Az idén 2015 gazdálkodása után négy nagy tőzsdei részvényünk mindegyike osztalékfizető, ez egy nagy változás – mondta el a Random Capital osztalékokról szóló konferenciáján Virág Ferenc vezérigazgató. Vannak növekedésorientált cégek, osztalékra koncentrálók, és lehetséges ezek kombinációja is. A tapasztalatok szerint azonban az egész alapja a bizalom, és a Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt években, évtizedekben nem minden papírban lehetett bízni.
Az ideális osztalék kiszámítható, folyamatos, és az a jó, ha növekedési sztori is van mellette a cégnél. Ajánlott, hogy a befektetés diverzifikált legyen, azaz ne csak egy osztalékpapírba fektessünk.
Imádják Magyarországot
A kockázatok közé tartozik az országkockázat, de a jelek szerint a külföldiek jelenleg imádják Magyarországot, a magyar részvénypiac rendkívül felülteljesítő. Körülbelül öt éve nem volt ilyen magas szinten a BUX index. A négy vezető részvény likviditása, legalábbis a hazai kisbefektetők szemszögéből nézve, megfelelő. A kedvező makrogazdasági helyzet miatt az általános hangulat pozitív.
Az osztalékhozam sokszor viszonylag egyszerűen számítható (osztalék/részvényár), de gyakran kell számolni úgynevezett equity-felárral is, amely az egyedi részvény kockázata. „Korábban például azt hittük, a Magyar Telekom mindig 70 forintot fog fizetni” – hozta fel példának Virág Ferenc.
Elalélni azért nem kellett
Az elvárt osztalékhozamnál tehát a kockázatmentes állampapír-hozamhoz, amely most három százalék körül van, egy felárat is hozzá kell számolnunk, amely rendkívül változó, egyénileg eldöntendő kérdés. Például ma Magyarországon 0-5 százalék között lehet.
A Magyar Telekomnál fordulat történt, több év után ismét osztalékot fog fizetni. Két hónap múlva 15 forint esedékes, 2017-ben pedig a bejelentett tervek szerint 25. „Ettől mi azért még nem aléltunk el” – jegyezte meg Virág. A 2018-as osztalék 30-35 forint lehet, de van olyan elemzőház, amely 45 forintot jelez előre. A 2019-2020-as évekre is 30-50 forint között szóródnak a becslések.
Csökkenhet-e a telekomadó?
Virág a 2016-2020-as évekre 15, 25, 30, 30, 30 forinttal számolt, ezzel az óvatosnak mondott becsléssel is 7,25 százalékos éves hozam várható a részvénytől mintegy 450 forintos részvényárfolyammal számolva. (Az ilyen kalkulációkban az is sokat számít, mennyit ér majd a Telekom 2020 tavaszán.)
A szakember emlékeztetett arra is, miért volt az osztalék elmaradása korábban, főként amiatt a telekomadó miatt, amely jelenleg is évente 30 milliárd forinttal sújtja a céget. Elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben ez az adó is csökkenhet majd, még ha kevésbé is, mint a bankadó.
Egy másik modell
A Magyar Telekom jelenleg kevés külföldi számláján van, mivel korábban kikerült az MSCI Indexből. Lehet arra is számítani, hogy sok külföldi befektető ismét beszáll majd. A részvény mindezek miatt a Random szerint pár év múlva 500-600 forint közötti árfolyamot is elérhet, a cég célára jelenleg 535 forint.
Vágó Attila modellje szerint a 2019-es év végére, 2020 elejére a Telekomnak valahol 558 forint körül kellene mozognia. Ha most megvesszük a részvényt 445 forinton, s eladjuk 558 forinton, plusz az osztalékokat is zsebre vágjuk, akkor évi 10,5 százalékos hozamot érhetünk el. (Az egyes években 15-25-40-40-45-47 százalékos osztalékokkal számolva.)
(Három másik brókercégnek a Magyar Telekommal kapcsolatos reakcióiról itt írtunk.)
A Molnál nem számítanak sok jóra
A Mol-nál idén 550, majd kisebb, évente 500 forint körüli osztalékot várnak. „Pedig úgy szerettük ezt a papírt” – mondta Virág Ferenc. A Mol leírásai, adói, a „menedzsment akarata”, a kormány viselkedése egyaránt arra utalnak, hogy nem fog nőni túlzottan az osztalék, és az osztalékhozam 3,6 százalék körül marad.
A kockázatok miatt a szakember a Mol árfolyamát megítélhetetlennek tartja és nem javasolja a részvény vásárlását, a szerdai kitörés ellenére sem. A Random equity-felára a Molnál öt százalék, így nyolc százalék körüli osztalékhozamot tartanának reálisnak.
Indokolt a pesszimizmus a Richternél?
Ami a Richtert illeti, a részvény két és fél évvel ezelőtt a Random kiemelt befektetése volt, de a 2016-os, a gyorsjelentés utáni, profit warning-nak is beillő menedzsment-nyilatkozat szerintük most megalapozott lehet. Mivel a Richter stabilan eredményének negyedét osztja ki osztalékként, nem tudják osztalékalapon értelmezni, az osztalékhozam az egy százalékot sem éri el.
Az OTP-t a befektetők imádják, főleg a nyugati nagybankokkal összehasonítva, amelyek 20-30 százalékot estek az év első két hónapjában, míg az OTP szerény pluszban van. Ám a részvény 2,7 százalékos osztalékhozama nem túl magas. A bank azonban mindig is inkább növekedés-orientált vállalkozás volt.
Az OTP 164 forint osztalékot fizethet az idén a Bloomberg konszenzusa szerint, jövőre 232, majd 290, majd 339 forint várható. Ez sem jelent nagyon vonzó osztalékhozamot. Ezeket a becsléseket azonban Virág Ferenc túlzásnak tartja, még akkor is, ha a kormány és a bankok viszonya nagyon sokat javult az utóbbi időben.
|
Cél a kivonulás a devizapiacról A Random Capital a 2015 januári svájcifrank-válság tanulságai alapján nemsokára részben kivonul a devizapiacról, pontosabban egy brit szolgáltató függő ügynöke lesz. Az ügyfelek a brit cég ügyfeleiként tudnak majd devizaügyleteket végezni a magyar brókercég segítégével. A Random nem kíván tovább szolgáltató maradni a devizapiaci szolgáltatók idegölő versenyében. A cég egyébként a frankpánik miatt 2015 januárban mintegy 20 millió forintot veszített a körülbelül 300 millió forintos saját tőkéjéből – mondta el Virág Ferenc. |
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
