A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Palotai Dániel szerint amennyiben sikerülne a magyar kis- és középvállalati szektor termelékenységét a régió átlagához közelíteni, úgy akár az 3-5 százalékkal is növelhetné a hazai GDP-t. Hozzátette: ezt segíti egyebek mellett a vállalati nyereségadó mérséklése, valamint a jövedelmek adóterhelésének csökkentése is, a későbbiekben pedig az szja és a járulékok csökkentésére lenne érdemes használni a költségvetési mozgástér egy részét.

Kitért arra, hogy Magyarország hosszú távú felemelkedését nem az olcsó munkaerő biztosítja, az alacsony bérek termelékenységi hátrányt jelentenek, mert elvándorol a munkaerő. Hozzátette: a lakosság számához viszonyított elvándorlási arányban Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el az uniós tagállamok között. A felzárkózás egyik alapja a magasabb tudástőke megszerzése, azaz jól meg kell fizetni a mérnököket, fejlesztőket, fűzte hozzá Palotai.

Nem támaszkodhatnak külföldre

A téma kapcsán ugyanakkor Palócz Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája, hogy a kkv-k továbbra is nagyon kevéssé képesek exportálni. Így számukra a belföldi felhasználás csökkenésekor az export lenne a mentőöv, ugyanakkor nem tudtak bővülni, részben termékeik vagy szolgáltatásaik alacsony versenyképessége, vagy a hiányzó piaci ismeretek miatt, ezeken kell elsősorban segíteni, hogy versenyképessé válhassanak a nemzetközi piacokon is.

Mi vár a gazdaságra az idén? Az első negyedév kiugró, 4,1 százalékos bővülése után a GKI is bizakodóbban tekint a jövőbe, erről korábban itt írtunk bővebben. >>>