 67 milliós félhavi adat inkább alacsonynak számít. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a kisbefektetők annyira nem ijedtek meg, hogy tőkét vonjanak ki, de lehet, hogy sokan elhalasztották befektetésüket, vagy mérsékelték az összegét.

Nem voltak a topon az abszolút hozamúak

Az alapokon belül egyrészt a kockázatosabb kategóriában csökkent inkább a vagyon: az abszolút hozamú alapokból 11 milliárd forint távozott, a részvényalapokból pár százmillió, az ingatlanalapokból másfél milliárd. Másrészt valamilyen okból a mostanában népszerű rövid kötvényalapokból is távozott 10,6 milliárd. Nem tudjuk biztosan, de talán szerepe lehetett ebben, hogy az állam nemrég emelte a lakossági állampapírok kamatait, mert mindkét befektetési forma a kockázatkerülő befektetőknek való.

Nem ijedtek meg a magyar magántulajdontól

Nőni főleg a szintén nem kockázatmentes vegyes alapok tőkéje nőtt, tízmilliárd forinttal, a tőkevédett alapoké 5,3 milliárddal, kisebb mértékben pedig a pénzpiaci alapokat is megtalálták, pedig azok hozama mostanában a bankbetétekéhez hasonlóan alacsony.

A legnagyobb tőkekiáramlást elszenvedett tíz alap listáján egyébként az első négy banki tulajdonú alapkezelőhöz tartozik, nem banki alapkezelő alapja az ötödik helyen áll. Az első tízből hét banki, három nem banki tulajdonú cég által kezelt alap. A legnagyobb tőkekivonás egy független alapkezelőnél figyelhető meg, utána azonban nagybankok sora következik.

Eurót vegyenek

Mindeközben a forintos alapokból távozott 15,2 milliárd forint, és 14,5 milliárd forintnyi eurót helyeztek el az eurós befektetési jegyekbe. Ennek nyilván az lehet az oka, hogy az euró viszonylag olcsó, a 300 forintot kerülgeti a keresztárfolyam, ilyenkor a kisbefektetők gyakran kezdenek euróban takarékoskodni. A dolláralapokból egymilliárd forint távozott, nem csoda, sok éve nem volt ennyire drága a dollár, mint most.

Pár nappal rövidebb időszak adatai alapján hasonló eredményre jutott egyébként a Bamosz is. Februári hírlevelében megemlítette, hogy „március első két hetében a nyilvános alapokba további 9 milliárd forintot meghaladó mértékű friss befektetés áramlott, ami jól jelzi, hogy az alapok befektetői megítélése szerencsés módon nem változott meg a botrányok kapcsán”.