Az ország felkészült a „nem állami szereplők” által a kritikus infrastruktúra ellen indított támadásokra és a kibertámadásokra, de hadserege továbbra is jelentős felszerelési hiányokkal küzd – nyilatkozta Thomas Süssli a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) újságnak.
„Nem vagyunk azonban képesek a távolról érkező fenyegetésekkel vagy akár egy teljes körű támadással szembeni védekezésre” –
mondta a vezérkari főnök, aki év végén távozik posztjáról.
Fotó: DepositPhotos.com
„Aggasztó, hogy egy valódi vészhelyzetben csak a katonák harmada lenne teljes felszereléssel ellátva” – mondta a szombaton közzétett interjúban. Svájc növeli védelmi kiadásait, modernizálja tüzérségi és földi rendszereit, és az elöregedő harci repülőgépeket Lockheed Martin F-35A-kkal váltja fel. A terv azonban a tervezettnél költségesebb, míg a kritikusok a szűkös szövetségi költségvetés miatt megkérdőjelezik a tüzérségi és lőszerkiadásokra fordított összegeket.
Süssli szerint hiába az ukrajnai háború és Oroszország Európa destabilizálására irányuló törekvései, Svájcban a hadsereghez való hozzáállás nem változott az országban. Szerinte ez azért van, mert Svájc viszonylag messze van a konfliktustól, nincsnek közelmúltbeli háborús tapasztalatai – és széles körben terjedt el a tévhit, hogy a semlegesség védelmet nyújt.
Ezzel szemben számos példa van arra, hogy semleges, fegyvertelen országok keveredtek bele a háborúba. A semlegesség csak akkor értékes, ha fegyverekkel lehet megvédeni
– mondta Süssli az NZZ-nek.
Svájc 2032-ig fokozatosan emeli a védelmi kiadásokat a GDP körülbelül 1 százalékára a jelenlegi 0,7 százalékról, ami messze elmarad a NATO-országok által elfogadott 5 százalékos szinttől. Ilyen ütemben a svájci hadsereg csak 2050 körül lenne teljesen felkészült. „Ez túl hosszú idő, tekintettel a fenyegetésre” – mondta Süssli.
Panyi Miklós: több mint negyvenezer fiatalt hozott helyzetbe az Otthon Start program.
