“Azt mondta valaki, az ingatlanalapok most a legjobbak”, “hallottam egy kötvényről, a nevét nem tudom, amelyik…”, “fogalmam sincs az egészről, de hozzájutottam néhány millió forinthoz, be kéne fektetni” – ilyen és hasonló kérdésekkel gyakran fordulnak a kisbefektetők a pénzügyekben járatosabb ismerőseikhez.
Ilyenkor nagyon nehéz bármit is mondani, mert mindenkinek más és más a megtakarítási célja, a megcélzott időtáv, a kockázatvállalási képessége. A bankok és brókercégek is először kifaggatják az ügyfelet ezekről a szempontokról, és annak alapján kínálnak neki rövidebb vagy hosszabb távra szóló, kockázatosabb vagy alacsonyabb kockázatú befektetést.
Azon persze nem kell csodálkozni, hogy ezek általában az adott pénzügyi csoport valamely termékére, alapjára, kötvényére vonatkozó ajánlások lesznek, jobb esetben állampapír. (Az utóbbinak az értékesítéséért is kapnak jutalékot.)
Lakossági állampapírok
A magyar állampapírok mostanában egyszerűen verhetetlenek. Egész Európa egy kamatsivatag, az euróra szinte sehol semmit nem fizetnek, vagy csak ezrelékekben mérik a kamatot. A magyar bankok forintkamatai is ritkán érik el az évi egy százalékot. (Ha igen, akkor az általában feltételekhez kötött.)
Az állam viszont mániákusan a magyar lakosságtól akar pénzt gyűjteni, ezért pofátlanul magas kamatot fizet az inflációkövető államkötvényekre. Az egy éves állampapír 2,5 és a két éves kötvény 3,25 százaléka is bőven veri a bankokat, de a csúcs az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP.)
Mostanában ezek például 4,2, illetve 4,5 százalékot fizetnek, ami a három százalékhoz közelítő inflációhoz képest is kedvező. Ha pedig tovább nő az infláció, a kamat is tovább nő. Ez az egyetlen eszköz, amely garantálja az infláció utolérését, és teljesen biztonságosnak tekinthető, nyugodt álmot biztosít.
(Erről írtunk itt»»»» és itt»»»», valamint az eurós magyar inflációkövető kötvényekről is itt»»»».)
Hosszú kötvényt rövid távra
Az említett inflációkövető papírok kapcsán felmerül a kérdés: Rövidebb távon gondolkodó befektetőknek érdemesebb-e a két éves fix kamatú államkötvényt venni? Nem, mert ha öt éves inflációkövetőt veszek és két év után visszaváltom, akkor jobban járok. A visszaváltáson egy százalékot vesztek, a kamaton majdnem hármat nyerek. Hasonló a helyzet az egy éves fix papírokkal is.
Az azonban nincs kizárva, hogy idő közben változtatnak a visszaváltás feltételein, magasabb levonást alkalmaznak. Korábban egy helyett kettő százalék volt. De lehet, hogy még így is megérné, futamidőtől függ.
Ingatlanalapok
Az ingatlanalapok befektetési jegyei mostanában vagy túlteljesítik a kockázatmentes állampapírokat, vagy nem. A Raiffeisen alapjának hosszú távon is jó volt a hozama, de annak a kockázata is nagyobb. (Erről és az okokról itt írtunk.) Legalábbis tavaly a Duna House és az Európa alapok hozama volt még viszonylag magas. De nincs arra garancia, hogy ez később is így lesz. Sokaknak pedig nem sikerült a lakossági állampapírokat lényeges mértékben lekörözniük.
Az ingatlanpiac évek óta felfelé tart, lehet, hogy ez még folytatódik pár évig, de az is lehet, hogy fordul a trend. Hosszú ideje nem volt recesszió, azaz gazdasági visszaesés, lehet, hogy pár éven belül újra bekövetkezik.
Ha mégis ingatlanalap mellett döntünk: még maguk az alapkezelők is azt szokták mondani, hogy csak a tőkénk kisebb hányadát fektessük be. Például 5-10, esetleg húsz százalékát.
Részvények
Hosszú távon szóba jöhet még részvénybefektetés, például részvényalapokon keresztül. Ám a részvénypiacon nem vagyunk messze a válság utáni abszolút csúcsoktól. Sok éves emelkedés után tavaly év végén volt ugyan némi korrekció, de nem igazán nagy. A részvények nem biztos, hogy olcsóak lettek.
Intő jel, hogy a kisbefektetők hajlamosak emelkedésben vásárolni, amikor nagy az optimizmus a részvénypiacon. Majd esésben eladni, amikor mindenki pesszimista. Vagyis drágán venni és olcsón eladni, ahogy nem kéne.
Lehet, hogy akkor kellene részvényt venni, amikor mindenki pesszimista? Egy ronda zuhanás, krach után. (A részvénypiaci kilátásokról itt írtunk az egyik legjobb alapkezelőt, a Hold Alapkezelőt idézve. Itt pedig új indexalapokról, amelyeket a BÉT-en lehet venni.)
Fix kötvények? Most?
Vannak még egyéb fi kamatozású kötvények, kötvényalapok. Ám az amerikai Fed már többször emelt a kamatokon, előbb-utóbb az EKB és a magyar MNB is emelhet. A kötvénypiacok is sok éves emelkedésen vannak túl, sőt tulajdonképpen egy több évtizedes trend után vagyunk. Nagyon bizonytalan, lehet-e a kötvénypiacon jó hozamot elérni a következő években. Vagy inkább lehet-e jobbat, mint az említett lakossági állampapírokkal.
Oszd meg, de ne most
Normál esetben is mindenképpen keverni kell a befektetéseket, nem szabad egy dologba tenni mindent, és kisbefektetőknél a nagyobb részét nem árt állampapírban tartani. De most nem vagyunk normál körülmények között. “Mindenbuborékról” beszélnek, ami azt jelenti, hogy az alacsony kamatok és a pénzbőség (jegybankok pénznyomtatása) miatt a legtöbb befektetési eszköz (részvény, kötvény, ingatlan stb.) ára nagyon magasra emelkedett mostanában. Indokolt lehet a nagyfokú óvatosság, nem gyávaság pénzünk 80-90, akár 100 százalékát is állampapírban tartani.
Az adózás
Bármit veszünk is, az értékpapírokat mindenképpen érdemes úgynevezett tbsz-számlára (tartós befektetési számlára) helyezni, hogy az árfolyamnyereség és kamat adóját megúszhassuk. Öt naptári év után az adó nulla, de három év után is tíz százalékra csökken.
Akkor is érdemes ezt megtenni, ha nem tudjuk, meddig fogjuk tartani a befektetésünket, mert nincs semmilyen büntetés, hátrány, ha idő előtt nyúlunk hozzá. Csak az amúgy is esedékes adót kell kifizetni.
Egyéb adócsökkentő befektetések, mint nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), pénztárak is szóba jöhetnek. De elsősorban akkor, ha az ottani befektetés hozama legalább megközelítően versenyképes a lakossági állampapírokkal. (És a költségek nem túl magasak.) Ellenkező esetben, amit nyerünk a személyi jövedelemadó-kedvezményen, azt elveszíthetjük az egyéb tételeken.
Adjunk a babáknak
De a legeslegjobb befektetés jelenleg a szintén inflációkövető Babakötvény (évi 5,4 százalék kamata, de nemsokára 5,8 lehet) és a hozzá kapcsolódó Start száma. Az utóbbira befizetett összegeket még az állam is kiegészíti az éves befizetések tíz százalékával, de maximum 6000 forinttal, valamint egy egyszeri támogatást ad az elején. Ahol baba, kisgyerek van a családban, ezt a lehetőséget egészen biztosan érdemes teljesen kihasználni.
Egy biztos, az átlagos kisbefektetőknek inkább óvakodniuk kéne a devizaügyletekről, a különböző alternatív, különleges, speciális befektetésektől. Minden olyan ügylettől, amely tőkeáttételt alkalmaz, mint CFD-k, opciók, turbó certifikátok. Vagy először nagyon alaposan elmélyedni ezek fortélyaiban.
(Ez a cikk semmiképpen sem jelent befektetési tanácsadást, és nem biztat semmilyen befektetési termék vagy más eszköz megvételére vagy eladására, csupán ismeretterjesztési célokat szolgál.)
Jelentős növekedésről számolt be a lengyel hivatal. 
