10 százalék felett bővülnek a reálbérek
Nemzetgazdasági szinten 2013 eleje óta, azaz 64 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése Magyarországon - értékelte a pénzügyminiszter a KSH friss adatait, amelyekről itt számoltunk be részletesen. Az inflációt is figyelembe véve 10,1 százalékkal nőttek a reálbérek, magyarán újra kétszámjegyű tempóban növekednek a keresetek.
Varga Mihály azt mondta: a folyamatos munkáltatói adócsökkentés egyre nagyobb teret biztosít a béremelésre a vállalkozásoknál, a közszférában pedig főként a kormány életpályamodelljeinek köszönhetően emelkedik több százezer ember bére. 2019-től pedig az önkormányzati köztisztviselők és a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bérrendezését tervezik - közölte a miniszter.
Egészségesebb a foglalkoztatási szerkezet
Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában kiemeli: a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 2,9 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3 százalék volt, míg a közszférában 1,7 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.
Van még hova emelni a béreket, hogy ne menjen külföldre a munkaerő
A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, semmilyen ok nem látszik ennek lassulására - véli Horváth András.
A képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra, különösen a nyári időszak kezdetén a rengeteg szezonális munka miatt. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai.
Ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, ami enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.
Muszáj többet kihozni a kevesebb munkáskézből - versenyképesebbek leszünk?
Ez természetesen kihat a termelés minőségére, ahogy azt látjuk például az építőipari folyamatos csúszásokon is - de fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat. Ez egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül valósul meg, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan ki legyen használva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tud kikerülni a szektor.
Azt, hogy a fenti átalakulásokra képes vállalkozások életben maradjanak a dinamikus költségnövekedések közepette, az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti a termelékenységet és a versenyképességet - véli a Takarékbank szakembere.
Tovább hasítanak még a bérek
A mostani újabb emelkedés mögött leginkább a versenyszférában látható folyamatok álltak, hiszen itt a márciusi 8,6%-ról 11,1%-ra gyorsult a bérek éves növekedésének üteme - írja gyorselemzésében Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője.
Összességében az Erste várakozásai szerint az idei évben a bruttó bérek további 10-11 százalékkal nőhetnek a 2017-es 12,9 százalék után; a bérek növekedési ütemének egyszámjegyűre lassulását 2019-re várják.
A GDP-növekedést és az inflációt is a béremelkedés hajthatja
Mindez azt is jelenti, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje 2018-ban is a lakossági fogyasztás lesz - írja Nyeste Orsolya. Becslésük szerint az idei évben 4 százalékkal bővülhet a magyar GDP. A bérek gyors növekedése azonban nemcsak a növekedést támogatja, hanem az inflációt is emeli előbb vagy utóbb; az Erste várakozásai szerint a 3 százalékos középtávú inflációs célt a jövő év elején érjük el fenntartható módon.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 378,98 pontos, 0,44 százalékos csökkenéssel, 86 674,79 ponton zárt csütörtökön. 
