Európai viszonylatban lemaradásban vannak a magyar boltok a teljesítmény terén, itthon egy-egy üzlet között több mint kétszeres az egy főre jutó árbevétel különbsége – írja a Blokkk.hu. A magyar kormánynak fontos szempont, hogy a vállalkozások nagyobb hatékonysággal, többet tudjanak előállítani. A vállalkozói szektorban a számok és a mindennapi tapasztalatok alapján ugyanis jókora elmaradásban vannak a magyarok.

A magyar gazdaság fejlődését nagyban fűti a belső fogyasztás, a keresetek kétszámjegyű növekedése mellett érezhetően nagyobb a költekezés, amit a GDP mutatók is jeleznek. A kereskedőknek azonban jelentős ráfordításaik vannak az üzletmenet során: az árufeltöltés, a beszerzés jelentős költségekkel jár, nem beszélve a bérek kifizetéséről és a 27 százalékos áfáról. A boltban hagyott pénzeknek így végül mindössze negyede marad a kereskedőnél, a többi a beszállítóké és az államé. 2017-ben a 10.426 milliárd forintnyi kiskereskedelmi forgalomból 2.710 forintja maradt a boltosnak kifizetni a különféle költségeit, ráfordításait – írják.

A statisztikák alapján mintegy 132 ezer bolt üzemel Magyarországon, ebből 71 ezer egy boltból álló vállalkozásnak számít, a túlnyomó többség tehát kisvállalkozás. Mindössze 138 olyan nagyobb lánc vna, akik húsznál több boltot üzemeltetnek, összesen 11 ezer bolttal. Ebben a körben nem csak multi, hanem nagyobb hazai láncok is benne vannak. A külföldi tulajdonú boltok száma egyébként 10 ezer körül mozog, de köztük is vannak kisebbek.

Egyre nehezebben bírják a béreket

Versenyképességi szempontból nagy különbségek vannak a boltosok között, hiába általános tendencia, hogy a kisebb üzletek hátránnyal indulnak a piacon. Bár a kormány próbálja egyes adminisztratív korlátozásokkal fékezni a nagy láncok terjeszkedését, önmagában ez semmit sem segített javítani a kisboltok versenyképességét. Ehhez azonban figyelembe kel venni, hogy sokszor elavult készülékeiket milyen költségekkel tudják működtetni, vagy például van-e pénzük vonzóbbá tenni a kirakatot.

Komoly gond továbbá, hogy a kisebbek egyre nehezebben bírják a bérköltségeket, sok helyen már csak egy eladó dolgozik. A boltmegszűnések száma pedig nem csak arra utal, hogy elaprózott a magyar bolthálózat, hanem arra is, hogy versenyképességben gyengék a kicsik, az elmúlt öt esztendőben 16 ezer bolt zárt be végleg.Ezen felül lényegi hiányosság a digitalizációs lemaradás, sok kisüzletnek ugyanis még weboldala sincs.

Technikai fejlesztéseken és adókedvezményeken keresztül lehetne javítani a versenyképességen: a kata, kiva nem kereskedelemre szabott, a már említett nagy beszerzési költségarány mellett, de egy kisboltos átalányadózás sokaknak segítség lenne, az eddiginél nagyobb járulékcsökkentésről, több kivételről nem is beszélve.