Az MNB elkészítette a 2023-as Versenyképességi jelentését, melynek célja ezúttal is, hogy átfogó és hiteles képet adjon Magyarország versenyképességi helyzetéről. Az MNB a jelentésben 160, szinte teljes mértékben (95 százalékban) objektív mutató segítségével mutatja be hazánk versenyképességi helyzetét európai uniós összehasonlításban, és azonosítja a fenntartható felzárkózáshoz szükséges növekedési tartalékokat.
Fotó: Fotó: Depositphotos
Az MNB Versenyképességi Indexe alapján Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában. Relatív versenyképességi pozíciónk enyhén a visegrádi országok átlaga alá romlott. Versenyképességi helyzetünk továbbra is gyengébb az EU átlagánál, és jelentősen elmarad a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától - figyelemeztet az MNB.
A jegybank megemlíti, hogy az ismertebb versenyképességi rangsorok többsége is visszaigazolja a fenti képet. A legátfogóbb versenyképességi összehasonlításban, az IMD globális rangsorában Magyarország 7 helyet veszített 2023-ban. Közben régiónkból a lengyelek ugyanennyit léptek előre, amivel visszaelőzték hazánkat.
Az MNB 2023-as Versenyképességi Indexének eredményei alapján a 14 vizsgált versenyképességi területből 9 esetében romlott hazánk teljesítménye, köztük a 21. század olyan kulcsterületein, mint a humán tőke minősége és a digitalizáció. Magyarország pontszámában számottevő visszaesés történt a Háztartási megtakarítások aktivizálása és a Külgazdaság és gazdaságszerkezet területeken, de romlott a teljesítményünk például a Zöld gazdaság és a Versenyképes energiafelhasználás területein is.
Van azért javulás is
Öt területen javult hazánk pontszáma, legnagyobb mértékben a Kkv stratégia és a Modern infrastruktúra esetében. Továbbra is jelentős elmaradás azonosítható azonban az EU és a közvetlen régiós versenytársaink átlagához képest is a humán tőke minőségét befolyásoló Egészséges társadalom és Tudásalapú társadalom területek esetében, köztük a 21. század kitörési pontját jelentő digitális készségek terén.
A globális tényezők mellett hazánk versenyképességi hiányosságai jelentősen hozzájárultak az elmúlt időszak magas, a régiótól érdemben elszakadó inflációjához és a gazdasági növekedés megakadásához. A visegrádi országokkal szemben kialakult inflációs többletünk közel kétharmadát az élelmiszerárak okozták, amiben számottevő szerepet játszott a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenysége és a szektorban jelentkező túlzott profitnövekedés. Mindehhez hozzájárultak az energiafelhasználás és -gazdálkodás terén azonosított versenyképességi hiányosságaink. A magyar energiafüggőség az Unió átlagát enyhén, de a régiós átlagot jelentősen meghaladja. Érdemi csökkentése mind energetikai, mind inflációs és versenyképességi oldalról szükséges.
Annak érdekében, hogy folytatódjon az elmúlt évtized fenntartható felzárkózása és utolérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét, az egyensúlyok mielőbbi helyreállítására és teljes versenyképességi fordulatra van szükség - sürgette a jegybank. Szerinte a versenyképességi fordulathoz és a tartós felzárkózáshoz nélkülözhetetlen a magyar gazdaság átállítása a mennyiségiről a minőségi növekedési modellre. Ehhez átfogó strukturális reformok szükségesek a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználása és a termelékenység dinamikusabb növelése érdekében. Elengedhetetlen az elegendő számú, egészséges és képzett munkaerő, a vállalatok innovációs, digitalizációs és exportpiaci képességének erősítése, a finanszírozási források egyszerű és gyors hozzáférése, az állami bürokratikus terhek további csökkentése, valamint az energiahatékony és zöld gazdaság megteremtése.
