EP-alelnök: „Magyarország elszalasztotta ezt az alkalmat”

„Ha a magyar kormány pereskedni akarna az uniós források miatt, akkor saját magával szemben kellene jogi eljárást indítania” – mondta az Európai Parlament alelnöke, Siegfried Mureșan szerda reggeli sajtótájékoztatóján. A parlament szerdán estébe nyúlóan vitatta meg a következő, 2028-2034-es európai uniós pénzügyi ciklus költségvetését, az előzetes tájékoztatón pedig szóba került a magyar jogállamiság helyzete is.

A vita után Mureșan és Carla Tavares, a többéves pénzügyi keretrendszer (MFF) két jelentéstevője sajtótájékoztatót tartott.

Az Unió bővülése még arrébb van

Az Európai Bizottság általuk javasolt hétéves költségvetés kerete 2 ezer milliárd euró, ez az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,26 százalékát teszi ki. A tervük tehát bővebb a jelenlegi költségvetésnél, amely az uniós GNI 1,13 százalékának felel meg.

A jelenlegi, 2027-ig tartó költségvetéshez képest a következő időszakban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a védelem- és menekültpolitikára, az egyre gyakrabban előforduló természeti katasztrófák kezelésére, és az élelmiszer-ellátás biztonságáról is új geopolitikai kontextusban kell gondolkodni. A Bizottság emellett leegyszerűsítené a költségvetés szerkezetét is: a kevesebb programponttól kevesebb adminisztratív terhet várnak. Ez az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottságának elnöke, Veronika Vrecionová szerint forradalmi változtatást jelent.

A bürokrácia szempontjából kézenfekvő lépés lehet az agrártámogatásokat és a kohéziós jellegű forrásokat egy kategóriába helyezni. Sőt, a tagállamok mozgásterét is növeli, ha egyéni stratégiai terveik alapján dönthetnek arról, hogy a forrásokat inkább mezőgazdaságra, vagy felzárkóztatásra költik. Az Európai Parlament szerint azonban ez nem jó ötlet. Mureșan szerda este arról beszélt: csak akkor fogadja el a parlament a költségvetést, ha a közös agrárpolitika (CAP) és a kohéziós politika is erősebb lábakon áll, mint a jelenlegi tervezet. A Parlament ugyan megosztott, de a román politikus azt ígérte: együttes erővel fognak fellépni a Bizottság javaslatával szemben.

Vrecionová szerint azonban fenntarthatatlan az agrártámogatások jelenlegi mértéke: reálisnak látja, hogy a gazdasági problémák kezelésére, a versenyképesség növelésére, és a védelempolitikára is pénzt kell elkülöníteni. „Meg kell barátkoznunk a ténnyel, hogy a mezőgazdaságot ez negatívan érinti” – tette hozzá. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság elnöke arról is beszélt: támogatja az Európai Unió bővítését, és Ukrajna felvételét is, de ha ez megtörténik, akkor az agrártámogatások szétosztása problémákba ütközhet.

„Ha Ukrajna holnap csatlakozna, akkor az egész költségvetési terv szétesne, de szerintem Ukrajna felvétele nem érinti a 2028-2034-es időszakot, amiről beszélünk. Ez egy hosszú, átmeneti időszak után valósulhat meg” – tette hozzá.

A Privátbankár kérdésére egy magas rangú bizottsági tisztviselő elmondta: belátható időn belül nem várják Montenegró, vagy Albánia csatlakozását, de a költségvetés módosítását akkor is meg tudják oldani, ha rögtön az első évben, 2028-ban csatlakozik valamelyik tagjelölt ország. A felvetődő költségekre az eddig nem allokált forrásokat használnák fel.

Gazdák és önkormányzatok közös kasszán: nem jó ötlet

A legtöbb pénzt, 865 milliárd eurót a Nemzeti és Regionális Partnerségi Programokra (NRPP) szánja a Bizottság. Ebből a programból fizetnék a tagállamoknak a mezőgazdasági támogatásokat, a kohéziós jellegű támogatásokat, és ide tartozik a menekültpolitika, a határellenőrzés és a biztonságpolitika is. Az agrártámogatásokra (CAP) az NRPP-ből 302 milliárd eurót szánna a Bizottság, amely még nominális értékén is kevesebb a jelenlegi 386 milliárd eurós keretnél.

A szegényebb régiók felzárkóztatására 218 milliárd eurót fordítanának: ebből az összegből azok a régiók részesülhetnek, amelyeknek a GDP-je nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. (Ez Budapesten kívül minden magyarországi régióra igaz.) A migráció kezelésére és a határellenőrzésre fordított összeget háromszorosára növelnék. Az elképzelés szerint Catalyst Europe néven egy 150 milliárd eurós hitelcsomagot is szétosztanának, amelyet a tagállami kormányok a védelmi iparra, vagy az energiainfrastruktúra fejlesztésére is fordíthatnak.

„Az a baj ezzel, hogy ha egy alapba gyúrjuk az agrártámogatást és a kohéziós jellegű forrásokat, akkor az önkormányzatoknak és a gazdáknak ugyanazért a pénzért kell versenyezniük. Ez tisztességtelen versenyt okozna a tagállamokon belül a kedvezményezetti körök között, akiknek más-más igényeik vannak. Ez így nem kiszámítható. A Parlament és Bizottság között komoly politikai konfrontáció alakult ki, végül a Bizottság változtatott a javaslatán” – mondta Mureșan. 

A Bizottság tagjai azonban kedden még a fenti, egyszerűsített költségvetési tervet mutatták be az újságíróknak. Az alku tárgya inkább az lehetett, hogy a CAP-n belül kijelöltek egy második, vidékfejlesztési pillért. „A 290 milliárd eurós első pillér mellett a mi hatásunkra megjelent a vidékfejlesztési rész, 50 milliárd eurós kerettel. Fontosnak tartom, hogy a tagállami kormányzatoknak minden régiót támogatniuk kell. Nem fordulhat elő, hogy olyan régióba csatornázzák az összes pénzt, ahol a központi kormányzathoz hasonló politikai erő van jelen” – mondta a parlament alelnöke. Az esti sajtótájékoztatón azonban hozzátette: az 50 milliárd euróhoz már hozzászámolták az inflációt 2028-ig, ezért ezzel az összeggel reálértéken nem elégedettek.

Nyolcszorozhatják a védelmi költségvetést

Muresan szerint pozitív, hogy az Európai Bizottság is több pénzt javasolt a védelem- és biztonságpolitikai intézkedésekre. „A hétéves költségvetés összeállításánál a védelem- és biztonságpolitikának első számú prioritásnak kell lennie” – mondta Mureșan. A reggeli sajtótájékoztatón arról beszélt: külső szereplők megpróbálnak beavatkozni a választásokba, az oroszok és a beloruszok megpróbálják fegyverként használni a migrációt a lengyel határon, és politikai tőkét kovácsolni ebből. A magánszektor is csak akkor fog beruházni ezen a területen, ha úgy érzik, Európában biztonságban vannak. Hozzátette: az európai vállalatok egyelőre nem tudják kielégíteni a keresletet a védelmi iparban. A kapacitást tehát növelni kell, ha az a cél, hogy az európai kormányok európai termékeket vásároljanak.

Több bizottsági tisztviselő is arról beszélt, hogy 2018-2020 körül, amikor a jelenlegi költségvetést összeállították, nem gondolták, hogy néhány éven belül ekkora biztonsági probléma lesz Európában. A jelenlegi keretrendszerben a védelmi költségvetés 14 milliárd euró, ami Mureșan szerint nyilvánvalóan nem elég. A Bizottság a következő hétéves etapra 115 milliárd eurót javasol, ebben az űrkutatásra szánt forrás is benne van a védelmi költségek mellett. 

Támaszkodnak a magántőkére

A Bizottság tisztviselői arról beszéltek kedden, hogy a tagállamok hozzájárulása meghatározó a költségvetés finanszírozásánál, de a következő hétéves időszakban a magánszektor nagyobb hozzájárulására is szüksége lesz az EU-nak. Például, a Connecting Europe Facility programra 81 milliárd eurót költenének.

Az Mfor nemrég arról írt, hogy az Európai Bizottság 345 milliárd euróval számol csak a gyorsvasút-fejlesztésre a következő tizenöt évben, ezért egy háttérbeszélgetésen rákérdeztünk, miért csak az összeg töredékét szánják az átfogóbb közlekedési programra. „Ha ennyi lenne a támogatás, és vissza nem térítendő támogatásról lenne szó, akkor persze, hogy nem elég 81 milliárd euró. A gyorsvasút-program sikere azon is múlik, hogyan fogunk tudni magántőkét bevonni” – mondta egy bizottsági tisztviselő.

Az NRPP a költségvetési terv közel felét teszi ki, de azon túl is vannak százmilliárd eurós nagyságrendű elemek a Bizottság napirendjén. Például, az Európai Versenyképességi Alap és az Innovációs Alap összege együtt 451 milliárd eurót tenne ki. Ennek része a 175 milliárd eurós Horizon Europe, amelyre a tudomány és a kutatás-fejlesztés területéről lehet pályázni. Ez egy jóval nagyobb összeg, a jelenlegi költségvetésből 95,5 milliárd eurót tesz ki a Horizon program.

Az unión kívüli országoknak nyújtott támogatásokat Global Europe néven fogná össze a Bizottság, ennek összegét 200 milliárd euróra tervezik. Ukrajnának ebből 100 milliárd euró jutna (tehát a teljes hétéves költségvetés egyhuszad része). Orbán Viktor emiatt hivatkozott korábban az Európai Bizottság javaslatára úgy, mint „Ukrajna költségvetése”.

A következő költségvetést a NextGenerationEU helyreállítási csomag visszafizetése is terheli. Ezt a Bizottság hét évre egyenlően elosztva, évi 24 milliárd eurós részletekben képzeli el.

Több mint 4000 milliárd forint a tét, sürget az idő

Újdonság az is, hogy 2028-tól az források kifizetését a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötheti az Európai Unió. A Bizottság egyértelmű álláspontja, hogy az NRPP-hez való hozzáféréshez már előre tisztázni kelljen, hogyan garantálják a tagállami kormányok a jogállamisági feltételek teljesítését. Úgy tűnik, ezzel az Európai Néppárthoz tartozó Mureșan is egyetért.

„Ha az uniós forrásokat blokkolják, vagy befagyasztják jogállamisági probléma miatt, az nekünk sem jó hír. A jogállamisági feltételrendszer szabályai azonban világosak, objektívek, és minden tagállamra egyformán érvényesek. Ha egy tagállam kormánya nem tartja tiszteletben az európai jogszabályokat, és ezzel megakadályozza, hogy a források eljussanak a kedvezményezettekhez, akkor a szóban forgó tagállam polgárai is tudják, mi a tét” – mondta szerda reggeli tájékoztatón Mureșan.

A kormány valóban jó úton halad 10,43 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon 4010 milliárd forint) támogatás elvesztése felé, amely a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) részeként járt volna Magyarországnak. Matematikai esély még van: ha a kormány 2026. augusztus 31-ig elküldi a fizetési kérelmeket az RRF-forrásokból finanszírozott projektekre az Európai Bizottságnak, akkor a források lehívhatók. Ehhez azonban 27 feltételt, úgynevezett szupermérföldkövet kellene teljesíteni, amelyet az Európai Bizottság közösen határozott meg a magyar kormánnyal. Egy szerdai háttérbeszélgetésen több bizottsági tisztviselő is azt mondta: ha a kormány nem teljesíti a feltételeket, nem lesz utólag kompenzáció Magyarország számára.

„Magyarország azért veszítette el a hozzáférését például az RRF-forrásokhoz, mert a kormány a bírók függetlenségét, és más európai értékeket sem tartja tiszteletben. A magyar kormány azt mondta: mi készek vagyunk arra is, hogy elveszítsük az uniós forrásokat csak azért, hogy a hatalmunkat megtartsuk. Én ezt személyesen is sajnálom: ennyi pénz még sosem volt elérhető, Magyarország pedig elszalasztotta ezt az alkalmat” – mondta Muresan.

Az Európai Parlament célja, hogy a következő hétéves pénzügyi költségvetést 2026 végéig véglegesítsék. Muresan szerint ez két okból fontos. Egyrészt a tagállamok kormányai és az önkormányzatok 2027-ben felkészülhetnek, megírhatják a pályázatokat. Másrészt Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban is választások lesznek 2027-ben, az EU pedig nem szeretné, ha kampánytéma lenne a bizonytalan uniós költségvetés. A tagállamoknak azonban egyhangú szavazással kell megállapodniuk a költségvetésről, ezért könnyen előfordulhat, hogy a végleges számokat csak 2027-ben tudjuk meg.