Szerda délután mutatta be Brüsszelben az Európai Bizottság az EU többéves pénzügyi keretére (MFF), vagy más néven a hosszú távú költségvetésére vonatkozó tervezetét, amely a következő, 2028 és 2034 közötti ciklust fedi majd le.
Gigantikus büdzsé
A javaslat szerint az EU jelentősen megnövelné a pénzügyi tűzerejét:
az említett hét évben 1816 milliárd euróból gazdálkodna, ami az EU összesített GDP-jének 1,26 százalékát tenné ki. A költségvetés nagyobb részt a tagállamok befizetéseiből, kisebb részt uniós forrásokból, illetve vámbevételekből tevődik össze.
Összehasonlításul: a jelenlegi, 2021-2027 közötti uniós költségvetés 1200 milliárd euróra rúg, ami az uniós GDP 1,1 százalékának felel meg. (Ehhez jönnek még hozzá a Covid-válság okozta károk enyhítésére szolgáló Helyreállítási Alap forrásai.)
A Politico szerint az Európai Bizottság hivatalosan 2000 milliárd eurós büdzséről beszél, mivel beszámítja a Helyreállítási Alaphoz felvett hitel törlesztését is. (Ez azonban még Siegfried Muresan, az Európai Néppárt költségvetési tárgyalója szerint is félrevezető számítási metódus – ehhez a pártcsoporthoz tartozik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.)
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
A brüsszeli portál értékelése szerint az 1816 milliárd euró a jelenlegi árakon van számolva, csakúgy, mint az említett 1200 milliárd euró, és „a tervezett nagy emelés nem szokatlan ebben a szakaszban”.
Kevesebb jut mezőgazdaságra, több a honvédelemre
Ami a részleteket illeti, a Euronews összesítése szerint három fő pilléren nyugszik majd a költségvetés: 865 milliárd euró juthat mezőgazdaságra, halászatra, kohéziós politikára, valamint szociálpolitikára. 410 milliárd eurót fordíthatnak versenyképességre, ezen belül kutatásra és innovációra, 200 milliárd euró pedig „külső célokra” megy el – ezen belül 100 milliiárd eurót szánnak Ukrajna támogatására.
A gazdálkodóknak, valamint a szegényebb régióknak szánt támogatások lényegesen kisebb részét teszik majd ki a teljes költségvetésnek, mint eddig, legalábbis a bizottsági tervezet szerint.
Ugyanakkor több pénzt fordíthatnak majd védelemre (összhangban a NATO által elvárt katonai kiadásnöveléssel), valamint innovációra.
Bár a büdzsé nagy részét továbbra is a tagállamok állják majd, von der Leyen új, az egész EU-ra kiterjedő adókat is tervbe vett – például elektronikai hulladékokra, dohánytermékekre és a vállalati nyereségekre vonatkozóan. Ezek szintén az uniós költségvetést hizlalnák.
Magyarország szempontjából fontos változás az is, hogy 2028-tól az összes uniós forrás kifizetését a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötnék – a pénzek befagyasztása jelenleg „csak” a kohéziós források egy részére, valamint a Helyreállítási Alapra vonatkozik.
„A jogállamiság betartása kötelező. Biztosítani fogjuk a források felelős elköltését és a teljes elszámoltathatóságot”, mondta von der Leyen szerdai sajtótájékoztatóján.
Orbán Viktor lázadásra hívott fel
Orbán Viktor miniszterelnök már szerda délelőtt azt közölte közösségi oldalán, hogy „a legújabb brüsszeli terv nyertese Ukrajna, mert az Európai Bizottság rengeteg pénzt irányzott elő a számára”.
Szerinte a „javaslat legnagyobb vesztesei az európai emberek”, különösen a gazdák és a magyar gazdák, akik „európai társaikkal együtt jóval kevesebb támogatáshoz juthatnának a jövőben.” Később hozzátette: „Az ellenállás legradikálisabb formáját javaslom. Lázadás indul!”
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerda délutáni Kormányinfón pedig azt mondta, hogy a bizottsági terv két legnagyobb vesztese az agrártámogatási rendszer és a kohéziós politika lenne, márpedig mindkettő nagyon fontos nemcsak Magyarországnak, hanem az egész régiónknak.
Szerinte ez a javaslat még tárgyalásra is alkalmatlan, és azt a kormány alapvető változtatások nélkül nem fogja megszavazni.
Magyar gazdák tiltakozásul már szerda délelőtt trágyát öntöttek az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének épülete elé, míg a belga gazdálkodók Brüsszelben tiltakoznak.
Most indul az iszapbirkózás
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy „csak” egy tervezetről van szó, amelyről most kezdődnek el a várhatóan nagy vitákat hozó tárgyalások a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament (EP) között. A költségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése – tehát minden uniós ország beleegyezése –, valamint az Európai Parlament hozzájárulása is szükséges.
A tárgyalások várhatóan több mint két évig tartanak majd. Az EU jelenlegi hosszú távú költségvetése mintegy 2,5 év múlva, 2027. december 31-én jár le.
Előzetesen több európai ország – köztük az EU két motorja, Franciaország és Németország – is jelezte, hogy a takarékos büdzsé híve, és nem támogatja a nagy kiadásnövelést. Az EP ugyanakkor például ambíciózus költségvetést szeretne.
Érdekesség, hogy a Euronews értesülései szerint a mostani bejelentést megelőző bizottsági tárgyalásokat „különösen magas szintű titoktartás” jellemezte. A viták még a Bizottságon belül is egymástól izolált csoportokban zajlottak, az egyes alapokra vonatkozó számokat pedig összességében csak néhány ember ismerte. Nagyon kevés részlet szivárgott ki, és azok is csak a tárgyalások legutolsó fázisában.
Januárra ez a fajta szezonalitás nem jellemző, így valós létszámleépítésekről lehet szó. 
