Tömegtermékek helyett csúcsélelmiszerek előállítása jön az Európai Unióban?

Válaszúthoz érkezett az EU egyre zöldebb mezőgazdasága, mert a jelenlegi gyakorlat már nem tűnik sokáig fenntarthatónak. A korábbi módon folytatja-e az árutermelést, vagy az olcsó terményeket a jövőben már csak importálva, átáll a drága, például bio, vagy nagy hozzáadott értékű csúcs-élelmiszerek előállítására. Több vonatkozásban ez a költői kérdés is felmerült az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) újabb reformjához indított stratégiai párbeszéd során, amelynek zárójelentését Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeptember 4-én mutatta be, és amelyről laptársunk, a Klasszis Médiához tartozó Mfor is beszámolt.

Vége a párbeszédnek

A párbeszéd több tabut is döntögető „Mezőgazdasági és élelmiszeripari közös kilátások Európában” című zárójelentését a csoport elnöke, Peter Strohschneider professzor adta át a bizottság elnökének. A legforradalmibb eleme a 387 milliárd eurós uniós agrártámogatási rendszer teljes átalakítása. A javaslat megszűntetné ugyanis a területalapú támogatást és a gazdákat a rászorultságuk alapján támogatná. Ezt Ursula von der Leyen olyan  “hatékony jutalmazási és ösztönzőrendszerként” jellemezte, amely “tisztességes és elegendő jövedelemhez juttatja a termelőket”. Mindez a leendő új uniós agrárpolitika gerince, amely fenntartható megoldást ígér a klímaváltozás hatásainak enyhítésére. Sürget az idő, mert az új KAP ütemtervét az új Európai Bizottság első száz napjában be kell mutatni és még az idén meg kell kezdeni a rendszer átalakítását.

Az év eleji gazdatüntetések indították el az uniós agrárpolitika reformját, mert a szigorú környezetvédelmi előírások nehezítik az uniós agrártermelést, miközben az EU-n kívüli versenytársak - zöld előírások nélkül, olcsóbban előállított - termékei elárasztják az uniós piacokat. Az ajánlásaikat összefoglaló zárójelentésben a szakértők ezért is tanácsolják, hogy az EU gondolja át kereskedelmi tárgyalási stratégiáját. Vegye figyelembe „a mezőgazdaság és az élelmiszeripari termékek stratégiai jelentőségét„, továbbá vizsgálja felül a kereskedelmi megállapodások hatásvizsgálatait. Segítse például a természettel összhangban termelő kisüzemi gazdálkodást az olcsó, régión és szezonon kívüli portékákkal szemben.

Új célok jöttek

A zárójelentés új célokat is megfogalmaz. A tíz cél között - a fiatalok szerepének, a fenntarthatóságnak erősítése, a technika fejlődés és az innováció mellett - szerepel egyebek között az élelmiszer- és mezőgazdasági termelés új geopolitikai szerepének növekvő jelentősége, ami az európai biztonság lényeges része. “A piacoknak a termékláncon keresztül vezérelni kell a fenntarthatóságot és az értékek létrehozását” - javasolja az anyag.  

Azt is hangsúlyozza, hogy sürgős, ambiciózus és megvalósítható tettekre van szükség minden szinten az ágazat működésének garantálására a bolygó határain belül hozzájárulva a klíma védelmére és az ökoszisztémák, a természeti erőforrások (víz, talaj, levegő, biodiverzitás és tájak) helyreállítására. A stratégiai párbeszéd jelentése konkrét ajánlásokat ad a támogatásra, ezen kívül a külső ráfordítások (műtrágya, növényvédő szerek, széndioxid-kibocsátás) csökkentésére. Hangsúlyozva, hogy a bizottságnak és a tagállamoknak továbbra is támogatni kell az ökológiai termelést, az agroökológiai gazdálkodási gyakorlatokat.

A stratégiai párbeszéd egy jól finanszírozott természet-helyreállítási alap létrehozását is szorgalmazza a gazdálkodók támogatására. Mindez az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) szellemiségét követve kimondatlanul is rontja a világpiacon globálisan versenyző tömegáruk, például a hagyományos gabonatermelés európai pozicióit és újabb erős lökést ad majd a nagyobb hozzáadott értékű prémium szegmensű árut előállító európai bioágazatnak. Máris megerősíti azon piaci szereplők meggyőződését, hogy az unió agrárvezetése a tömegtermékek helyett, egyre inkább már az értékesebb, nagyobb hozzáadott értékű és árú csúcsélelmiszerek előállítására törekszik. Ezek azonban csak piaci megérzések a formálódó reform-elképzelések alapján. Hogy mi valósul majd meg mindebből, azt majd az Európai Bizottság 2025. márciusáig napvilágot látó új KAP ütemtervében láthatjuk.

Már el is kezdődött?

Az azonban borítékolható, hogy mivel valóban “sürgős, ambiciózus tettekre van szükség az ágazat működésének garantálására” a bizottság gyorsan és hosszú távra kezelni fogja az év eleji uniós gazdatüntetés-sorozatot egyebek között kiváltó megnövekedett terményimportot, amely az EU-s termelőknek súlyos veszteséget okoz. Az ukrajnai háború kezdete óta ugyanis háromszorosára: háromról csaknem tízmillió tonnára nőtt az uniós búzaimport, miközben csökkent a kivitel. Az EU-s búzabehozatal több mint kétharmada (6,4 millió tonna), az árpaimport csaknem fele már Ukrajnából érkezik. Ez ellen a magyar kormány egyoldalú importstop bevezetésével védekezett, bár a tranzitot nem akadályozza.

Ráadásul az Európai Bizottság - ezzel is kedvezve a GMO-hibrideket is használó, nagy exportőr ukrajnai agrárvállalkozásoknak - az idén nyártól engedélyezte két génmódosított kukorica fajta EU-ba történő behozatalát, takarmány és élelmiszer célú élelmiszer felhasználását. Bár továbbra is tiltja a bizottság ezek uniós termesztését, de ezzel könnyíti a GMO-s importot, amely csökkenti az alaptörvény szerint kötelezően GMO-mentesen termelő magyar gazdák exportpiacát.

Büntetővám az orosz gabonára

Az Európai Unió Tanácsa július 1-jén büntetővámot vezetett be az Oroszországból és Fehéroroszországból importált gabonatermékekre. A rendelet a gabonafélékre, olajos magvakra és az azokból származó termékekre akkora vámot vet ki, hogy ezzel  a két országból leállítja az uniós behozatalt. Az új vámokkal a tanács stabilizálja az EU gabonapiacát, megállítják az Ukrajna területén jogtalanul eltulajdonított gabona orosz exportját, és megakadályozza, hogy Oroszország az EU-ba irányuló gabonaexportból származó bevételeit Ukrajna elleni háborújának finanszírozására fordítsa. Az intézkedés azonban nem vonatkozik a két országból más országokba irányuló, az EU-n keresztüli tranzitra. Az intézkedést azért hozták, mert megugrott az orosz gabonatermékek uniós behozatala az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta. Az indoklás szerint Oroszország jogellenesen, nagy mennyiségű gabonaterméket sajátít el Ukrajna megszállt területein, és azokat orosz termékként exportálja. Ezért fennállt a veszélye, hogy Oroszország nagy mennyiségű gabonát szállít az unióba, ami zavart okozna az uniós piacon.

Pedig az EU-ban alkalmazni kell(ene) azt az irányelvet, miszerint olyan terméket nem hozhatnak be, amelynek a termesztését tiltják. Vagy az importot, vagy a belső termelést liberalizálni kellene. Bár erről a féléves uniós elnökségre nagy tervekkel készült Nagy István agrárminiszter még nem nyilatkozott, az évtizedekkel ezelőtt a gabona-hús tömegtermelésre ráállt hazai agrárium képviseletében aligha fogadná tárt karokkal a magyar agrárpolitika a “csak csúcsélelmiszert” stratégiát.

Bár ez az elképzelés több javaslatban is tetten érhető a magyar uniós elnökség alatt is formálódó, érlelődő uniós agrárreformban, a féléves időszak indulása előtt még nem így készült tavasszal a közös munkára Nagy István agrárminiszter. "Azt reméljük, hogy a jövőben olyan új közös agrárpolitikát tudunk megvalósítani, ami sokkal egyszerűbb és hatékonyabb lesz" - előlegezte meg a miniszter, aki egy márciusi vásárosnaményi rendezvényen még gyökeres változást sürgetett az EU-választások előtt, mert szerinte “Brüsszel elárulta a gazdákat, az agrárium szereplői ugyanis minden előírásnak megfelelően termelnek, miközben az EU nem védi meg a piacaikat és a versenyképességüket”. 

Célkeresztben az agrártámogatási reform

Felpörögtek az események a Közös Agrárpolitika (KAP), benne a támogatási rendszer reformjával kapcsolatban, miután Ursula von der Leyen, szeptember 4-én bemutatta az ágazati szereplőkkel indított stratégiai párbeszéd zárójelentését és annak ajánlásait. Pár nappal később, az uniós agrárminiszterek is amellett foglaltak állást, hogy az európai gazdálkodóknak nehéz a szektort érintő kihívásoknak megfelelni, a szabályozás megváltoztatására van szükség.

Szeptember 11-én a Közös Agrárpolitikáért (KAP) felelős uniós főigazgatók budapesti ülésén már e szabályok, valamint a támogatási rendszer egyszerűsítésének gyakorlati lehetőségeiről is szó volt. Nagy a tét, mert Magyarországon a KAP Stratégiai Terv 5300 milliárd forintot felhasználásáról rendelkezik 2023-2027 között. Ebből 2900 milliárd forint az agrár- és vidékfejlesztési támogatás, amelynek csaknem felét a gazdaság fejlesztésére, bő egyharmadát környezeti és éghajlati célokra fordítja a kormány.