Jó kis évük volt a hazai ingatlanalapoknak tavaly – ennyivel lehetett gazdagodni

Az alappiacon tavaly az egyik sikertörténet az ingatlanalapoké volt, amelyek tőkéje 788-ról 1045 milliárd forintra emelkedett november végéig, tehát 33 százalékkal. (Hasonlóan erősen nőtt még a részvényalapok, árupiaci alapok, vegyes alapok, abszolút hozamú alapok vagyona is.)

Az alapok hozama alapján a népszerűség meglehetősen érthető: a nyilvánosan működő befektetésijegy-sorozatok egy éves átlaghozama 4,7 százalékra rúgott. (Táblázat a cikk végén.) Ez kedvező annak fényében, hogy a fix kamatozású lakossági állampapírok hozama jó ideje évi két százalék körül van.

A Prémium inflációkövető államkötvények (PMÁP) viszont egy évvel ezelőtt még évi négy százalék körüli kamattal voltak kaphatók (infláció felett 2,75 és 3,25 százalékpontos kamatfelárral), ezt elég nehéz alacsonyabb kockázatú befektetésekkel túlszárnyalni.

Javult a hozam tavaly

Ha az euróban és dollárban jegyzett sorozatokat kihagyjuk, akkor a mezőny tovább javul, az átlaghozam már 5,4 százalékra nő. Mind a három éves, mind az öt éves (éves szintű) hozam ez alatt marad, amin látszik, hogy az alapok teljesítménye 2017-ben kifejezetten javult. (A táblázatból kihagytuk az egy éves hozammal még nem rendelkező, végelszámolás alatt levő, felfüggesztett és nem nyilvános alapokat.)

Kétszer annyi ingatlan is lehet

Az alapok átlagát azonban eléggé felviszik a Raiffeisen Ingatlan különböző sorozatai, amelyekből sok is van, és az alap befektetési politikája is merészebb. Az alap rendszerint magas ingatlanarányt tart, ami a bérleti díjakon keresztül magasabb hozamot eredményez. Más alapoknál, mint például az Erste Ingatlan, sokkal nagyobb a biztonsági tartalékként szolgáló betétek, állampapírok aránya, amelyek azonban alig hoznak valami kamatot.

November végén a Raiffeisen alapjában 85 százalék volt az ingatlanok aránya, de a származtatott üzletekkel együtt 109 százalékos kitettséget említenek. (Hitelt is vettek fel, a tőke 27 százalékáig terjedő értékben.) Az Ersténél ugyanakkor csak 41 százalék volt az ingatlanok aránya, kevesebb, mint a fele, mint a másiknál.

Jól enni, vagy jól aludni?

Az ingatlanalapoknál ez állandó dilemma: el kell dönteniük, hogy a magasabb hozamot, vagy az alacsonyabb kockázatot tartsák szem előtt. Bármely válság, vagy például nagyobb kamatemelés esetén előfordulhat, hogy a befektetők nagy tömege akarja kivenni a pénzét.

Ekkor az az alap éli túl könnyebben, kisebb veszteségekkel a krízist, amely sok likvid eszközt (betétet, kincstárjegyet) tartott. Ez volt a helyzet a 2008-2009-es válságban is.

A korábbi inflációkövető kötvények egy része egyébként nemsokára, vagy már most is, az infláció megugrása miatt eléggé szép kamatot fizet. Egyes sorozatoknál ez meghaladja az évi öt százalékot is. (Erről itt írtunk.)