Az utóbbi évek tőzsdei szárnyalása többé-kevésbé általános volt, az éllovas szektornak ugyanakkor a technológia számított. Aki rendszeresen szokott befektetési témájú cikkeket olvasni, az vélhetőleg találkozott a szektor nagyágyúinak kezdőbetűjéből képzett FAANG szóval, amely a fék nélküli tőzsdei áremelkedés szinonimájává vált. A Facebook, az Amazon, az Apple, a Netflix és a Google (Alphabet) mind-mind olyan teljesítményt nyújtott, amellyel képtelenség volt felvenni a tempót. Ezek a nagyvállalatok viszont a legutóbbi időszakban már nem tudtak új történelmi csúcsokat dönteni. A szektorból ilyen teljesítményre egyedül a Microsoft volt képes, miközben a többi nagy reprezentáns tőzsdei kurzusa elkezdett lefele csordogálni.
A technológia cégek helyett a befektetők egy elfeledett, és az erős konjunktúra idején lesajnált szektor felé fordultak. A Marketwatch cikke szerint ugyanis most a közszolgáltatók részvényei iránt ugrott meg a kereslet, ami a vállalatok árfolyamában is tükröződik. A tech papírok év elejei szárnyalása miatt a január 1. óta számított hozama még mindig a legerősebb, meghaladja a 30 százalékot. Ettől azonban immár alig marad el a közszolgáltatók papírjainak az első kilenc hónapban feljegyzett 25 százalékos megugrása.
Konjunktúra idején nem fizet jól vízművek
Arról azért nem szabad megfeledkezni, hogy a mostani tőkemozgások nem feltétlen annak szólnak, hogy a telefon-, gáz vagy vízszolgáltató vállalatokban olyan komoly növekedési potenciál lenne. Sokkal inkább szól a dolog arról, hogy az immár tíz éve tartó szárnyalásban számos más szektor túl drága lett, míg ez a „lemaradó” iparág relatív alulértékelt. Jellemző egyébként, hogy ha a 10 éves hozamokat vetjük össze, akkor közel 400 százalékos hozamot felmutató technológiai ágazati átlagtól jócskán elmarad a közművek 230 százalékos hozama. Ez egyébként a két nagy tőzsdei mutató, a Dow (259%) és az S&P 500 (252%) teljesítményét is alulmúlja. Általánosságban leszögezhető tehát, hogy közművállalatok hosszú távon ugyan stabil hozamot biztosítanak, de nem tudnak versenyre kelni a leggyorsabban növekvő vállalatokkal.
Van viszont a közművállalatoknak egy nagy előnyük, ami a mostani helyzetben különösen vonzóvá teszi őket a befektetők szemében. Ez pedig az, hogy ugyan mérsékeltebb növekedésre képesek, ám eközben az eredményhányaduk is kiszámítható. Ennek egy számottevő részét pedig kifizetik osztalékként.
Komoly kultúrája van az osztaléknak a tengerentúlon
A tőzsdei befektetések alapvetően kétféle módon eredményezhetnek hasznot, egyrészt az árfolyamok emelkedése révén, másrészt a vállalati nyereségek után fizetett osztalékból. Amikor tőzsdézésről beszélünk gyakran még a szakemberek is kizárólag az árfolyamok változása révén elérhető hozamban gondolkodnak.
Az árfolyamváltozásra való spekulációhoz képest egészen más befektetői attitűdöt igényel ugyanakkor az osztalékvadászat. El kell tudni ugyanis vonatkoztatni a naponta változó árfolyamoktól, és azt csak abban a kontextusban szabad vizsgálni, hogy a vállalat által megtermelt és osztalékként kifizetett összeghez hogyan aránylik. Az intézményi befektetők számára, ahol befektetési stratégia, komoly előírások vannak, ez sokkal kényelmesebb módszer, mint az árfolyamnyereségre rástartolni. Számukra egy másik addicionális előnnyel is jár ilyen papírokat tenni a portfóliójukba, mégpedig az, hogy az értékelésük kevésbé hektikusan változik. A közművállalatok árfolyammozgása ugyanis kevésbé erőteljes, mint mondjuk egy biotech, vagy egy IT vállalaté.
Az a tény, hogy világszerte, így az Egyesült Államokban is történelmi mélypontok környékén állnak az állampapír hozamok, sok befektetőt terel más irányba. Ilyen a magasabb osztalékhozammal kecsegtető közművállalatok is, amelyek közül sok 4-5, vagy akár még ennél is magasabb osztalékhozammal kecsegtet. Természetesen a kockázat is magasabb, de az 1,6 százalék alatt lévő 10 éves amerikai kötvényekkel szemben ezek már versenyképes hozamnak számítanak.
Ráadásul könnyen lehet, hogy az amerikai kamatlábak még alacsonyabbak lesznek. A jegybank, a Federal Reserve (Fed) komoly nyomás alatt van, hogy folytassa kamatcsökkentési ciklusát, mivel a legutóbbi gazdasági jelentések a növekedés lassulását mutatják. Legutóbbi, szeptemberi kamatdöntő ülésén a Fed 25 bázispontot vágott, és annak elnöke, Jerome Powell azt ígérte, hogy amennyiben szükséges tovább fognak lazítani. Könnyen lehet, hogy a gyenge konjunktúra mutató és a magánszektor munkahelyteremtésének lassulása hozzá fog járulni ahhoz, hogy a Fed más fejlett gazdaságok központi bankjait követve csökkentse a kamatokat, és újabb kötvényvásárlási programot jelentsen be, ez pedig újabb lendületet adhat a közszolgáltató cégek árfolyamának.
Ez a „gig economy.” 
