Ingatlanalapok: Az akció sikerült, a további fejlődésnek lőttek?

Bő két hét telt el azóta, hogy az MNB “ajánlása” – az alapkezelők vicce szerint inkább “melegen ajánlása” – életbe lépett az ingatlanalapokról, május 16-án (a grafikonon nyíllal jelölve). Ennek lényege az, hogy az ingatlanalapok korábban kibocsátott sorozatainak maximális méretet kell szabni. Ezen túl pedig csak olyan befektetési jegyek adhatók el a befektetőnek, amelyek vagy ezen határ alatt vannak, vagy pedig visszaváltásuk késleltetett.

Az új sorozatoknál hat hónapos visszaváltási időt kell majd kikötni, ami merőben szokatlan lesz számos kisbefektető számára. Bár a 2008-as válság után egy darabig voltak hasonló korlátozások, alapvetően azt szokhatták meg, hogy az ingatlanalapok jegyeit is szinte azonnal vissza lehet váltani.

Mi van emögött? Hozam, kockázat, likviditás (eladhatóság, forgathatóság). Általában, jó esetben ezt a három dolgot szokták mérlegelni egy befektetésnél. Az ingatlanalapok nagy dilemmája azonban – legalábbis Magyarországon – az szokott lenni, hogy a likviditás terén nagy ellentmondás feszül a forrás és a befektetés között.

Nem könnyen adható el

Az ingatlan ugyanis, főleg, ha nagy, sok száz vagy sok ezer négyzetméteres irodákról, plázákról van szó, nem adható el egykönnyen. Legalább hónapokig, de sokszor pár évig is tart, míg túl lehet adni rajta. Legalábbis reális áron és megfelelő biztosítékokkal, szabályozott jogi, felelősségi keretek között, biztonságos fizetési feltételekkel.

Az ingatlanalapok – és más alapok, más lakossági befektetések – kisbefektetői tulajdonosai viszont szívesen látják a pénzüket azonnal, vagy legalább pár napon belül. Ennek most, az ingatlanalapoknál részben vége szakad.

Nem kell nekünk válság

Az intézkedés fő oka az lehetett, hogy meg akarják akadályozni a 2008-as likviditási válság megismétlődését. Abban az esetben, ha megint pénzügyi válság törne ki. Bő tíz éve az összes hazai ingatlanalap visszaváltását felfüggesztették néhány hónapra. Ugyanis egyes alapoknál elfogyott a készpénz, és nem tudták kifizetni a kisbefektetőket. Rossz nyelvek szerint azonban ez arra is jó, hogy még inkább az állampapírokat vegyék a kisbektetők.

Mi a helyzet most a nagyobb alapokkal? Az Erste Alapkezelő közleménye szerint az Erste Ingatlan Alap korábban forgalomban lévő befektetési jegyeinek forgalomba hozatala május 15-től szünetel.

Legyen ötmilliárddal kevesebb

“Vételi megbízás adására abban az esetben van lehetőség, amennyiben a forgalomba hozott befektetési jegyek darabszáma a forgalmazási maximumként megállapított befektetési jegy darabszámhoz mérten 2.000.000.000 (azaz kettőmilliárd)” darabbal csökken. Mivel egy befektetési jegy értéke most 2,4 forint körül van, ez azt jelenti, hogy akkor adnak majd el újra belőle, ha 4,8 milliárd forintnyit visszaváltanak. Május 15-én egyébként 548 milliárd volt az alap tőkéje.

Hasonló a helyzet az Erste Euro Ingatlannál, annak négymillió darabbal kell csökkennie, mielőtt újra lehet venni a régi típusú jegyekből. Ez mintegy 5,4 millió euró.

Tíz százalékért beléphet

Az eddig kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosait ezek a rendelkezések nem érintik, ők a régi rend szerint válthatnak vissza. Új, hat hónap határidővel visszaváltható befektetésijegy-sorozatról a kezelési szabályzatban egyelőre nem találtunk rendelkezést.

Az OTP Ingatlan Alapnál is szünetel a forgalomba hozatal, a megállapított plafon a május 15-i tőke, mintegy 448 milliárd forint. A Raiffeisen Ingatlan Alapnál azonban más utat választottak, ott egy vezérigazgatói határozattal május 15-től szeptember 30-ig három százalékról tíz százalékra emelték a befektetési jegyek eladási (belépési) jutalékát. Ez az alap egyébként kisebb, csak mintegy 34-36 milliárd forintos.

Ez volt a motor

Az utóbbi években a hazai befektetési alapok piaca szinte csak az ingatlanalapoknak köszönhetően nőtt. Az alapokat sújtja a lakossági állampapírok konkurenciája, az intézmények által vásárolható állampapírok nyomott hozama, és talán már a tőkepiaci turbulenciák is.