Az ingatlanalapok biztonságos működése, valamint versenyképességük további növelése érdekében új szabályokat fogadott el a kormány – tájékoztatta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) kedden az MTI-t.
A közleményben kiemelik: a kormány elkötelezett a pénzügyi szektor stabilitása és átláthatósága mellett, ezért tovább erősítve a szektor transzparens és stabil működését, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium olyan új szabályozást dolgozott ki az ingatlanalapok vonatkozásában, amely tovább erősíti versenyképességüket.
Az ingatlanalapok vagyonuk egy részét likvid pénzügyi eszközökben, jelentősebb hányadát pedig értelemszerűen ingatlanokban tartják. Annak érdekében, hogy az ingatlanalapokhoz kapcsolódó befektetési jegyek hatékonyabban illeszkedjenek az ingatlanalapok speciális vagyonszerkezetéhez, továbbá az ingatlanok értékesítési idejéhez, a kormány a befektetési jegyek visszaváltási idejének új szabályairól döntött.
Az új szabályok értelmében az ingatlanalapoknak 2026 őszéig vagyonértékük legalább 15 százalékára kell emelniük azon befektetési jegyek arányát, amelyek visszaváltási ideje 180 nap. Amennyiben ezt az arányt az ingatlanalap már elérte, úgy ezt követően az alapkezelőnek lehetősége mutatkozik a jövőben gyorsabb visszaváltású befektetési jegyek kibocsátására is. Ezen gyors visszaváltású befektetési jegyek összértéke azonban maximálisan a 15 százalékon túlmutató 180 napos visszaváltású befektetési jegyek értékének felét teheti ki.
A közlemény szerint a módosításoknak köszönhetően az ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltását tekintve egy teljesen átlátható, egységes szabályrendszer jön létre. Az új szabályok egyszerre járulnak hozzá az ingatlanalapok stabil és biztonságos működéséhez, miközben a gyors visszaváltású befektetési jegyek kibocsátásának lehetősége jelentősen növeli az ingatlanalapok befektetési vonzerejét, lehetőséget adva a befektetések diverzifikálására.
A GFM várakozása szerint a döntés hozzájárul, hogy az ingatlanalapok aktivitása növekedhessen, ezzel hozzájárulva a beruházások és az építőipari teljesítmény emelkedéséhez, végső soron a gazdasági növekedéshez és a munkahelyek megvédéséhez – írták.
(MTI)
