Mozgalmas az élete az idén a hazai húsiparosoknak. A csökkenő fogyasztás, a ragadós száj- és körömfájás okozta exportstop, a kormányzati árrésstop után egy új kormányzati kihívással is szembesülhetnek. Június 22-én hatályba lépett az agrárminiszter Magyar Élelmiszerkönyvet módosító új „húsrendelete”, amely a készítményekre és egyes előkészített húsokra új sztenderdeket és előírásokat határoz meg.
A Magyar Közlönyben megjelent új szabályozás célja, hogy „a fogyasztók a húskészítmények és az előkészített húsok minőségére vonatkozóan tájékoztatást kapjanak”, és megfelelő jogi védelmet élvezzenek a hagyományosan minőségi húskészítmények. Ehhez a „nemzetközi szinten is élenjáró” jogszabály bevezeti a „fehérjeminőségi érték” fogalmát. Ez a mutató rögzíti, hogy az adott élelmiszerben lévő fehérjék milyen arányban hasznosulnak majd az emberi szervezetben. Több esetben azt is előírja a rendelet, hogy az adott terméknek minimum mekkora fehérjeminőségi értéket kell elérnie.
Mivel a kolbászok és szalámik érése és száradása nem áll le a gyártási folyamat végén – néhány fizikai és kémiai tulajdonsága is alaposan megváltozhat, mire elfogyasztják –, ezután egy hányadosként kell meghatározni a víz-, fehérje- és zsírtartalmi határértéket.
Ettől a változtatástól azt várja a jogalkotó, hogy javítani fogja a húsok, termékek minőségét is.
A hagyományos szárításos érleléssel, az érésszabályozóval készült kolbászok esetében a „félszáraz” és a „száraz” termékmegjelölést is újraszabályozták. Az inkább csak marketing célú nyelvészkedésnek tűnik, hogy a szalámik jelölésénél száműzték a vásárlónak rosszul csengő „penészes” és „penészmentes” kifejezést. Ezután a szalámi, kolbász ilyen bevonatára csak a „nemespenészes” kifejezés utalhat.
És amire nyilván a fogyasztók tömegei régóta vártak: pontosabb meghatalmazást kapott, mi is az a téliszalámi. Konkrétabbá váltak az összetételére és az érzékszervi tulajdonságaira vonatkozó követelmények. Ezzel az elnevezéssel már csak a „hagyományos csemege ízvilágú termék jelölhető”.
Szigorít a rendelet a készítmények hústartalmának megállapításánál is. Korábban csak útmutató szolgált arra, hogyan kell ezt megtenni, de a mintavétellel kibővített adatbázissal immár pontosabbá vált a hústartalom konkrét meghatározása, amihez a számítási mód a rendeletben olvasható.
Fotó: Pixabay
Az új előírásokról megkérdeztük az egyik „fogyasztót”, aki a „fehérjeminőségi érték” kötelező bevezetése miatt csak csóválta a fejét. „Ez azoknak szól, akik félnek az elhízástól, és a sok zsír miatt már nem vesznek kolbászt, szalámit. De ha látják, hogy milyen sok benne az értékes fehérje, újra rászoknak, növelik a forgalmat” – előlegezte meg. Hasznos viszont szerinte tisztázni, mi is az a téliszalámi, hiszen sokfélét kapni. Ha rögzítik a sztenderdeket, segíthet a választásban.
Ez utóbbival egybecseng a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) véleménye is, amely szerint ez „védi a minőségi magyar élelmiszermárkák hitelességét, és elősegíti a fogyasztók bizalmának megőrzését”. Az új húsrendeletet a kamara a honlapján méltatta. Eszerint fontos lépés a húskészítményekre vonatkozó jogi környezet korszerűsítésében, amely egyszerre segíti a fogyasztói tájékozódást, és támogatja a hazai élelmiszeripar minőségi törekvéseit. A NAK szerint a fehérjeminőségi érték várhatóan nemcsak a fogyasztók tudatos választását segíti majd, hanem a gyártókat is ösztönzi az értékesebb beltartalmú termékek előállítására.
Felülvizsgálják a 3 százalékos magyar inflációs célt. 
