Magyar Termék: lehet, hogy pont a Mercosur-megállapodás ad majd lökést?

Már az ezredforduló tájékán szembetűnő volt, hogy ahol van egészséges, tartalommal teli patriotizmus és hozzá kapcsolódó edukáció, azok az országok jobban működnek. A 70 éves osztrák, a száz éves norvég példa alapján ezt látta Magyarország EU-csatlakozásának idején Bodrogai Ferenc, a mai Piszke csoport tulajdonosa. Húsz évvel ezelőtt 13 hazai tulajdonú vállalattal együtt ezért döntött úgy az üzletember, hogy létrehozza a Magyar Termék védjegyet, és ehhez a Magyar Termék Nonprofit Kft-t.

Az évforduló kapcsán szervezett szerdai, lábatlani sajtórendezvényen felidézte a viszontagságos indulást is. Már akkor érezte, van igény, hogy itthon is “tisztába kerüljünk az értékeinkkel„ – mindmáig ez a védjegy szellemiségének alapja. “Ha (én, a fogyasztó) a boltban azt a terméket veszem le a polcról, amely Magyarországon készült, akkor már tettem valami magamért” – foglalta össze a kezdeményezés lényegét. Ha a cégek is lehetőleg helyből, vagy ha ott nincs, kicsit távolabbról, de a határkerítésen belülről szerzik be a szükséges anyagokat, tovább erősödik a gazdaság.

Az építkezésben végül azok az edukációs filmek hozták el az áttörést, amelyeket munkatársaival abból a célból készített, hogy a magyarok megértsék, mire is szolgál a nemzeti termékvédjegy. Ezen oktatófilmeket DVD-n százezer példányban küldte ki a társaság egyebek között az összes önkormányzatnak, iskolának, ami után egyre többen csatlakoztak. Miután az üzletláncok is megértették, milyen üzleti lehetőséget kínál, együtt építették tovább a védjegyszövetséget.

Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője úgy értékelte, mára jelentőssé vált a védjegy gazdasági súlya. Immár 250 vállalat hatezer terméke viseli a védjegyet és folyamatosan nő a bázis. E cégek 48 ezer főt foglalkoztatnak és 4700 milliárd forint árbevételt realizálnak évente. “Nem tudsz úgy bemenni vásárolni, hogy ne látnád a védjegyet” – állítja az ügyvezető.  

Tízből kilenc magyar ismeri a védjegyet

A Magyar Termék jelölés ugyanis ellenőrzött, megbízható tanúsítást jelent. Ahhoz, hogy a védjegyet viselhesse, minden terméknek – szigorú ellenőrzési folyamaton kell megfelelni, amelyben nemcsak az eredetét, az összetevők arányát és a feldolgozást, a vonatkozó jogszabályok betartását is vizsgálják.

Az alapos szakértői munka gyümölcse az ügyvezető szerint, hogy kimagasló a társaság védjegyeihez (pl: Magyar Termék, Hazai Termék, Hazai Feldolgozású Termék) kapcsolódó megbízhatóság. Egy korábbi, ezer fős felmérés alapján ezek ma Magyarország legismertebb – eredetet is tanúsító – jelölései. Tízből kilenc vásárló ismeri a Magyar Termék védjegyet. Csaknem háromnegyedük rendszeresen is vásárolja ezen védjegyes termékeket. A fő érv húsz éve változatlan: “ha ilyet vásárolsz, azzal hazai munkahelyeket támogatsz”.

Az ügyvezető külön hangsúlyozta, hogy nemcsak a Magyar Termék, hanem a Hazai Feldolgozású Termék védjegyes portékával is hazai munkahelyeket támogatunk. Bár a fogyasztó az élelmiszereknél a legfogékonyabb a Magyar Termékre (több mint 80 százalék az elköteleződés), a nonprofit szervezetnek ma már a tetőcseréptől a tisztítószereken, vegyi árukon át a pécsi kesztyűig széles termékkörben vannak védjegyhasználó partnerei. Az is látszik, hogy a fogyasztói bizalom nem kategóriafüggő. Az elmúlt hét évben minden termékkategóriában – az élelmiszereknél, a kozmetikumoknál, vegyipari, ruházati cikkeknél is – 7-12 százalékkal nőtt az elköteleződés a Magyar Termékek iránt.

Aki magyar terméket vesz, az országért is tesz valamit

“Az alapítás óta a legfontosabb cél, hogy növeljük a fogyasztói tudatosságot„ – ismeri el Benedek Eszter. Azaz megértetni a fogyasztókkal, hogy ne csak ár, hanem az érték alapján döntsön. “Ha Magyar Terméket veszünk, ezzel a hazai munkahelyeket, vállalatokat: a magyar gazdaságot, végső soron saját magunk boldogulását támogatjuk” – magyarázta az ars poeticát. Ezért tekinti mérföldkőnek, amikor 2024-ben a nonprofit kft, stratégiai együttműködést kötött az Oktatási Hivatallal. Így tavaly bekerült az általános iskolások digitális tananyagába az a 15 feladat, amellyel játékos formában segítik a gyerekek tájékozódását – azt, hogy a védjegyeken keresztül felismerjék a Magyar Termékeket, és tudatosítsák, miért fontos ezeket választani.

“Azt szeretnénk, hogy a következő húsz évben ne csak érzelmi, hanem természetes döntés, gazdasági és társadalmi felelősségvállalás is legyen, hogy magyar termékeket kell levenni a polcról. Jó úton haladunk, szépek az eredmények” – számolt be az ügyvezető.

A kalandok után azonban új kihívások, lehetőségek várnak a civil kezdeményezéssel létrejött – mindmáig hangsúlyozottan nem állami – védjegyfenntartóra és partnereire. Ilyen a dél-amerikai országokkal a napokban megkötött uniós Mercosur egyezmény, amely olcsó importtermékekkel élezi majd a versenyt a hazai piacon is. Ez a gyártók szemében még jobban felértékelheti a Magyar Termék védjegyet a fogyasztók megtartásához, eléréséhez.