Ha a gazdaság át tud állni egy tartósan 3 százalékot meghaladó növekedésre, akkor lesz forrás a munkát terhelő adók további csökkentésére - mondta a nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság pénteki számában megjelent interjúban. Varga Mihály szerint a következő lépés az szja további csökkentése lehet, akár már 2018-ban is.
Hangsúlyozta: személyes véleménye, "hogy miután a társasági adót 9 százalékra vittük le, a járulékokban pedig elérjük a közép-európai átlagot, így a jövedelemadónál lenne érdemes csökkenteni". Az egyszámjegyű egykulcsos rendszer a cél - tette hozzá.
Még így is több marad a kasszában?
Kifejtette: a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből fakadó többletbevétel, valamint az ezzel járó állami többletkiadás nem éri el a járulékcsökkentéssel kieső összeget.
Ez az akció akkor lehet nullszaldós, ha a járulékok mérsékléséből felszabaduló összeget minden cég béremelésre használja fel, és a gazdaság is gyorsabban növekszik. "Ebben reménykedünk, ezt várjuk, és ezt tartalmazza a prognózisunk is, hiszen 4,1 százalékra tesszük a jövő évi növekedést" - hangsúlyozta Varga Mihály.
Összeülnek a versenyképességért
Szerinte a bérnövekedésnek együtt kell járnia a versenyképesség növelésével. Ez utóbbit célozza a közterhek csökkentése, amelynek szerinte együtt kell járnia a bürokratikus terhek mérséklésével és az oktatási rendszer javításával.
Megjegyezte: létre szeretnék hozni a Versenyképességi Tanácsot a gazdaság szereplői, kutatóintézetek és szakértők bevonásával, amelynek javaslatsor kidolgozás volna a fő feladata.
Jöhetnek meglepetések
"Bízom benne, hogy már a jövő évben lesznek olyan konkrét indítványok, amelyeket a kormány meg tud fontolni" - tette hozzá. Varga Mihály szerint bár a tárca legpesszimistább várakozása szerint az idei államháztartási hiány elérheti a 2,1-2,3 százalékot is, szemben az eredetileg tervezett 2 százalékkal, azt sem zárja ki, hogy tartható lesz az eredeti hiánycél.
"A legpesszimistább várakozásunk szerint 2,1-2,3 százalék lesz a deficit, ám az önkormányzati alrendszer, az állami vállalatok teljesítménye és a számok összefésülése is szokott hozni újdonságokat. Így nem zárnék ki egy alacsonyabb számot" - fogalmazott a miniszter.
Mi lesz a közmunkásokkal?
Varga Mihály arra a felvetésre, hogy a közmunkaprogrammal a kormány maga erősíti a munkaerőhiányt, kifejtette: a közmunkaprogram az első lépés ahhoz, hogy valaki visszakerüljön az elsődleges munkaerőpiacra. "Az nem úgy működik, hogy valaki tíz év munkanélküliség után belép egy céghez és azonnal dolgozni kezd... Ez lassú folyamat, ám az, hogy az érintettek 15 százaléka visszakerül a munkaerőpiacra nem jelent rossz arányt" - mondta.
A Belügyminisztériummal folyamatosan egyeztetnek arról, miként lehet valós, piaci alapú állásokba átsegíteni azokat, akik jelenleg olyan országrészben dolgoznak, ahol kapkodnak a munkaerő után - jelezte a miniszter.
Az európai uniós csatlakozás óta robbanásszerűen nőtt az élelmiszerimport Horvátországban – írta a Jutarnji List című horvát napilap a horvát statisztikai hivatal adataira hivatkozva. 
