Miközben az elmúlt hetekben a hatóságok, a szakpolitika és a közvélemény egyaránt a járvány elleni védekezéssel foglalkoztak, a hazai állattartók jelentékeny hányada kilátástalan helyzetbe került – erre figyelmeztet Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke, miután április 17-én egy rábapordányi tehéntelepen is megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírus.
A járvány miatt életbe léptetett exportkorlátozások, a mostanra két megyényi területet érintő szállítási és vágási korlátozások, valamint a nemzetgazdasági miniszter élelmiszer-termelőket ellehetetlenítő politikája súlyos, esetenként pótolhatatlan veszteségeket okoz az ágazat szereplői számára – hangsúlyozza Koncz Máté a szövetség mai közleményében.
Nemcsak a szarvasmarhatartóknak okoz károkat a járvány. A korlátozások miatt az elmúlt hetekben közel százezer egészséges, mégis eladhatatlan sertés ragadt bent és halmozódott fel a telepeken. Ez a szám ráadásul heti csaknem tízezer darabbal növekszik a szövetség adatai szerint.
A szarvasmarha-telepek vágásra szánt állatai sem jutnak el a vágóhidakra. Lassan az állatok elhelyezése is lehetetlenné válik az elnök szerint, a gondozásuk, takarmányozásuk pedig horribilis költség az állattartóknak.
A MOSZ adatai szerint az első – március 6-án Kisbajcson észlelt – járványkitörés óta közel 30 ország léptetett életbe beviteli korlátozásokat a magyar állati termékekkel szemben. Ezek többsége valamilyen formában jelenleg is érvényben van, ellehetetlenítve, de legalábbis erősen korlátozva a magyar áruk exportját. „Az intézkedések miatt nagy mennyiségű tejtermék, hús és élőállat külpiaci értékesítése hiúsul meg, így a ’túltartás’ a járványkitörésektől távol dolgozó gazdákat is sújtja” – tapasztalja az elnök.
Eközben az élelmiszer-feldolgozó vállalatok is elhelyezési problémákkal küzdenek, ennek nyomán egyre vontatottabb az alapanyagot jelentő tej és vágósertés átvétele.
„A probléma lassan az egész országban kezelhetetlenné válik” – állítja Koncz Máté, és az április 17-én bejelentett újabb rábapordányi járványkitörés tovább súlyosbítja a helyzetet.
Fotó: Pexels
Az ötödik hazai megbetegedés ugyanis végképp elbizonytalanítja a külpiaci partnereinket, így a MOSZ szerint – a hatósági exportkorlátozások esetleges feloldását követően is – bizonytalanná válik a hazai élelmiszerek külpiaci értékesítésének újraindulása. A szövetségben úgy látják, a legfontosabb feladat a kapcsolatfelvétel és a magyar élelmiszerek külföldi fogyasztóinak megnyugtatása, a bizalom visszaszerzése lenne, azonban jelenleg sajnos nem látszanak az erre irányuló törekvések.
Tovább súlyosbítja a helyzetet a Nemzetgazdasági Minisztérium termelőellenes, az élelmiszer-termékpályákat destabilizáló politikája. „A minisztérium egyes élelmiszerek árának szalmaláng-életű csökkentéséért hajlandó veszteségbe hajszolni a teljes élelmiszer-termékpályát, rengeteg vidéki gazdaságot és több tízezer vidéki munkahelyet veszélyeztetve ezzel” – állítja a szövetség közleménye. A vidéki gazdaság egészét megrengető csődhullám veszélyével a kormány egyelőre nem hajlandó szembenézni.
„A MOSZ, mint felelős szakmai érdekképviselet, visszautasítja Nagy Márton miniszter azon állításait, miszerint a gazdálkodók, az élelmiszergyártók és a kereskedők nyerészkedése miatt drágulnak az élelmiszerek. A termelők egy része épp a veszteségeit próbálja minimalizálni és a túléléséért küzd” – hangsúlyozza a szövetség közleménye.
Az érdekképviselet ezért arra kéri Nagy István agrárminisztert, hogy álljon ki a magyar gazdálkodók mellett, lépjen fel az árlenyomó, gazdaellenes törekvésekkel szemben, és segítse az ezek miatt kilátástalan helyzetbe került állattartókat.
Amennyiben nem kapnak érdemi és azonnali kormányzati segítséget, a vidéki gazdaság és a falusi foglalkoztatás alapját jelentő termelő vállalkozások roppanhatnak meg. Ennek beláthatatlan következményei lennének a hátrányos helyzetű térségekben.
A helyzet megoldásához – az állami intézkedéseken túl – a hazai fogyasztókra is szükség van! A boltok polcaira kerülő magyar sertéshúsok fogyasztása teljes mértékben biztonságos, a legszigorúbb előírásoknak is megfelelnek. Kérjük, támogassák ebben a rendkívül nehéz helyzetben a hazai termelőket azzal, hogy magyar sertéshúst és magyar sertéshúsból készült termékeket fogyasztanak – szólít fel a MOSZ.
Raskó György agrárközgazdász és Csabai Károly főszerkesztő a Klasszis Podcast adásában az árrésstop bevezetésének hatásairól, a ragadós száj- és körömfájás veszélyeiről, valamint a hazai élelmiszerinfláció okairól beszélgettek. Szó esett továbbá az áfacsökkentés lehetőségeiről, az ukrán élelmiszerdömping körüli félreértésekről, és arról is, miért nem meglepő a bolti és a termelői árak közötti különbség. A beszélgetést itt nézheti meg:
Ez a „gig economy.” 
