Kitért arra, hogy Magyarország hosszú távú felemelkedését nem az olcsó munkaerő biztosítja, az alacsony bérek termelékenységi hátrányt jelentenek, mert elvándorol a munkaerő. Hozzátette: a lakosság számához viszonyított elvándorlási arányban Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el az uniós tagállamok között. A felzárkózás egyik alapja a magasabb tudástőke megszerzése, azaz jól meg kell fizetni a mérnököket, fejlesztőket, fűzte hozzá Palotai.
Nem támaszkodhatnak külföldre
A téma kapcsán ugyanakkor Palócz Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája, hogy a kkv-k továbbra is nagyon kevéssé képesek exportálni. Így számukra a belföldi felhasználás csökkenésekor az export lenne a mentőöv, ugyanakkor nem tudtak bővülni, részben termékeik vagy szolgáltatásaik alacsony versenyképessége, vagy a hiányzó piaci ismeretek miatt, ezeken kell elsősorban segíteni, hogy versenyképessé válhassanak a nemzetközi piacokon is.
| Mi vár a gazdaságra az idén? Az első negyedév kiugró, 4,1 százalékos bővülése után a GKI is bizakodóbban tekint a jövőbe, erről korábban itt írtunk bővebben. >>> |
Napelemben egyre inkább nagyhatalom vagyunk.

Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél




