7p

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Saját üzleti kilátásaikat kedvezőtlenebbnek értékelik a vállalatok, mint az elmúlt tíz évben bármikor - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúra-jelentéséből. Ugyanakkor sokan a mostani gazdasági visszaesést átmenetinek tekintik. 

Mindig érdekes és fontos adatok forrása a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves konjunktúra-jelentése. Ilyen jelentést a német iparkamarának a térség többi országában működő helyi kamarái is készítenek, hasonló kérdőívvel. Így tehát egyfelől a saját hazai gazdasági-üzleti viszonyainkról kapunk alapos áttekintést, sok éve immár, vagyis a friss adatokat hozzá lehet mérni a megelőző évek trendjeihez, másfelől pedig a magyarországi konjunktúra-értékelést össze lehet vetni a közép- és kelet-európai térségben elkészített felmérések eredményeivel. 

Ráadásul a német-magyar kamara igen sok gazdasági szereplőt foglal magába; most is 249 vállalkozás vezetőjének a véleményét tartalmazza a jelentés. A cég-minta jól visszaadja a magyar gazdaság karakterét: a válaszadók fele az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásból került ki, bőven vannak tehát kis és közepes méretű cégek a mintában, miközben a legnagyobb gazdasági súlyú vállalatok is tagok a kamarában. A kapott értékelés és vélemény ezért igen jó indikátora annak, amit a magyarországi cégeknél gondolnak a döntéshozók. 

Ami a konjunktúra alakulását illeti, a 2023. februári-márciusi felmérés szerint az üzleti helyzet és közeljövő kilátásai tekintetében ágazatonként, vállalatméretként eléggé vegyes a kép. Az ipari cégek egy fokkal optimistábbak, mint a kereskedelemben és egyéb szolgáltatási szektorban tevékenykedők; az exportra termelők között is több az optimista, mint ahol az értékesítés zöme vagy egésze a belső piacra megy. 

A konjunktúra-jelentés szerint romlott a gazdaságpolitika minősége és kiszámíthatósága. Fotó: Depositphotos
A konjunktúra-jelentés szerint romlott a gazdaságpolitika minősége és kiszámíthatósága. Fotó: Depositphotos

A minta egészéről elmondható, hogy saját üzleti kilátásaikat kedvezőtlenebbnek értékelik a vállalatok, mint az elmúlt tíz évben bármikor. Ugyanakkor a beruházási tervek meglétére és a foglalkoztatás-bővítési szándékokra vonatkozó kérdésekre némileg pozitívabb válaszok érkeztek, mint egy évvel ezelőtt. Ebből arra következtethetünk, hogy sokan a mostani gazdasági visszaesést átmenetinek tekintik. 

Különösen figyelemre méltó az, hogy a vállalkozások milyen kockázatokat látnak maguk előtt; a 2022 tavaszi felméréshez képesti elmozdulások is érdekesek.

A vállalkozások által észlelt kockázatok 2022-ben és 2023-ban

Egy évvel ezelőtt a nyersanyagok és az energia ára volt a két legerősebb kockázat. Idén is az energiaárakat említik a cégek leggyakrabban a vállalkozásukat fenyegető kockázatként, míg a nyersanyag-mizéria már mérséklődőben van. Gondot okoz továbbá – mint általában az üzleti világban – a kereslet megléte; ez a tétel nem meglepő módon idén is elől áll. Szintén a komoly kockázatok között említik a szakképzett munkaerő hiányát. Tavaly került be a kockázati lista felső tartományába az árfolyam ügye: most is komoly gondot okozó, a harmadik leggyakrabban említett. 

Új válaszlehetőségként jelent meg a szállítási láncok témája: előbb a járvány miatt, de sokféle gazdasági, geopolitikai tényező hatására is gyakori lett a zavar a termelési, logisztikai kapcsolatokban. Ez általános jellegű ügy, nem úgy, mint a hazai politikai rendszerből adódó kockázat.

Figyelemre méltó, hogy a jogbiztonságot nálunk a vállalatok 29 százaléka említette kockázatként – itt ugyanúgy romlást érzékelnek, mint a gazdaságpolitikai minőségét és kiszámíthatóságát illetően. 

Lehetne azt mondani, hogy ezek mind csupán vélemények, észlelések, és mint ilyenek, nem számítanak sokat a gazdaság világában. Az ilyen önnyugtatás azonban nem vet számot azzal, hogy a helyzet megítélése és a kilátások felmérése nagyon is komoly stratégia-alakító tényező, különösen olyan időszakban, amikor az értékláncok átrendeződési folyamatainak felgyorsulása miatt a korábbinál gyakoribb lehet a tevékenység áthelyezése. Ezért

jelenleg különösen lényeges az azt kutató kérdés, hogy az adott vállalat ismét Magyarországot választaná-e befektetési célpontként. A megelőző években a nagy többség az anonim felmérésben a maradás mellett voksolt, most azonban a megelőző két év 88 százalékos szintjéről igencsak jelentősen, 79 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek ma ismét Magyarországot választanák. 

A kérdés azért is valódi, és egyáltalán nem hipotetikus, mivel a német hátterű nagyobb vállalatok rendszerint jelen vannak a térségünk sok más gazdaságában, és tényleges opció a számukra, hogy máshova helyezzék át a működésüket, vagy kevésbé drasztikus döntésként a meglevő berendezések életciklusának vége felé egy másik országban folytassák a tevékenységet. Ezért jó tudni, hogy az újrabefektetési szándék 79 százaléka az idén már rosszabb a térséget alkotó 16 ország átlagánál, ami 85 százalék, és van olyan ország (Észtország), ahol a pozitív válasz 100 százalék. 

Érdemes ezért megtekinteni, hogy kelet-közép-európai térségi összevetésben milyenek a magyar állapotok. 

A technikai recesszióba csúszó magyar gazdaságban láthatóan a térségi átlagnál nagyobb kockázatot jelent a kereslet megléte – ez alól a nagy exporthányadú cégek kivételnek számítanak, hiszen azok eleve nem a csekély magyar piacra szállítanak. Ám az már helyi vonatkozás, hogy

az átlagnál nagyobb kockázatot jelent nálunk a gazdaságpolitika. A válaszadók szerint a gazdaságpolitika kiszámíthatósága a gond, e tekintetben érezhetően csökkent az elégedettség. Különösen a szabályozási keretek gyors változására panaszkodnak, valamint a piaci mechanizmusokba való sok beavatkozásra, mint amilyen az árképzés hatósági befolyásolása, a külkereskedelmi forgalom nehezítése adminisztratív eszközökkel.

Kritikus nálunk a jogállamiság megítélése is; a másik ország, amely a térségi normához képest sokkal rosszabb képet mutat, az Lengyelország, amely kormánya már évek óta számos lényeges jogállamisági ügyet tekintve konfliktusba került az uniós intézményekkel. A magyarországi felmérésben szereplő vállalkozásoknak csaknem a fele – a tavalyinál jóval többen – fejezték ki  az elégedetlenségüket a támogatásokhoz való hozzájutással kapcsolatban. 

A német üzleti körök véleménye sokat számít. Az bizonyosan túlzás, amit gyakran hallani, miszerint a német autógyárak érdekei vezetik a német politikát a döntésekben; ez sosem volt így, és a szociáldemokrata, zöld pártok mostani kormányzati súlya mellett ez hibás leegyszerűsítés. Azonban a német cégek tényleges magyarországi tapasztalatai is formálják a Magyarország iránti német viszonyt. A jogbizonytalansági aggályok, korrupciós panaszok más nemzeti hátterű vállalatoknál is felmerültek, de a német cégek valóban egészen mostanáig legfeljebb szűk körben panaszkodtak a magyar viszonyokra.

Most azonban már a vezető lapokban is világosan megjelenik a sok forrásból származó tanúskodás: romlanak a magyarországi gazdasági közállapotok. 

Nem német-specifikus az ügy. Sok felmérés, adatforrás, vizsgálati jelentés szerint már szaporodnak a bajok a jogrenddel. A romlást az sem üti helyre, ha a magyar állam a gyengeségei tudatában, mintegy azokat ellensúlyozandó, mélyen tartja az adókulcsokat, és feltűnően rugalmassá (másfelől nézve: munkavállaló-ellenessé) teszi a munkajogot. Ezenközben – és ez olyan új tényező, amellyel a magyar nagyközönség, és talán a magyar politikai vezetés sincs tisztában – más térségbeli országokban érzékelhető javulás indult be.

A cseh vagy a balti esetben már régóta jobbak a mutatók, valamint az üzleti visszajelzések is, de a német kamarai felmérésekben is látható, hogy a horvát, román, szlovák jogállamisági viszonyok a közvetlenül érintettek szerint elég jól állnak, de legalábbis a mienknél sokkal jobban – nem volt az mindig így, akár csak fél évtizedre visszapillantva sem. 

Jól tenné, ha a magyar politika figyelmeztetésként tekintene erre a tükörre. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Monetáris váltás előjele vagy csupán szakmai felismerés?
Bod Péter Ákos | 2023. augusztus 2. 05:49
A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.
Benchmark Bod Péter Ákos: a hitelminősítők várnak, de mire is?
Bod Péter Ákos | 2023. június 28. 05:33
A magyar stagfláció bekövetkezte kellemetlen meglepetésként érte azokat, akik nem észlelték a 2022 első felének adatai mögötti különleges mozgatókat. A hitelminősítők idővel reagáltak – de most kivárnak. Az európai gazdasági klíma jobb, mint ahogyan akár csak fél évvel ezelőtt is kinézett, a magyar ütemcsökkenés igen nagy. De nem itt találhatók a nagy bizonytalanságok, hanem a politikai kockázatok terén. Legfőképp: mi lesz az EU-kapcsolatokkal? Most minden elemző vár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Amerikai államcsőd, a dollár térvesztése - vagy csak újabb belpolitikai csetepaté?
Bod Péter Ákos | 2023. május 26. 05:49
Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.
Benchmark Bod Péter Ákos: bankcsődök a tengeren túl és innen, mekkora a baj?
Bod Péter Ákos | 2023. május 12. 05:31
Bod Péter Ákos aktuális cikkében a bankcsődök okait és következményeit, hatásait járja körül. Vajon mekkora a baj?
Benchmark Bod Péter Ákos: Az MNB óvatosan lépked, csakhogy nem a monetáris politikán múlik a forint sorsa
Bod Péter Ákos | 2023. április 28. 05:47
Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a forint jelenlegi „erőssége” döntően azzal függ össze, a pénzügyi szereplők a likvid pénzüket most 18 százalék mellett helyezhetik el a jegybanknál.
Benchmark Bod Péter Ákos: Szétterülő infláció, lassú ereszkedés – kockázatokkal
Bod Péter Ákos | 2023. április 14. 05:47
A magyar gazdaság 2023 első negyedéve stagflációs jellegű volt. Hogy eleget tesz-e a recesszió elfogadott meghatározásának, azt majd megállapíthatjuk, ha kijön a KSH gyorsbecslése a GDP alakulásáról. Amennyiben az első negyedéves GDP-volumenindex a 2022-es év negyedik trimeszterének adata alatt marad, akkor ez lesz most a sorban a harmadik recessziós negyedév. 
Benchmark Bod Péter Ákos: az inflációért a bérek felelősök vagy a profitok?
Bod Péter Ákos | 2023. április 6. 05:48
Az energiaárakra egyre kevésbé lehet fogni a továbbra is dübörgő magyar inflációt. A kormányzat a saját felelőssége helyett várhatóan másokat fog okolni. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a növekvő béreknek vagy a vállalati profitoknak mekkora árfelhajtó hatása van.
Benchmark Bod Péter Ákos: kezelhetetlen gondok lehetnek az uniós pénzek további csúszásából
Bod Péter Ákos | 2023. március 30. 05:47
A korábbi jegybankelnök azt a kérdést járja körbe heti elemzésében, hogy mi történhet a magyar gazdasággal az uniós források tartós kimaradása esetén?
Benchmark Bod Péter Ákos: A trendfordulók nem okoznak mindig válságot, de megviselik a bankok és ügyfelek egészségét
Bod Péter Ákos | 2023. március 23. 05:49
Az elmúlt napok hírei miatt sokan kezdtek aggódni a magyar bankrendszer miatt is, Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság általános állapota nem kifejezetten jó, de a bankrendszer helyzetét jelenleg nem ez határozza meg.
Benchmark Bod Péter Ákos: Pótolhatja-e az uniós támogatást az FDI? És a vendégmunkás-jövedelem?
Bod Péter Ákos | 2023. március 2. 05:44
A magyar kormány ugye sok mindent ígért az Európai Uniónak, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket az első adandó alkalommal felrúgja, ha éppen úgy tartja kedve. Így pedig nehéz lesz a befagyasztott uniós forrásokhoz valóban hozzáférni. Bod Péter Ákos elemzéséből kiderült, hogy a kieső brüsszeli pénzeket lehet-e pótolni akár a beáramló működőtőkéből, akár a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG