Korrigálhat a Mol a tőzsdén a szerdai esés után

Enyhe csökkenéssel indulhat a csütörtöki kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) – írja az MTI. A BÉT részvényindexe, a BUX 1141,62 pontos, 0,86 százalékos csökkenéssel, 132 231,01 ponton zárt szerdán.

Az OTP árfolyamában 40 135 forintnál húzódik fontos támasz, letörése esetén 38 680 forintnál adódhat a következő erősebb technikai szint, míg felül az 50 napos mozgóátlag képez ellenállást 41 002 forintnál – mondta az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője, Varga Zoltán. Szerdán az OTP-részvények ára 180 forinttal, 0,45 százalékkal 40 150 forintra csökkent, forgalmuk 15,4 milliárd forintot tett ki.

A Mol grafikonján 3700 forintnál látható a következő támasz, 3822 és 3900 forintnál pedig ellenállási szintek húzódnak. Varga szerint segítheti a Mol árfolyamát a Mol-NIS megállapodás, amelyet szerdán piaczárás után tettek közzé. A szerb energiaügyi miniszter szerdán közölte, hogy ha a Mol megszerzi az orosz tulajdonrészt a NIS-ben, akkor Szerbia növelni fogja saját részesedését a vállalatban, és a stratégiai döntéshozatalra is befolyása lesz. A Mol vállalja, hogy a pancsovai finomítót magas kapacitáskihasználtsággal működteti. A Mol és a Gazprom nagy vonalakban már megállapodott, jelenleg véglegesítik a feltételeket. Szerdán a Mol árfolyama 92 forinttal, 2,36 százalékkal 3800 forintra esett, 4,5 milliárd forintos forgalomban.

A Richter a 11 855 forintos támasz alatt zárt szerdán, a következő szint 11 670 forintnál látható, míg ellenállás 12 040 forintnál. Szerdán a Richter-papírok árfolyama 20 forinttal, 0,17 százalékkal 11 820 forintra mérséklődött, a részvények forgalma 2,8 milliárd forintot ért el.

A Magyar Telekom a 2736 forintos ellenállás alatt akadt el, míg támasz 2625 forintnál húzódik. Az előző nap a Magyar Telekom 28 forinttal, 1,02 százalékkal 2708 forintra gyengült, forgalma 2,0 milliárd forint volt.

Ismét 50 euró felett az európai gázár

Az európai tőzsdék vegyesen nyitottak csütörtökön, eközben emelkedtek az energiaárak. A páneurópai STOXX 600 index 0,04 százalékos emelkedéssel nyitott, míg az euróövezeti Euro Stoxx 50 index 0,11 százalékkal erősödött. A londoni FTSE 100 index 0,02 százalékkal került feljebb, a frankfurti DAX index ugyanakkor 0,03 százalékkal csökkent, a párizsi CAC 40 index pedig 0,09 százalékos mínuszban kezdte a napot. A milánói FTSE MIB index 0,32 százalékos emelkedést mutatott, a madridi IBEX 35 index pedig 0,14 százalékkal erősödött.

A befektetői hangulatot továbbra is óvatosság jellemezte az Európai Központi Bank kamatdöntő ülése előtt. A piaci várakozások szerint az EKB 25 bázisponttal, 2,25 százalékra emeli irányadó kamatát, ami 2023 szeptembere óta az első kamatemelés lenne. A befektetők figyelme elsősorban Christine Lagarde elnök nyilatkozataira és a további monetáris politikai kilátásokra irányul.

A piacokat a közel-keleti fejlemények is befolyásolták. Az Egyesült Államok és Irán között újabb katonai összecsapások történtek, ugyanakkor a piacok arra számítanak, hogy a diplomáciai tárgyalások folytatódhatnak, ami mérsékelte a kockázatkerülést.

A nemzetközi árupiacokon emelkedtek az energiahordozók jegyzései. A WTI nyersolaj hordónkénti ára 90,59 dolláron állt, ami 0,62 százalékos növekedést jelentett, míg az északi-tengeri Brent olaj ára 93,50 dollárra emelkedett, 0,43 százalékkal haladva meg előző napi értékét. Az európai TTF földgáz referenciajegyzése 50,64 euróra nőtt megawattóránként, ami 1,31 százalékos emelkedésnek felel meg. Az energiaárakat továbbra is a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és a közel-keleti konfliktus alakulása mozgatja.

A nemesfémek piacán az azonnali arany ára unciánként 4095,88 dollárra emelkedett, ami 0,6 százalékos drágulást jelentett.

A devizapiacon a dollárindex 100 pontra mérséklődött, 0,04 százalékkal alacsonyabb szintre az előző napihoz képest. Az euró árfolyama 1,1543 dollárra emelkedett, ami 0,05 százalékos erősödést jelentett. A közös európai valuta árfolyamát az EKB várható kamatemelése támogatta.