Privátbankár.hu: Mik voltak a legfőbb mozgatórugói a 2016-os évnek a befektetési alapok piacán?
Varga Zalán: Azt tapasztaltuk, hogy tavaly csökkent a lakosság kockázatvállalási hajlandósága. Régebben a pénzpiaci alap volt a legnagyobb favorit, de a hozamok csökkenésével a kötvényalapok népszerűsége ugrott meg, majd az abszolút hozamú és a vegyes alapok kereslete nőtt leginkább – magyarán érzékeltünk egyfajta elmozdulást a kockázatosabb eszközök irányába.
2015-ben azonban nagyobb ingadozásokat láthattunk a részvénypiacokon, ami a vegyes alapokat, abszolút hozamú alapokat is érintette. Mivel a lakosság leginkább a múltbeli hozamok alapján választ befektetéseket, ezek helyett biztonságosabb, de a pénzpiaci alapoknál nagyobb hozamot kínáló eszközöket kezdtek keresni. Sokan az ingatlanpiaci alapoknál kötöttek ki – ennek a folyamatnak pedig mi a nyertesei vagyunk. Nálunk van ugyanis a legnagyobb ingatlanalap, az Erste Ingatlan Alap, amely az összes hazai befektetési alap között is az élen áll 327 milliárdos vagyonával. Ehhez jön még az Erste Euró Ingatlanalap, amiben 90 milliárd forint van és az Erste Dollár Ingatlanalap átszámítva 3-4 milliárd forintos vagyonnal.
PB: A kockázatkerülés mellett nyilván az is az ingatlanalapok felé hajtja a befektetőket, hogy jó ideje másról sem hallani, mint az ingatlanpiaci boomról, az árak végeláthatatlan emelkedéséről. Az ingatlanalapok azonban az elmúlt években megváltoztak, amióta magasabb likviditást vár el tőlük a piac – változott az ügyfelek hozzáállása az ingatlanalapokhoz?
|
| Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatója |
VZ: Az Erste Ingatlan Alap 13 éve rendkívül stabilan teljesít. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az Ersténél rendkívül konzervatív az ingatlanportfólió: olyan irodaépületeket, kereskedelmi ingatlanokat vásárolunk, amelyek hosszú távra bérbe vannak adva, stabil bevételt biztosítva. Emellett nálunk mindig is jelentős volt a likvid rész: jellemzően az alap eszközeinek 50%-át biztonságos pénzpiaci eszközök teszik ki. Most talán más alapoknál is nőtt a likvid eszközök aránya, részben kényszerűségből: hirtelen sok pénz áramlott be és felhígult a portfóliójuk – nálunk viszont ez az arány most is pont annyi, mint korábban volt. A magas likvid résznek köszönhetően nem okozott problémát még egy ekkora válság sem, mint a 2008-as, a kiáramló pénz nem haladta meg az alap vagyonának felét.
Amikor ezt az alapot ajánljuk, akkor nem az ingatlanpiaci áremelkedés jelentőségére hívjuk fel a figyelmet, mivel az alapban az ingatlanok mellett pénzpiaci eszközök is vannak jelentős arányban: sokkal inkább egy stabil, a betéti hozamokat pár százalékkal meghaladó hozamot célzunk meg komoly stabilitás mellett.
PB: Ha már kockázatkerülés: van egy olyan versenytársuk a piacon, aki gyakorlatilag nulla kockázat mellett viszonylag magas hozamokat kínál: a magyar állam. Ezek a befektetések ráadásul kizárólag a lakosság számára érhetőek el, a befektetési alapok portfóliójába nem tudnak bekerülni. Mennyire jellemző ennek az elszívó hatása?
VZ: Ezt a hatást leginkább a pénzpiaci alapoknál éreztük, már csak azért is, mert az ingatlanalapunk ezzel abszolút versenyképes hozamot hoz – a befektetők látják, hogy 13 éve stabil, így a biztonság felől is nyugodtak.
Az persze nagyon nem mindegy, hogy az emberek fejében hol van a kockázatmentes hozam mértéke. Ha ez nulla, akkor egy vegyes alaptól is ehhez képest várnak el valamekkora prémiumot. Ha viszont az állam ezt beállítja két százalékra, az a hozamelvárást is felfelé tolja – ez pedig az egész befektetési piacot hátrányosan érinti.
PB: Amikor részvényportfólió-menedzserekkel beszélgetünk, ők mindig azt mondják: a kötvényalapokkal már nem lehet keresni. A Privátbankár.hu Klasszis díjak közül az Erste kötvényalapjai többet is elvittek – hogyan lehet alkalmazkodni a mostani környezethez?
VZ: Az abszolút hozamú kötvényalapunk mellett még a nagyon rövid kötvényalapunk is versenyképes tudott maradni tavaly – a befektetési politikát ennek érdekében némiképp bővítettük. Nyitottunk a közép-kelet-európai, horvát kötvénypiac felé, esetenként nyitva hagytunk kisebb devizapozíciókat – magyarán egyfajta nagyobb szabadságfokot kaptak az alapok.
Szokták mondani, hogy nincs ingyen ebéd a tőzsdén, a magasabb hozamért magasabb kockázattal kell fizetni, de azért itt is ki kell emelni, hogy az értékelésnél nagy szerepe van az időtávnak: hosszabb távon a nagyobb ingadozásra hajlamos eszközök is jóval kevésbé kockázatosak, viszont jelentős prémiumot tudnak biztosítani. Ráadásul egy vegyes alapnál, ahol részvények és kötvények is vannak a kosárban, megvalósul a portfólió-szintű diverzifikáció, a kockázatok porlasztása, ami rövidebb távon is jelentősen csökkenti a portfólió értékének kockázatát. Az elmúlt pár év rendkívül alacsony hozamszinteket hozó időszaka arra mindenképp jó volt, hogy egy kicsit mindenkit rákényszerített arra, hogy többet gondolkozzon azon, hogy mibe fektet.
PB: Vannak azok a versenytársak is, akik szintén a lakosság megtakarításaira pályáznak, de korántsem törvényes eszközökkel – az MNB a múlt héten is talált olyan céget, aki engedély nélkül próbálta gyűjteni a betéteket. Hisznek még ezeknek a csalóknak az emberek?
VZ: Az emberi természet olyan szempontból nem változik, hogy könnyen elragadtatja magát, ha kiugró lehetőséget lát – aztán ha beüt a baj, akkor óvatosabbá válnak az emberek egy ideig. Az ügyfelek ezekben az időkben inkább a nagyobb háttérrel rendelkező szolgáltatókat preferálják. Azt is tapasztaltuk, hogy még az általános kockázatvállalást is befolyásolják a negatív hírek attól függetlenül, hogy egyébként mi váltotta ki a félelemérzetet. Az viszont biztos, hogy a szabályozói oldalon komoly előrelépés történt, lényegesen kisebb az esélye annak, hogy visszaélés történjen.
PB: A befektetési alapkezelőknek az egyik oldalról a befektetők preferenciáit kell eltalálniuk, másik oldalról pedig a piaci mozgásokat kell jól megbecsülniük. 2016 izgalmas év volt számos váratlan kimenetelű eseménnyel és váratlan piaci reakcióval – mit várnak 2017-től?
VZ: A válság óta beindultak valamelyest a nagy gazdaságok, de ezt nagyon erősen a monetáris politika érte el: alacsony kamatkörnyezet, mennyiségi enyhítés, pénzteremtés jellemezte az elmúlt éveket.
Korábban a deflációtól való félelem volt az uralkodó, most ez a veszély eltűnt a szalagcímekből, sokkal inkább az inflációról olvashatunk. A bizalmi indexek magas szintje, a tőzsdei optimizmus most egy növekedési ciklusról árulkodik, ami kitarthat egy jó ideig.
Vannak persze azért kockázatok: Trump terveiből még semmi sem valósult meg, ha jönnek a konkrétumok, az visszaüthet az Egyesült Államok gazdaságára. Európában a francia választások jelentenek kiemelt kockázatot, ahogy Olaszország gazdasági helyzete, az előrehozott választások esélye is adhat okot az aggodalomra. Kezdődnek a Brexit-tárgyalások, a kínai gazdasággal kapcsolatban évek óta vannak aggályok – van tehát mire odafigyelni.
PB: Ebben a környezetben mik lehetnek a nyerő eszközök?
VZ: A fejlett piaci kötvényektől például túl sokat mostanában nem várhatunk, középtávon ebben nem hiszünk. Portfólió-ajánlásainkban ezek helyett inkább a múltban rendkívül stabilan teljesítő ingatlan alapjainkat, és a magasabb hozamot biztosító vállalati kötvényeket preferálunk. Az abszolút hozamú stratégiáknak is látjuk értelmét, ezek között válogat az alapok alapja konstrukciónk. Befektetési portfóliónkat ki lehet egészíteni részvényalapokkal is a kockázattűrő képességünk függvényében, kisebb-nagyobb arányban.
PB: Létezik a vagyonkezelésben innováció, vagy az ügyfelek ezen a téren nem új megoldásokat keresnek, hanem szimplán biztonságot és hozamot, mint eddig?
VZ: Az online világ térhódítását persze mi is látjuk, de a befektetési tanácsadásban továbbra is igénylik a személyes kapcsolatot az ügyfelek. Egy banki átutalást simán el lehet indítani mobilról, de attól, hogy valaki az élete megtakarítását pár kattintással otthonról befektesse, egyelőre messze vagyunk. Ami a befektetési termékeket illeti: a pénzügyi piacokon mindig is volt fejlődés, működött az innováció, új termékek születtek, nincs ez most sem máshogy. Az Erste Asset Management cégcsoporton belül is sorra jelennek meg az új termékek, pár éve vezettük be például a You Invest alapcsaládot – ez nagyobb rálátást engedett az ügyfeleknek a befektetési döntésekre és jól működött.
Nagy innovációk helyett inkább a pénzügyi kultúra fejlődésére lenne szükség. Sokszor bőven elég lenne, ha az ügyfelek akár hosszabb távon is stabilan tudnának tartani egy nekik megfelelő portfóliót, amiben van némi kockázatosabb eszköz is. Mindig figyelem azokat a statisztikákat, amelyek arról szólnak, mennyivel gyengébb eredményt érnek azok az ügyfelek, akik ugrálnak a befektetések között azoknál, akik egyszerűen csak tartják a pozíciójukat. Aki nyugdíjcélra szán egy portfóliót, tartson valamennyi részvényt is, mégpedig hosszabb távon gondolkodva: ne a mélyponton ugorjon ki a válság közepén, hogy aztán a csúcson vegye vissza a papírjait.
Az Erste Alapkezelő a Privátbankár.hu Klasszis 2017 díjátadóján az alábbi díjakat vehette át:
Privátbankár.hu Klasszis - Az Év Legjobb Hazai Rövid Kötvény Alapja 2017 - Erste Rövid Kötvény Alap
Privátbankár.hu Klasszis - Az Év Legjobb Hazai Hosszú Kötvény Alapja 2017 - Erste XL Kötvény Alap
További helyezések:
Privátbankár.hu Klasszis - Az Év Legjobb Szabad Kötvény Alapja 2017 II. hely - Erste Abszolút Hozamú Kötvény Alap
Privátbankár.hu Klasszis - Az Év Legjobb Globális Részvény Alapja 2017 II. hely - Erste Stock Global HUF Alapok Alapja
Erre utal Josep Borrell kijelentése. 
