Mekkora hozamokat lehet elérni mostanában a befektetési alapokkal? – interjú

Privátbankár (P.): Idén előkelő helyezést ért el a Pioneer USA Devizarészvény Alap az Év Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapja kategóriában a Privátbankár Klasszis 2017 díjai között. Minek köszönhető ez?

Vízkeleti Sándor (V. S.): Ez eléggé összetett kategória, hiszen benne vannak az európai, amerikai és fejlett ázsiai részvényalapok egyaránt. A konstrukció alapok alapjaként működik, ETF-ekből és a Pioneer amerikai részvényalapjaiból állítjuk össze. Két oknál fogva nyert, egyrészt a fejlett piacok között az amerikai részvények teljesítettek legjobban, így meg tudta verni a nem amerikai részvényalapokat. Másrészt az amerikai részvényalapok mezőnyében is egy konzisztensen jól teljesítő alap.

A Pioneernek van egy bostoni csapata - amely egyébként 1928-ban kezdte meg a működését -, az ő tevékenységük rengeteget tett hozzá az alap teljesítményéhez. Sokféle amerikai részvényalap létezik, mi ezeket aktívan menedzseljük, mindig azt vásároljuk, amely szerintünk jó eredményt fog hozni.

P.: Első helyezett lett a Horizont 2020 a vegyes kötvénytúlsúlyos alapok kategóriájában.

V. S.: Ez a konzervatívabb vegyes alapunk úgynevezett céldátumhoz kötött alap, A céldátumhoz, azaz 2020-hoz közeledve folyamatosan csökkentjük a részvények és egyéb kockázatos eszközök arányát.

P.: A tartós befektetési számlák öt éves kifutása miatt lett ez a dátum?

V. S.: Nem, van 2025-ös és 2030-as céldátumú alapunk is. Ezek inkább azoknak valók, akik rendszeresen meg szeretnének takarítani, és van valamilyen hosszabb távú céljuk, mint a nyugdíj-előtakarékosság vagy lakásvásárlás. Ahogy egyre közeledik az adott céldátum, egyre kevésbé érdemes kitenni ezeket a megtakarításokat az éppen aktuális rövid távú piaci trendeknek, kilengéseknek. Az USA-ban, Angliában, Hollandiában előszeretettel használják az ilyen alapokat nyugdíj-megtakarítások kezelésére.

A Horizont 2020-ban voltak hosszú futamidejű kötvények, a kötvényportfólióját úgy alakítja ki, hogy a kötvények hátralevő futamideje, pontosabban duration-je a céldátum közelében legyen. Egyre kevésbé legyen kockázatos tehát a kötvényportfóliója, és a részvényhányad is hasonlóan egyre csökken. Aktívan kezelt vegyes alap, a jó hozamot a kötvények és a részvények együttesen okozták, nem túl magas volatilitás mellett.

P.: Mi lesz vele 2020 után?

V. S.: Akkor sem fog megszűnni az alap, továbbra is nyílt végű alapként működik, azonban 2020 után alacsony lesz a vállalt kockázat. A rendszeres megtakarítóknak akkor már nem kell attól félniük, hogy egy piaci korrekció elviszi a tőke nagy részét.

P.: Akkor miért nincsen belőlük több sorozat, 2021, 2022, 2023 például?

V. S.: Nem annyira népszerű még ez az alapfajta, hogy érdemes legyen ennyire sűrűn indítani őket, ebben például egyelőre pár milliárd forint van. De ha népszerűbb lenne, akkor lehetne indítani többet is. Amikor néhány évvel ezelőtt létrehoztuk ezeket az alapokat, akkor mindig attól ijedtek meg az emberek, hogy milyen sokáig le kellene kötniük a tőkét.

Holott bármikor hozzáférhetnek a pénzükhöz, ahogyan más vegyes alapok esetében is. Ez a stratégia a folyamatosan csökkenő kockázati kitettségről szól, de ezt nagyon nehéz volt elmagyarázni. A magyarok még mindig nem mernek hosszú távra elköteleződni.

P.: A harmadik díjnyertes alap a Pioneer Magyar Indexkövető Részvény, amely a BUX indexet követi, így nagy izgalmakat nem tartogathat az árfolyama.

V. S.: De tartogat, mert Magyarországon az indexkövető részvényalap majdhogynem aktívan kezelt alapnak számít. Úgy szól a definíció, hogy öt százalékponttal lehet eltérni az index súlyaitól. Ez egy egész komoly eltérést jelent, mert a négy nagy BUX-papír kivételével a többi közül egyiknek sincsen öt százalékos súlya.

Úgy is lehet BUX-alapot csinálni, hogy csak ezt a négy részvényt tartjuk benne, 100 százalékban, meg úgy is, hogy pár százalék erejéig kisebb cégek részvényeit is beletesszük. Vannak időszakok, amikor a blue chipek határozzák meg a piac emelkedését, de van, amikor a kisebb papírok is felzárkóznak a nagyokhoz.

P.: Úgy tudom, az indexalapok szoktak részvényeket is kölcsön adni díj ellenében, ebből is jön bevétel.

V. S.: Lehet ilyet is csinálni, de sok pénzt ezzel nem lehet keresni. Általában csak pár napos kölcsönzésről szokott szó lenni, ez csak nagyobb volumennél érné meg. Nálunk ez nem gyakorlat, mivel az alap kezelési szabályzata ezt nem teszi lehetővé.

P.: Kik veszik az indexkövető alapokat?

V. S.: Jelenleg mintegy 2,7 milliárd forint az alap mérete, ami zömmel lakossági befektetőknél van. Ez nem túl nagy az alappiacon, mert az emberek alapvetően alacsony kockázatú termékeket keresnek. Bár a BUX index teljesítménye nagyon szép volt az utóbbi időben, nagy ingadozásokra is képes. Ha beszakad a tőzsde, törvényszerűen ez az alap is beszakad majd, nincs nagyobb mozgásterünk arra, hogy kevesebb részvényt tarthassunk.

P.: A kisbefektetők teljesen kimaradtak a 2009 tavasza óta tartó tőzsdei fellendülésből?

V. S.: A közvetlen részvénybefektetéseik aránya alapján talán igen, egyébként pedig nem teljesen, mert közvetve, például vegyes alapokon keresztül is vannak részvényeik, persze nem a tőke száz százalékában. A legjobban növekvő alapkategóriák közé tartoznak mostanában a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok, kisebb mennyiségben ezeknek is voltak részvényeik.

P.: A vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok azért nagyrészt kötvényekből szerezték a bevételeiket.

V. S.: Csak úgy tudnak megfelelő hozamot elérni, ha van bennük kötvény is, részvény is. Egy konzervatív vegyes alapban rendszerint 25-30 százalék részvény van, egy kiegyensúlyozott vegyes alapban 50, egy dinamikus vegyesben pedig 60-70 százalék is lehet. Részben magyar, részben külföldi részvények.

P.: Hallani egész jó minőségű külföldi részvényekről, melyek osztalékhozama 4-8 százalék is lehet, ezekre nem lehetne alapot létrehozni?

V. S.: Vannak ilyen alapok, nálunk is, de persze nem a magyar piacokra fókuszálnak. Az úgynevezett jövedelemfizető alapok most nagyon népszerűek Nyugat-Európában, céljuk, hogy olyan kötvényeket, részvényeket vegyenek, amelyek rendszeres bevételt hoznak. A befolyó kamatot, osztalékot vagy rendszeresen kifizetik, vagy tőkésítik.

A kötvényekhez hasonlóan rendszeres jövedelmet jelentenek, sokszor meg is mondják előre, hogy várhatóan mennyi lesz az adott évben a kifizetés. Az egyik ilyen amerikai alap, amely az UniCredit hálózatában kapható, a Pioneer Funds-Global Multi Asset Target Income dollárban évi öt százalékot fizet, pontosabban negyedévente 1,25 százalékot.

P.: A Magyarországon bejegyzett alapok között is van hasonló?

P.: A jelenlegi helyzetben egy átlagos kisbefektető számára milyen befektetési alapok ajánlhatók a következő pár évre?

V. S.: Átlagos kisbefektető nincs, természetesen, a befektető igényei, kockázatviselési hajlandósága határozzák meg a számára esetleg megfelelő lehetőségek körét. Ami általában elmondható, hogy a kötvényalapoknak, akár rövid, akár hosszú futamidővel, a következő pár évre túl nagy hozampotenciálja szerintem már nincsen. Már elindult a hozamemelkedési ciklus, Amerikában már mondhatjuk, hogy folyamatosan emelik a kamatokat. Az infláció is beindult. A kötvényhozamok így várhatóan inkább emelkedni fognak, ezen a piacon már nem lehet túl sok pénzt keresni. Valamivel ki kell egészíteni a palettát.

Azoknak, akik nem akarják maguk kikeverni a megfelelő befektetési portfóliót, a vegyes alap jó választás lehet. A sima részvényalapokhoz képest moderáltabb a kockázat, a kötvényrész horgonyként visszafogja az árfolyam-ingadozást. A kockázatos eszközök pedig a magasabb hozam lehetőségét hordozzák. Sokféle vegyes és abszolút hozamú alap van, a konzervatívabbaktól a magas kockázatú, hedge fund-szerű konstrukciókig, a lakossági befektetőknek valószínűleg nem a legkockázatosabb termékek lesznek megfelelőek, hanem inkább vegyes alapok és alacsonyabb kockázatú abszolút hozamú alapok.

Sok kockázatos alap fekete dobozként működik a befektetők szempontjából, nem lehet tudni, hogy egy adott pillanatban mi van bennük, mekkora kockázatot vállalnak. A kockázatosabb dinamikus vegyes alapok leginkább abban különböznek a hedge fund-szerű abszolút hozamú alapoktól, hogy nem vállalnak veszélyes short pozíciókat.

P.: A részvényen és kötvényen kívül egyéb alternatív befektetések is vannak a vegyes alapokban?

V. S.: Igen, devizapozíciók, árupiaci termékek előfordulnak. Az ingatlanalapok likviditása alacsonyabb, válság esetén, mint 2008-ban, megnehezedhet a kiszállás, így azokat mi nem vásároljuk. Az ingatlanalapok egy része sok kötvényjellegű eszközt tart, amelyek hozama viszont nagyon alacsony. Másoknak nincs elég tartaléka a visszaváltások kezelésére. Esetleg vehetnek fel hiteleket.

Egyébként van helye az ingatlanalapnak is a kisbefektetők egyéni portfóliójában, de csak kiegészítésképp, a tőke kisebb részéből.

P.: A különböző kockázatú vegyes alapokat milyen időtávra lehet érdemes választani?

V. S.: Az óvatos vegyes alapokat 2-3, a kiegyensúlyozott vegyes alapokat 3-4, a dinamikusakat 4-5 évre, legalább.

P.: Milyen hozamot várnak el, vagy szeretnének mostanában a kisbefektetők, és mi ezzel szemben a realitás?

V. S.: Készülnek ilyen felmérések, amikor megkérdezik az utca emberét, mekkora az infláció, mekkora a banki kamat és mekkora a kockázatmentes kamatszint jelenleg az országban. Mindhárom mutatót nagyon felül szokták becsülni, általában a kamatszintet is az inflációs érzéseikhez igazítják. Ha úgy érzik, hogy három százalék az infláció, akkor azt hiszik, hogy három százalékon be is tudnák fektetni a pénzüket kockázatmentesen, ami nem így van.

A konzervatívabb vegyes vagy abszolút hozamú alapoknál évi 2-3 százalékos hozam várható a következő pár évben, és ez nem lesz rossz teljesítmény. A kötvényportfólió hozama ugyanis minimális lesz, plusz a 10-20 százaléknyi részvényportfólió teljesítménye jön hozzá. Ez az emberek számára az elvárás alsó határa, ennél alacsonyabb, például egy százalékos hozam mellett már be sem fektetnek.

De sokan szeretnének magasabb, 6-7 százalékos hozamot elérni, ezt inkább a kiegyensúlyozott vagy a dinamikus vegyes alapok tudják hozni.

P.: A bankbetétek már nem versenytársai az alapoknak?

V. S.: Meglepő módon nőtt a bankok betétállománya, mert sokan egyáltalán nem fektetik be a pénzüket, látra szóló számlán hagyják. A bankok ezekre ténylegesen nulla kamatot fizetnek, és ezeken a forrásokon el tudnak érni jelentős, pár százalékpont nyereséget. Így nem kell magas betéti kamatokat kínálniuk, nincsenek rászorulva.

P.: De végső soron a lakossági állampapír marad az igazi nagy konkurens.

V. S.: Igen, az állampapír sok pénzt szív el a magyar befektetési piacról. A befektetési alapok összes állománya mintegy két éve stagnál, ez is csak a megtermelt hozamnak köszönhető, az alapokból valamennyi tőkét ez idő alatt is kivontak. A pénzpiaci és rövid kötvény-alapokból megy ki a pénz, az emberek ingatlanalapokat, vegyes és abszolút hozamú alapokat vesznek.

Nagyon hízik a kamatozó kincstárjegyek állománya. Mivel az első negyedév végén már rendszerint teljesül az éves terv, az állam már visszafogta a kamatokat.

Amire még figyelni kell, hogy a lakossági állampapírokkal csökken az államadósság átlagos futamideje, mert a lakosság elsősorban egyéves és féléves kincstárjegyeket vesz. A kiváltott külföldi befektetések átlagos futamideje sokkal hosszabb volt. Ez nem jó, mert alacsony hozamkörnyezetben éppen hosszú papírokat kellene nagyobb mennyiségben kibocsátani, tíz, húsz éves futamidővel, előre finanszírozni. Tíz év múlva lehet, hogy már nem két-három százalékos lesz a kamatszint, hanem jóval magasabb.

P.: Ráadásul a magasabb lakossági kamatok mellett a forgalmazás költségei is magasak.

V. S.: Igen, ez egy viszonylag drága finanszírozás, és amikor majd a kamatszint emelkedik, akkor a lejáró lakossági papírok megújításához ezek kamatát is kell emelni. De azt hallottam, hogy az ÁKK megpróbál majd hosszabb futamidejű lakossági állampapírokat is kibocsátani. (Úgy tudni, még március végén kijön egy kétéves kötvény – a szerk.)

P.: Vannak három- és ötéves inflációkövető kötvények is, olyan kedvező feltételekkel, hogy az intézményi befektetők boldogan vásárolnák, ha tehetnék.

V. S.: Azok is drágák, ráadásul várhatóan emelkedik az infláció, úgyhogy ezek eléggé jó hozamot fognak biztosítani az embereknek.

P.: Az sem valószínű, hogy az állampapírok versenye megszűnjön, de az sem, hogy teljesen elszívják a megtakarításokat.

V. S.: Ezeket félévente, évente meg kell majd újítani, úgyhogy továbbra is a piacon marad az állam. Mindig némi pluszt kell majd ajánlaniuk a kamatokban, hogy az emberek megvegyék. De mivel már nagyon sok lakossági papír van a piacon, 4-5 ezer milliárd forintnyi az állomány, és az államadósság szintjének is elvileg csökkennie kellene, ennél is több befektetőt talán már nem fognak elszívni a megtakarítási piacról.