Fájdalmas tanulsággal zárult Cesenában a májusi Macfrut 2025 Nemzetközi Burgonya Szimpózium. Franciaországtól Namíbiáig a 35 résztvevő ország szakértői kénytelenek voltak belátni, hogy a világ harmadik legnépszerűbb élelmiszernövényének termesztése globálisan zuhan, immár 375 millió tonnára csökkent. Eközben a fogyasztói szokások és főleg a klíma változásával egyre több kárt okoznak a kártevők és a növénybetegségek, amely már több államban veszélyezteti az ellátás biztonságát.

Mindez visszatükröződik a hazai adatokból is. Míg 1997-ben még a Központi Statisztikai Hivatal szerint 64 ezer hektáron termeltek itthon burgonyát, a terület az idén várhatóan az akkori egytizedére, hat-hétezer hektárra olvad. A hazai termelés több évtizedes visszaesése szóba került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) második, május végi Nemzetközi burgonyanapja alkalmából szervezett budapesti szakmai konferencián is.

Utóbbin azonban változott a program, mert az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács (OBTT) rendezvényének fővédnöke eredetileg Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes lett volna, akit Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök – május 31-ei hatállyal – felmentett tisztségéből. Pedig az eredeti meghívó szerint Farkas Sándor arról beszélt volna, hogy „az elmúlt 15 évben 80 százalékkal csökkent a hazai burgonyatermesztés volumene – miközben a magyar boltokban kapható burgonya 50 százaléka külföldről érkezik.”

Távozásával Hubai Imre államtitkár képviselte a tárcát, aki inkább a terveikről számolt be a konferencia résztvevőinek. Arról, hogy az Agrárminisztérium kiemelten fontosnak tartja a hazai burgonyatermesztés megerősítését, a gazdálkodók támogatását és az önellátás elérését. A tárca – mint ígérte – „mindent megtesz azért, hogy hazánk a burgonyából önellátóvá váljon”. Jelenleg ugyanis a belföldi fogyasztás 28 százalékát importból fedezzük, az export aránya mindössze két százalék. Azt az államtitkár is elismerte, hogy a hazai termőterület alig 6-10 ezer hektár között változik, amelyről évente mintegy 170-270 ezer tonna burgonyát takarítanak be. (Ez kevesebb mint az egyötöde az ezredfordulós 1,2 millió tonnának). Talán ezért is a tárca célja – mint fogalmazott – „a hazai fogyasztói igények egész éves kielégítése, a termésingadozások kiegyenlítése”, a termelők számának növelése, valamint a hazai termés arányának emelése a boltok polcain.

Ez kemény termékmarketing, a fogyasztás tudatos növelése nélkül persze elképzelhetetlen, amit a nemzetközi burgonyanap megálmodói is tudtak. „Azért hozták létre a nemzetközi burgonyanapot, hogy az emberek felfigyeljenek a világ harmadik – Magyarországon a kenyérgabona után a második – legfontosabb élelmiszernövényére. Ennek jegyében nyitotta meg Kecskés Gábor, az OBTT elnöke is a budapesti konferenciát. A burgonya az EU mezőgazdaságának is meghatározója, amelyet az unióban 1,55 millió hektáron termelnek. Itthon viszont az idén jó, ha hétezer hektár lesz a vetésterülete, hiába alapvető élelmiszer, és hiába „klímatoleráns”. Ez a növény ugyanis szélsőséges időjárási körülmények között is jól, biztonságosan terem.

Erre Hubai Imre is kitért az előadásában. Külön hangsúlyozta, hogy a burgonya „az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is segítséget nyújt!” Európában is meghatározó gyökérzöldség (a 27 tagállam együtt több mint 48 millió tonnát termelt 2023-ban), a világ tíz legnagyobb burgonyatermesztő országából pedig hét, a 15 nagy fogyasztó államból öt az EU tagja.

Magyarország sajnos nem tartozik közéjük. A korábbi évek egy főre jutó 50-60 kilós éves fogyasztása mára mindössze 30 kilóra csökkent a fogyasztási szokások változásával. Az egy főre eső zöldségfogyasztás csaknem egyharmadát azonban még a burgonya adja.

A biztonság érdekében növelni kellene az öntözött területeket is, mert a klímaváltozással Európában is egy kockázatosabb burgonyát termeszteni. Az államtitkár ehhez részletesen ismertette, hogy egyebek között az aszálykárok megelőzésére, az ágazat fehérítésére, a versenyképesség erősítésére milyen célzott pályázatokkal, támogatásokkal, szabályozással, szakmai iránymutatással segíti a tárca a termelőket. Magyarországnak szüksége van a burgonyatermesztőkre és az általuk megtermelt burgonyára!” – lelkesítette végül a gazdákat.

Krumpli vagy rovarfehérje és műhús?

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a fogyasztás oldaláról közelítve arra figyelmeztetett, hogy 2100-ra nagyjából tízmilliárdan élnek majd a Földön. Az ellátásukhoz 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, miközben egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal. Felértékelődnek tehát az alternatív fehérjeforrások: a rovarfehérje és a műhús, és a növényi komplex fehérje (a burgonya is).

A gyorsan koncentrálódó nemzetközi burgonyatermesztésben sehol sem vagyunk (az uniós termelés egy százaléka a magyar), miközben Kína már a 375 millió tonnás globális volumen negyedét adja, lekörözve a versenytársakat. Igaz, a hatékonyságban Hollandia a globális szupersztár. Így már a világ burgonyatermelőinek 20 százaléka adja a termelés 70 százalékát. Ezért a szakember arra buzdította az érintetteket, hogy törekedjenek stabil beszállítói kapcsolatokra a feldolgozókkal, így kevésbé ingadoznak az felvásárlási árak, irányítottá válik a temesztés.

A konferencián több előadó is részletesen elemezte a fogyasztói szokások változását, az értékesítésben a kereskedelmi láncok dominanciáját, amihez versenyképességük érdekében a termelőknek is igazodni kell, de megéri, mert a burgonya nemcsak a jelen, a jövő szuperélelmiszere is lesz.