A befektetők a kötvények magas ára, azaz alacsony hozama miatt a részvényeket kezdik venni a hozamért, amit az osztalékbók remélnek. A kötvényeknél pedig beszállnak az őrületbe, hátha még tovább mennek az árak, még tovább csökkennek a hozamok, és lesz egy még nagyobb tökfilkó, akire majd drágábban rá lehet sózni a papírt. Ezt pedig tipikusan a részvénymániáknál szokták csinálni, de hát a feje tetejére állt a világ.
Jegybanki piramis
Mindennek az oka, hogy a jegybankok évek óta csökkentik a kamatokat, és ha azok elérik a nullát, további gazdaságélénkítés gyanánt elkezdenek a piacon kötvényeket vásárolni, felhajtva ezek árát, sokszor a negatív tartományba lökve a hozamokat. Jelenleg világszerte 12 ezermilliárd dollárnyi államkötvény forog negatív kamattal. Így végső soron azt mondhatjuk, egy olyan pilótajáték zajlik, amit a jegybankok indítottak el.
Osztalék-arisztokraták
Azok a befektetők, akik nem akarnak a kötvény-pilótajátékban részt venni (ami óhatatlanul össze fog omlani, mint minden pilótajáték), elkezdenek stabilan osztalékot fizető részvényekre vadászni, melyek osztalékhozama (az osztalék osztva a részvény árfolyamával), magasabb, mint a kötvényeké. Elsősorban persze olyan cégeket keresnek, melyek rendszeresen emelik az osztalékukat. A Marketwatch által osztalék-arisztokratáknak nevezett részvények csoportja, melyek legalább 25 éve folyamatosan emelik évről évre az osztalékot, idén 12,5 százalékot emelkedett, míg a vizsgált időszak alatt az S&P 500 mindössze 4,5 százalékkal került feljebb.
Az amerikai vállalati kötvények hozama is egyre csökken, miután ezek hozama még viszonylag magasabb volt, mint európai társaiké, így a világ rájuk vetette magát. Így előállt az a helyzet, hogy az S&P 500 indexet alkotó részvények több mint harmada magasabb osztalékhozammal örvendezteti meg a befektetőit, mint az adott vállalat kötvénye. A kötvénypiaci hozamcsökkenés, ami ezt az anomáliát okozza, régóta tart, és közben sokan figyelmeztettek, hogy ez már nem folytatódhat, mégis ment tovább.
Ha elfogynak a tökfilkók
Pontosan ugyanígy szokott ez menni minden piaci lufinál, az eltérés most csak annyi, hogy ilyen negatív kamatos, extrém alacsony hozamos mániát még nem láttunk. Ettől azonban még a mechanizmus ugyanaz: rövidtávon még nyerhet, aki beszáll, mindaddig, amíg jönnek utána a tökfilkók. Aztán egyszer csak kipukkad ez a lufi is, hisz a jegybankok sem folytathatják a végtelenségig a kötvényvásárlást, kénytelenek lesznek leállni vele, sőt utána lassan meg is kell majd szabadulniuk azoktól.
Ekkor aztán majd mindenki egyszerre akar majd kimenni az ajtón, jön az összeomlás. Persze kötvényeknél ez nem ugyanazt jeleni, mint a részvényeknél: nem esik a huszadára az ár, de 20 százalékkal könnyedén, pláne egy hosszabb lejáratúnál. Márpedig a jobb kötvényeket a biztonság okán szokták venni, a kockázat csökkentése végett, pont azért, hogy ekkora veszteséget elkerüljenek. Most ezért a legésszerűbb nem erőltetni az ilyen befektetést, "cash is king", azaz a készpénz a király ilyen esetben, majd ha jön az összeomlás, lehet mazsolázni az immár kedvező hozamú papírokból.
13 helyett 11 százalékra futotta, de legalább a miniszterelnök rémálma nem vált valóra. 
