A visszaélések visszaszorítására és a földművesek védelmére hivatkozva nagyot változott ettől az évtől a termőföldszerzés és a bérlet szabályozása. Utóbbi – elemzők szerint – utat nyithat a pénzügyi befektetőknek is az eddig szigorúan védett termőföld-piacon.
A decemberi módosítás több változást hozott. A parlament egyebek között szigorított azon, hogyan szerezhetik meg az induló gazdák az első tíz hektárjukat. Ehhez eddig az úgynevezett „kifüggesztés”, azaz piaci versenyeztetés nélkül juthattak hozzá. Január 1-jétől viszont az osztatlan közös tulajdonú ingatlanoknál már nem nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, csak ha száz százalékban megszerzik a területet. Egyszerűbben lehet viszont családon belül átadni a haszonbérletet, és a földhasználatot is könnyebb lett átengedni.
Jöhetnek a spekulánsok?
Korszakos a jelentősége a földbérleti szabályok megváltoztatásának. Ezzel ugyanis „megszűnik a legfontosabb akadály a befektetési célú földvásárlók előtt!” – Szabó László, a Hold Alapkezelő alapítója legalábbis így értékelte blogbejegyzésében a „forradalmi” jogszabályváltozást.
A befektetési szakember arra számít, hogy ezzel a magyar földpiac gyakorlatilag megnyílt a pénzügyi befektető magánszemélyek előtt. Ezentúl bárki, akinek van hatvanezer forintja és egy hónapja az „Aranykalász” begyűjtésére (azaz az aranykalászos tanfolyam elvégzésére, hogy jogi értelemben „földművessé váljon” – a szerk.), Szabó László szerint vásárlóként jelenhet meg a magyar termőföld piacon. „Sokan lesznek” – előlegezte meg a szakember.
Ami váratlan fordulat, mert szerinte az Orbán-kormány agrárstatégiájának egyik alapköve volt, hogy „a termőföld nem lehet pénzügyi spekuláció tárgya, hogy a földet lehetőleg azok birtokolják, akik azt megművelik”. Ezért kell(ett) a földvásárlónak vállalni, hogy a termőföld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja. A karácsonyi módosítással azonban, ha a vevő a föld használatát haszonbérbeadással adja át másnak, azt a törvény szempontjából valójában nem is adja át másnak, hanem saját maga műveli – értelmezi a szakember.
A módosítás tehát nagy valószínűséggel felforgatja a magyarországi földpiacot. „A magyar gazdáknak fel kell kötni a gatyájukat: a földvásárlások piacán is új ellenfelekkel kell felvenniük az egyenlőtlen harcot. Nehéz lesz, mert a tőkeerős, a termőföldet kincsképző eszközként kezelő pénzügyi befektetők vélhetően sok helyen túl fogják licitálni a helyi gazdákat” – előlegezte meg a Hold alapítója.
Már nem csak azé, aki megműveli?
„Koncepcionális váltást jelent a földszabályozásban, hogy a tulajdonos – a megvásárolt terület –saját művelési kötelezettségét haszonbérbeadással is teljesítheti” – így értékelte lapunknak a módosítást Paragi Márton, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára.
Eddig ugyanis azért sem volt egyensúlyban a földbérlet jogintézménye, mert a korábbi birtokpolitika kimondta, hogy „a föld azé legyen, aki megműveli”. Így minden egyes földterület új adásvétele csökkentette a haszonbérbe adható területek nagyságát, kínálatát. A mostani intézkedés azonban enyhíti ezt az egyensúlytalanságot.
De Paragi Márton is jogosnak tartja a félelmet, hogy ezután majd egy befektető viszi el az értékesítésnél az adott földterületet.
Fotó: Depositphotos
„A befektetők ugyan eddig is meg tudtak jelenni a földpiacon, csak ehhez műveltetési szerződést is kötöttek az ingatlanra” – állapítja meg a szakember. Úgy véli azonban, hogy a föld jelenlegi magas ára, a hatályos földszerzési korlátok (többek között az elővásárlási rangsor, a háromszáz hektár birtokmaximum, a földbizottsági jóváhagyás), valamint a mezőgazdaság romló jövedelemtermelő képessége, illetve a támogatási rendszer uniós átalakulásának veszélye jelenleg nem feltétlen ösztönzi a befektetőket. Elismeri ugyanakkor, hogy a föld hosszú távra továbbra is lehet jó befektetési eszköz. Elég csak a nyugat-európai árszintekre, illetve a termőföld „kincsképző” tulajdonságára gondolni.
Az őszi törvénymódosítási csúcs azonban a MOSZ-ban is meglepetést okozott. A szövetség azon javaslata, hogy a 65 évnél idősebb gazdálkodók – feltételezve, hogy egészségi állapotuk miatt már nem tudják a saját művelés kötelezettségét teljesíteni – haszonbérbe adhassák a földjüket, ha nem is az eredeti formában, de bekerült a jogszabályba.
A főtitkár egy másik új szabályra is felhívja a figyelmet, ami erősíti a földtulajdonos tulajdonjogi pozícióját. Eszerint, ha a földhivatal nem a szerződésben megjelölt haszonbérlő, hanem egy másik (előhaszonbérletre jogosult) személy javára adna ki jóváhagyó döntést, akkor a szerződés létrejöttéhez szükség van a tulajdonos hozzájárulására is. Ennek hiányában nem jön létre a haszonbérleti szerződés, és a földhivatalnak meg kell szüntetnie – a szerződés jóváhagyására –az eljárást. „Nem egyértelmű, mi volt a jogalkotó célja, mert – ha a tulajdonos nemet mond –akkor bérlő nélkül marad a föld, s kezdődik minden elölről, akár a végtelenségig…” – előlegezi meg a MOSZ főtitkára.
Bár sok az ellentmondás, hamarosan láthatjuk majd, hogy a törvényi változásokra miként reagál a piac, és a magyar föld továbbra is a gazdáké marad-e.
A magyar föld a gazdáké marad!
Visszautasította Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára – az Agroinform szakportálon –, hogy a törvénymódosítás megnyitja a magyar termőföldpiacot a pénzügyi befektetők előtt. Azt ígérte, hogy „a magyar föld továbbra is a gazdáké marad”, és minden spekulatív vásárlási kísérletet meg fognak vétózni. A földforgalmi törvény módosítása szerinte nem írja felül a magyar földvédelmi rendszer alapelveit. Magyarországon továbbra is Európa egyik – ha nem a – legszigorúbb földtörvénye van érvényben. A helyi gazdálkodókat elővásárlási jog illeti meg. A szerződéseket a kormányhivatalok szigorúan vizsgálják, a helyi földbizottságoknak pedig vétójoga van minden vevővel szemben. Ahol akár csak a gyanúja is felmerül a spekulatív, befektetési szándéknak, a helyi földbizottság élni fog a vétójogával.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
