A pénzügyminiszter kifejtette: a dokumentum a részletes makrogazdasági elemzés mellett nyolc területen foglalta össze azokat a javaslatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy alapvető változásokat érjünk el Magyarország versenyképességét illetően. Ennek eleme többek között az adózás, a közszféra, a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra, ezen belül a közlekedés, illetve az energiaágazat, a vállalati innováció és a foglalkoztatás.
Az idősekre kellene támaszkodni?
Varga Mihály elmondta, a magyar gazdaság ma már 4 és 5 százalék közötti ütemben bővül, így ennek a magas ütemű növekedésnek a fenntartása a legfontosabb feladat. Ehhez szükséges, hogy a kormány a megalapozott stratégia és cselekvési terv elfogadását követően meghozhassa a szükséges intézkedéseket – tette hozzá.
Korábbi nyilatkozata alapján van tere a foglalkoztatás bővülésének, akár 5 millióan is dolgozhatnának Magyarországon, ehhez azonban több szegmensben is lépéseket kell tenni: további 150 ezer munkanélküli vonható be a dolgozók körébe, a közmunkásokat is lehet mozgósítani. Jelenleg 300 ezerrel több férfi dolgozik, mint nő, továbbá a nyugdíjasok 10 százaléka bevonható a munkaerőpiacra, ami a szintén jelentős tartaléknak számít. Hozzátette: jelenleg nagyjából 35-40 ezer idős korú dolgozik, a járulékmentességi kedvezményekkel pedig reális cél, hogy akár tízszer ennyi idős ember vállaljon munkát – írja a Világgazdaság.
Elkerülhetetlen a technológiai fejlesztés
Varga Mihály szerint a munkaerőt már teljesen sikerült kihasználni, a hangsúlyt így egyre inkább a modernizációs beruházásokra kell fektetni – jó példa erre az építőipar, ahol az egyre költségesebb munkaerő bevonása helyett inkább technológiaváltással kellene tartani a fejlődést. A pénzügyminiszter szerint a tartós növekedéshez 25 százalék körüli beruházási rátára van szükség, viszont nem mindegy ennek a szerkezete – a beruházásokat ugyanis földrajzilag is el kell osztani az ország régiói között (jó példa erre a BMW és a Continental debreceni beruházása).
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint törekedni kell a lehető legbiztonságosabb belső finanszírozás előtérbe helyezése. Nagy Márton elmondta, hogy az évek során több mint kétszeresére, 42 ezermilliárd forintra nőtt a háztartások vagyona, amelyet jelenleg nem hasznosítunk. Ezen belül csak a készpénzkészlet több mint 5 ezermilliárd forintot tesz ki – ha ennek nagyjából a fele lakossági állampapírokba menne, azzal teljes egészében kiváltható lenne a külföldiek által tartott állampapír-állomány – írja a Magyar Idők.
