|
| (Fotó: Pixabay.com) |
Kidurrant a “mindenbuborék” tavaly, lényegében minden eszközosztály ára esett. A Credit Suisse hedge fund-indexének hozama mínusz hat százalék körül volt. Nagyon nehéz volt pozitív hozamot csinálni – mondta el Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója.
A 2018 januári csúcs volt az igazi, ősszel már csak egyes eszközök tudtak új csúcsra menni, például néhány technológiai papír. Az ezt követően kezdődött medvepiacot nagyon nehezen ismerték fel, sokan csak korrekciónak tartották, de – a Hold Alapkezelő szerint legalábbis – nem így lett. Utoljára a múlt század harmincas éveiben volt hasonló esztendő, amikor az eszközök 90 százalékának negatív volt a hozama, szinte mindennek esett az ára.
Véget ért-e a medvepiac? A Hold-nál a piaci átlagnál pesszimistábbak, szerintük még nem. Jelenleg csak egy medvepiaci korrekciót látunk, ideiglenes felpattanást az eső piacon, ami eltarthat 1-2 hónapig. Ám az esésnek még valószínűleg nincsen vége. A piacon a többség inkább azt gondolja, hogy az esés után túladottá vált a piac, de nemsokára minden rendben lesz, és 3000 feletti S&P 500 index várható.
Ne legyünk pulykák
A pulyka is Hálaadás előtt a legoptimistább, amikor már nagyon régóta van jó dolga, szépen etetik, és pont ekkor vágják le – hoztak fel egy példát.
Miért ennyire pesszimista az alapkezelő? Egyrészt a fejlett jegybankok mennyiségi szigorítása miatt, a három nagy jegybank mérlegfőösszege csökken. A fogyasztói árak nem mentek fel a korábbi lazítás miatt, de az eszközárak nagyon elszaladtak. A következő mennyiségi szigorítás így várhatóan szintén az eszközárakra fog hatni, azok fognak csökkenni.
A pénzügyek elszaladnak
A válság után a gazdaság alig zsugorodott, azután pedig szerényen növekedett csak, az eszközárak mégis nagyon elszálltak. Most ennek a fordítottja várható, a gazdaság alig esik majd, az eszközárak viszont zuhanhatnak. A reálgazdaságban így talán nem lesz nagy baj, csak a pénzügyi eszközöknél.
Az adósságok nőnek, így csekély kamatszint-növekedés mellett is nagyot nőhetnek az adósságterhek. Ettől visszaeshet a fogyasztás is. Az eszközárak alakulása azonban visszahathat a reálgazdaságra, ennek jó példája a vállalati kötvények piaca.
Mi minek az oka?
Az eszközárak esése sokszor már nem következmény, hanem a gazdasági visszaesés kiváltó oka – mondta el Szabó László elnök-vezérigazgató. Ez történt az előző két ciklusban is, amelyeket a dotkom-buborék és az ingatlanpiaci buborék fémjeleztek. A reálgazdaság sokkal érzékenyebb az eszközárakra, mint korábban.
A másik ok a pesszimizmusra Kína, ahol minden idők legnagyobb hitelbuboréka van. Óriási mennyiségű pénzzel árasztották el nemcsak a kínai gazdaságot, hanem áttételesen a világgazdaságot is. Minden száz egység jövedelemből húszat adósságtörlesztésre kell ott tölteni, ez a mutató az USA-ban 15.
Kínai stimulus? Már tíz éve
Kínában csökkentek nemrég az autóértékesítések, a mobiltelefon-értékesítések. A piacon azt várják, hogy majd a hatóságok ismét élénkíteni fogják a gazdaságot, “2019 a stimulus éve lesz”. A kínaiak azonban már 2008 óta, tíz éve stimulálnak, ennek lassan vége kell legyen.
Sokan optimisták Kínára, és ezért fejlődő piaci eszközöket vesznek, kivéve a kínai lakosság. A kínai részvények nem emelkednek, viszont a menekülőeszköznek számító kötvényeik igen – mondta Móricz Dániel.
Kicsi nem számít, nagyot nem érdemes
Minden egyes jüannak, amit Kínában a gazdaságba nyomnak, egyre kevesebb hatása lesz. A néhány százmilliárd jüanos élénkítő csomagoknak a gazdaság méretéhez képest nincs jelentős hatása, igazán nagy élénkítő csomagoknak pedig már nincs értelme.
A fejlődő piaci részvények így várhatóan kevesebb emelkedést fognak tudni produkálni, mint amekkorát a piaci konszenzus vár. De várhatóan többet, mint az amerikai részvénypiac.
Nem lesz jó a részvény
A nyugati részvénypiacokon az árazás rövid távon semmit nem számít, hosszú távon viszont minden – mondta Móricz. Kedvenc mutatójuk a Shiller-féle P/E, amely előre jelzi azt is, mekkora hozam várható a következő években a részvénypiacon. Az USA-ban most 28-29 az értéke, a hosszú távú átlag csak 17 körül van.
Ennek alapján csak évi 2-3 százalékos hozam várható az amerikai részvénypiacon a következő tíz évben. (A P/E – árfolyam/nyereség hányados – óriási kilengéseket tud mutatni. A Shiller-féle P/E az elmúlt tíz év átlagos nyereségével dolgozik, hogy ezt az ingadozást kiküszöbölje. Előrejelző képessége így sokkal jobb.)
Bankok és brazilok
Az európai részvényeket nagyon nem szeretik a befektetők, az elmúlt 45 hétből 44 során tőkekivonás történt ezen a piacon. Az árazások, a Shiller-féle P/E is nyomott szinten van. A befektetők kedvence Brazília, a legutáltabb piac Európa, azon belül is a bankok.
Mostanában például őrült módon veszik a brazil részvényeket, mégsem vásárolják a Banco Santandert, amelynek eredménye felerészben Latin-Amerikából származik.
Térségünk túlértékelt?
Nyugat– és Kelet-Európa tőzsdéi szétváltak az elmúlt hat hónapban, a CETOP index 14 százalékkal teljesítette felül a Stoxx 50 indexet. Kelet-Európa ütésállónak bizonyult, nem szenvedett el esést. Ebből az árazásból kiindulva azonban már a kelet-közép-európai eszközök tartásával nem lehet jó hozamot elérni – mondta Cser Tamás vezető portfóliókezelő.
A Stoxx 50 index és a CETOP Shiller-féle P/E-je egyaránt 16 körül van jelenleg. Pedig a feltörekvő európai részvényektől magasabb hozamot szoktak elvárni, alacsonyabb árazással szoktak forogni. Feltörekvő országok esetében ez inkább magas értéknek számít.
Ezért adták a magyar papírokat
A BUX index kétharmada két ciklikus vállalkozásból áll, a Mol-ból és az OTP-ből. A BUX Shiller-féle P/E értéke különböző becslések szerint 17-20 körül van, ami magasnak számít. A Hold Alapkezelő az utóbbi időben fokozatosan csökkentette a magyar részvények arányát, és óvatos a nyugat-európai ciklikus részvényekkel is. “Ha Európában baj van, Kelet-Közép-Európa sem marad érintetlenül” – mondta Cser Tamás.
A globalizáció vége?
Bemutatták az “elefánt-ábrát”, ami azt mutatja, hogy a világ népességén belül főleg a fejlődő világ középosztályában nőtt a jövedelem az utóbbi évtizedekben. A globalizáció, a vasfüggöny leomlása, a kínaiak városokba vándorlása folyamatosan leszorította a termelési költségeket, ami komoly gazdasági prosperitást okozott az elmúlt harminc évben.
Ám ennek vége szakadhat. Van egy olyan réteg, amely ebből nem részesedett az elmúlt 30 évben, például a fejlett országokban, és fontos választói réteget képez. (Trump-választók, Brexit-szavazók – a szerk.)
Populisták jobbról és balról
Mit lehet a kedvükért tenni? El lehet venni a gazdagoktól, ami baloldali politika, és el lehet venni a külső ellenségnek tartott feltörekvő országoktól (ami Trump nacionalista politikája).
Mindkét verzió nagyon rossz a részvényeseknek, emelkedő inflációt, geopolitikai feszültségeket és kockázati prémiumokat okozhat. Tartós szembeszelet a részvényesek számára – mondta Móricz.
Kell egy világkép
Jó vétel lehet a részvény – ha majd ismét tíz körül lesz a P/E-hányados – hangzott el. A volatilitás pedig magas maradhat. A kötvényhozamoknak is valószínűleg mostanában volt a mélypontja, az emelkedésük várható.
Nem szabad ész nélkül különböző eszközosztályok között kereskedni, kell egy kép a világról, hogy jó idők, vagy rossz idők jönnek – mondta Szabó László. Ugyanaz az ötlet lehet, hogy jó kedvező piaci körülmények között, de rossz, ha a piacok lefelé tartanak.
Magyar ingatlant vegyenek?
Azok az emberek, akik öt éve meg voltak győződve arról, hogy az ingatlan nagyon rossz befektetés Magyarországon, ma meg vannak győződve arról, hogy mennyire jó. Sokan így mindig a tetején fognak venni, és az alján eladni. Ez az alapokon is látszik, ahogy a kisbefektetők egy része rosszkor ugrál ki és be a befektetéseiből.
Valószínű, hogy a következő öt évben a lakossági állampapírok hozama meg fogja haladni az ingatlanokét Magyarországon, mégsem adják el az emberek tömegesen az ingatlant, hogy állampapírt vegyenek. De nem is feltétlenül kell, érdemes különböző eszközosztályok között megosztani a tőkét, azaz diverzifikálni mondta Szabó.
Nem megyünk majd sehová?
Egymáshoz nagyon közeli eszközosztályok egymástól nagyon különböző jövőképet festenek le. Ami túlzott optimizmust mutat, azt igyekeznek az alapkezelőnél eladni, ami túlzott pesszimizmust, azt megvenni. Az is lehet, hogy hasonló lesz a tőkepiac, mint a hetvenes években, amikor tíz év alatt lényegében nem ment sehová. De ezen belül gyakran voltak kisebb, 10-20-30 százalékos mozgások – mondja Móricz Dániel.
Az alapkezelő alapjai gyakran uralják a toplistákat (lásd a Privábbankár Klasszis 2018 díjak), teljesítményük kiemelkedő szokott lenni – mondták el a Hold Alapkezelőnél.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
