2025 a forint éve – állapítja meg lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos a laptársunk, az Mfor oldalán megjelent cikkében.
Az, hogy a forint a dolgok jelenlegi állása szerint jóval erősebben zárhatja az idei évet, mint a tavalyit, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár alapvetően azzal magyarázza, hogy Varga Mihály már parlamenti meghallgatása során, és hivatalos nyilatkozataiban, két fontos ponton másként szólt a monetáris politikai célokról, mint az elődje.
Az egyik különbség: a jegybank legfőbb célja az inflációval szembeni szigorú fellépés. Ez elvileg magától értetődő lenne az MNB-ről szóló törvény szellemében, de Matolcsy György vezetése alatt a jegybank rendszeresen gazdaságpolitizált, így egyebek között növekedésösztönző intézkedéseket hozott kedvezményes vállalati hitelek nyújtásának, kiválasztott cégek kötvényeinek finanszírozásának a formájában, nem sietve el, legfeljebb kényszerhelyzetben, az effektív kamatok megemelését. Az ilyenek lerontották az antiinflációs politika hatásfokát, amint az jól láthatóan megnyilvánult a rendkívül nagy magyarországi inflációban 2021 és 2023 között. Emellett a gazdasághitelező jegybanki tevékenység nagyban hozzájárult az MNB súlyos veszteségeihez.
A másik üzenet az árfolyamot illeti: Varga jelezte, hogy a jegybank számára lényeges a forint árfolyamának alakulása. Az inflációs célkövetési (IT – inflation targeting) monetáris politikai rendszerben, amelyet az MNB is alkalmaz, pontosan meghatározott árfolyamcélja nem lehet a jegybanknak, ám mégis nagyon más az a közlés, hogy a jegybank ügyel az árfolyamra, mintha megüzeni, ahogy addig lényegében tette, hogy a forint külső értéke nem fontos. Már csak azért is lényeges, hogy a forint árfolyama ne legyen gyenge és gyengülő, mert ennyire nyitott gazdaságban az árfolyamcsatorna révén többletinflációs hatás éri a gazdaságot. Varga azt az kimondta, immár bankelnöki minőségében, hogy a gyenge, gyengülő forint nem segíti elő az ország fejlődését.
A cikkben ugyanakkor Bod Péter Ákos a többi makrogazdasági mutató alakulását is részletesen elemzi.
Több mint 2,8 millió embert telepítettek ki Kínában a Bavi tájfun miatt, amely szombat este érte el az ország keleti partvidékét. 
