Az EU-ban elsőként - 2030-tól mezőgazdasági széndioxid-adót vezet be Dánia. Erről Stephanie Loze dán gazdasági miniszter számolt be, miután öthónapos egyeztetés eredményeként hétfőn megállapodtak az érintett szervezetekkel. Eszerint öt év múlva a gazdáknak tonnánként 120 koronát (16 euró, mintegy 6000 forint) kell fizetni a szén-dioxid-egyenérték után a kibocsátásért, a termőföld védelmére és az élelmiszertermelés átalakítására. Ráadásul az adó 2035-től több mint duplájára: 300 koronára (40 euró, csaknem 16 000 forint) emelkedik - számolt be a Politico.
Fotó: Depositphotos
A dán kormány a nitrogén-kibocsátás csökkentésére emellett 2045-ig 5,3 milliárd eurót fordít 250 ezer hektár mezőgazdasági terület újra erdősítésére, illetve 2030-ig 140 000 hektár pihentetésére és egyes gazdaságok kivásárlására. Az előrejelzések szerint ugyanis a világ egyik vezető sertés- és tejtermék-exportőrének számító Dániában 2030-ra a mezőgazdaság a CO2-kibocsátás már 46 százalékát adná. A szakértők szerint viszont a széndioxid-adó - már a bevezetés első évében - 1,8 millió tonnával csökkenti majd az emissziót. Így lehetővé teszi Dániának, hogy a teljes kibocsátást a tervezett 70 százalékkal csökkentse.
Történelmi átszervezés
Az új adó bevezetéséről kötött megállapodást a dán országgyűlés várhatóan a nyári szünet után fogadja majd el - az érintett öt egyesület kérésére. De Stephanie Lose gazdasági miniszter már hétfő este azt írta az X-en: “ez a megállapodás az alapját fogja képezni a dán agrár- és élelmiszer-termelés történelmi átszervezésének és szerkezeti átalakításának”. A Politico arra is emlékeztet, hogy a most sikerrel zárult tárgyalásokat idén februárban kezdte a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Tanács, a Dán Természetvédelmi Társaság, a Dán Élelmiszer-szövetség (NNF), a Dán Fémipari Dolgozók Szövetsége és a Dán Ipari Szövetség.
A klímaváltozás csökkentésére hozott dán intézkedések régóta mintául szolgálnak más országok számára, amint erről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) több dokumentumban is hivatkozik. Dánia régi és ambiciózus célja ugyanis, hogy 2030-ra - az 1990-es szinthez képest - 70 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. E stratégia végrehajtásának központi eleme a “hatékony árazás” ezt további ágazati intézkedéssel megerősítve. A csomaggal ugyanis kezelni kell a dánok méltányossági aggályait is. “A Dánia által kidolgozott stratégia jó prototípus lehet mások számára” - előlegezi meg az IMF 2020-as tanulmánya, amely méltatja a dán modellt. Azt a stratégiát, amely úgy ösztönöz az emisszió-mérséklésre, hogy díjfizetést vezet be nemcsak a közlekedés, hanem immár a mezőgazdaság, a halászat és az erdőgazdálkodás területén is a szén-dioxid-kibocsájtás után.
Nettó hasznot hoz
Tegyük azért hozzá, hogy bár példás, de nem példa nélküli Európában az agrártermelést széndioxid-adókkal szabályozó, radikális klímapolitika. Igaz, Svédországban például - adó helyett - visszatérítéssel ösztönzik a gazdálkodókat a termékpálya végén: az élelmiszer-fogyasztásra kivetett széndioxid-adóból. Ezt a svéd modellt elemezte az a másik tanulmány is, hogy felderítse, mennyit javít a klímahelyzeten az élelmiszer-fogyasztásra kivetett CO2-adó illetve a gazdák adóvisszatérítése az ökoszisztéma-barát mezőgazdasági tevékenységekért. (Ilyen például a lecsapolt tőzegláp helyreállítása, a gyepek fenntartása (biodiverzitás) és a vizes élőhelyek visszaállítása.) Sokat!
A tanulmány szerint a 115 euró/tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő svéd klímaadó bevezetése 4,4 százalékkal úgy is csökkenti az élelmiszer-fogyasztásból származó összes kibocsátást, hogy ehhez az adóbevételeket vissza kellene téríteni. Az ökoszisztémára vonatkozó összes visszatérítés pedig az élelmiszer-fogyasztásból származó széndioxid-kibocsátás 57 százalékának megfelelő mértékben fokozza a szén-dioxid-elnyelést, és nettó hasznot hoz a mezőgazdasági ágazatban.
Megkérdeztük, mit gondolnak a széndioxid-adó bevezetéséről a magyar gazdák. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSz) alapvetően elhibázottnak tekinti azt a megközelítést, amely a mezőgazdaságot teszi a klímaváltozás egyik fő felelősévé. A mezőgazdaság üvegházhatást okozó kibocsátása (metán, CO2, dinitrogén-oxid, stb.) – relatíve és abszolútértékben is – magas lehet néhány speciális ország esetében, mint például Dánia, ahol kiugró az állattenyésztés aránya, és sok műtrágyát használnak fel.
“Magyarország ugyanakkor nem ebbe a körbe tartozik. Nálunk az állattenyésztés az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult, műtrágya felhasználásunk töredéke a dán szintnek”
- emlékeztet a MOSz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a széndioxid-adó csak a széndioxid kibocsátást adóztatja, miközben az állattenyésztés metán, a műtrágya-felhasználás pedig dinitrogén-oxid kibocsátással jár. “A széndioxid csak a mezőgazdasági termelőtevékenység egy részéhez kapcsolódik, ami miatt az adó célzottsága és célja megkérdőjelezhető.” - állítja az érdekképviselet. Emellett a mezőgazdaságra kivetett szén-dioxid adó - a MOSz szerint - az adott országban rontja az ágazat versenyképességét. Különösen igaz ez, ha csak egy-egy ország vezet be ilyen intézkedést. Nem lehet elfelejtkezni arról sem, hogy az EU a világ vezető agrár-élelmiszeripari exportőre. A szén-dioxid adó az EU globális versenyképességét is rontja.
Egy újabb sarc elfogadhatatlan
Az érdekképviselet arra is emlékezet, hogy a magyar termelők – a teljesség igénye nélkül – már most is rengeteg adót fizetnek. A teljesség igénye nélkül élelmiszerlánc felügyeleti díjat, megemelt összegű kötelező kamarai tagdíjat, szintén megemelt összegű kárenyhítési hozzájárulást és most még lehet, hogy kiberbiztonsági felügyeleti díjat is fizetniük kell majd.
“Teljességgel elfogadhatatlan, hogy újabb sarcot tegyenek a nyakukba, különösen úgy, hogy az uniós agrártámogatások kapcsán 2023-tól lényegesen több, a termelésükre is jelentős hatást gyakorló zöld előírásnak kell megfelelniük”
- figyelmezet a MOSz. Annál is inkább, mert a “zöld átállás” részeként elég ambiciózus széndioxid-csökkentési célokat határoztak meg, így bármilyen újabb lépés előtt az lenne a minimum, hogy az intézkedés hatásait modellezik – milyen hatást gyakorol a tagállamok mezőgazdaságára, az uniós versenyképességre (stb.) – és csak az után hoznak döntést, ajánlja az illetékeseknek az érdekképviselet.
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
