Az idei első két hónap adatai a tavalyinál élénkebb gazdasági folyamatokat jeleznek, a februári növekedési ütemek azonban már az iparban, az építőiparban és a kiskereskedelemben is érezhetően elmaradtak a januáritól, ezt közölte a GKI a Privátbankár.hu-val. Az év során főleg az építőiparban és a kiskereskedelemben az egyre magasabb tavalyi bázis következtében lassulást vár a gazdaságkutató, ugyanakkor 2018 első két hónapjában a kivitel gyorsabban bővült a behozatalnál.
Az év egészében azonban a belföldi felhasználás GDP-nél erőteljesebb növekedése miatt – a beruházás 7, a fogyasztás 4 százalék körüli ütemben emelkedik – az import dinamikája lesz a gyorsabb. Így az egyébként nagyon magas külkereskedelmi aktívum el fog maradni a tavalyitól.
Nem nőnek annyival a bérek
A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13 százalékról 10 százalék-körülire fékeződik az idén, ami 7 százalék körüli, nagyon gyors, de a tavalyi két számjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér ugyan a tavalyi 15 százalék után idén „csak” 8 százalékkal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása azonban továbbra is jelentős.
Az első két hónapban közfoglalkoztatottak nélkül a verseny- és költségvetési szféra béremelkedése hasonló volt. A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent, ráadásul ez a közmunkás-létszám több mint 20 százalékos mérséklődése mellett ment végbe – ez az adat az egyik legkisebb az EU-ban. Ha azonban a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintenénk – a közmunkások száma jelenleg megközelíti a statisztikailag is munkanélküliekét -, a magyar munkanélküliségi ráta 7,4 százalék körüli lenne, ami magasabb az EU átlagánál.
Behúzza a féket a külkereskedelem?
A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2016. évi 6,8 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben, főleg a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 3,6 milliárd euróra csökkent, és 2018-ban várhatóan tovább, 2,5 milliárdra mérséklődik. A külső finanszírozási képesség a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben 5,1 milliárd euróra csökkent, de 2018-ban a beáramló EU-transzferek hatására visszaemelkedik a 2016. évi szintre. A külföldiek Magyarországon befektetett működőtőke-állománya 2008 eleje óta mindössze 3 milliárd euróval emelkedett. A nettó közvetlen külföldi befektetések GDP-arányos állománya a válság előtti 50 százalékról 2016-ra 45 százalék körülire csökkent, ráadásul aránynövekedésre idén sem lehet számítani.
Az idei első negyedévben 872 milliárd forint, az éves előirányzat csaknem 64 százalékát kitevő pénzforgalmi hiány alakult ki, aminek fő oka az uniós támogatások kormány általi megelőlegezése. Ez érdemben nem veszélyezteti az európai módszertan szerint számított GDP-arányos államháztartási deficitet, de gondot okozhat az államadósság kellő mértékű csökkentésében. Idén 2,5 százalék körüli deficit és kb. 0,5 százalékponttal, 73 százalékra csökkenő GDP-arányos államadósság várható.
|
Rekordméretű lehet a növekedés, csak közbe ne jöjjön valamiTavaly a vártnál gyorsabban, 4 százalékkal bővült a magyar gazdaság, ami jóval ugyan jóval magasabb volt az unió átlagánál, a régióban azonban csak a középmezőnyre volt elég az ütem. A GKI várakozásai szerint a növekedés idén is megközelítheti a 4 százalékot, a tervek szerint pedig idén az EU harmadik legmagasabb (2,4 százalékos) GDP-arányos deficitje lehet Magyarországon, ami azonban nem tartalmaz kellő tartalékot a nehezebb időkre. A Privátbankár.hu cikkéért kattints ide! >>> |
Vajon miért fordították félre a kormányfő szavait? 
