A Tropical Race 4 (TR4), azaz „trópusi verseny” elnevezésű gombabetegség támadja világszerte a banánültetvényeket, amely már több mint 20 országban jelent meg, és a terjedése egyre gyorsul. A pusztítás hamarosan a banán bolti árában is fájdalmasan megmutatkozhat, de még súlyosabb veszélyekre is figyelmeztet Novák Zsombor. „Jó példa arra, hogy a mezőgazdaságot mennyire sebezhetővé teszi a genetikai sokféleség elvesztése és a monokultúrás termelés” – állítja a humánökológus. A kereskedelmi forgalomba kerülő banánok több mint 90 százalékát a Cavendish fajta adja. A vevők többségének ez „a” banán, amely csak egy a sok fajta közül. A TR4 gomba azonban főként a Cavendish fajtát támadja. A fertőzés ugyan egyelőre – nagy költséggel – kordában tartható, de a szakember szerint ez a jövőben gyorsan megváltozhat.
„A betegség akár a Föld teljes banániparát elsöpörheti” – előlegezi meg. Azért is, mert miután a TR4 megfertőzte a növényt, egy évig semmilyen jelét nem mutatja a jelenlétének. Mire a levelek fonnyadnak, sárgulnak, már megtelepedtek a gombaspórák: az ültetvény menthetetlenné vált. A banánvészre még nincs biztos gyógymód, így a fertőzött ültetvényeket karantén alá vonják.
Gyors megoldást kellene tehát találni, mert ez a déligyümölcs nagy üzlet. A trópusi országokban 400 millió ember egyik alapélelmiszere.
Íme, a megoldás
A globális banántermesztést fenyegető kórra a génmódosítás (GM), illetve a precíziós nemesítés, a génszerkesztés kínál gyors megoldást. Ausztrál kutatók már génmódosítással létre is hoztak olyan Cavendish-változatot, amely ellenáll a TR4-nek. E rezisztens fajta elterjedése azonban kétséges a szakember szerint is. A GM-növényekkel szembeni szigorú elvárások és a velük szembeni ellenszenv miatt túl hosszú évekig tarthat.
Fotó: Depositphotos
Magyarország alaptörvénye szintén tiltja a génmódosított – még a génszerkesztett: precíziós nemesítéssel létrehozott – növények köztermesztését is. E módszerek egyelőre az EU-ban sem engedélyezettek, pedig teljesen más eljárásokról van szó. Ezért a szakma – amint arról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor beszámolt – itthon is kiáll a precíziós módszer engedélyezéséért.
„A precíziós nemesítést élesen el kell határolni a GMO-tól, mert ezzel nem ültetünk be idegen gént, hanem a növényben lévő géneket változtatjuk meg pontszerűen. Ezáltal tudjuk a növényi tulajdonságokat: például a kórokozókkal szembeni ellenállóságát alakítani” – magyarázta a különbséget egy rendezvényen Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyetemi tanára. Ezért a professzor arra számít, hogy változik a génszerkesztés megítélése, mert az unió sem akar lemaradni a módszerrel előnyt szerzett nagy versenytársaktól, Kínától, az Egyesült Államoktól.
Vége a pazarlásnak
Jó hír a banántermelőknek, hogy a precíziós módszerrel nem évtizedek alatt, hanem gyorsan javítható a gomba elleni rezisztencia, még a termények, a banán eltarthatósága is, így csökkenhet vele az élelmiszer-pazarlás, és javítani tudnák a gazdálkodás eredményességét.
Az EU Mezőgazdasági Tanácsában a tagországok képviselői március 14-én már meg is szavazták a precíziós nemesítési technikákra vonatkozó rendelet tervezetét. Így – talán még az idén – megszülethet a módszernek szabad utat adó uniós jogszabály.
Mi lesz itthon?
Már látszik, hogy itthon is hamarosan szükség lesz a „trópusi versenyre” rezisztens banánfajtákra. Arról is a greendex.hu számolt be ugyanis, hogy öt év után tavaly először szedtek banán a miskolci Pusztai család kertjében, mert a klímaváltozással szabadtéren ott is beérett a déli gyümölcs. A felmelegedéssel a déli országrészben, például Pécs térségében, a Mecsek oldalán, Villányban, sőt már Közép-Magyarországon is – ha kiskerti méretekben is de – már bő egy évtizede termelik a banánt.
Kosárközösségi alternatíva
A banánt károsító Panama-kórt az 1890-es évektől regisztrálták az ültetvényekben. A betegség megjelenése is gyorsította a váltást a nagyüzemi termesztésben szinte egyeduralkodóvá vált Cavendish fajtára, amely Novák Zsombor humánökológus szerint pár év alatt szinte világszerte lezajlott. Az új fajtát könnyű gondozni, nagy a hozama, a gyümölcsök mérete, külleme, íze között nincs különbség, jól szállítható, és a korábbiaknál ellenállóbbnak bizonyult a Panama-kórral szemben. Igaz, globális egyeduralmával csökken a faj genetikai sokszínűsége.
Pedig a genetikai sokszínűség fontos lenne egy új, a kórral szemben teljesen ellenálló banán kinemesítéséhez. De nemcsak ennél a fajnál csökken a sokszínűség. A szakember külön hangsúlyozza, hogy az emberiség által fogyasztott élelem több mint 80 százalékát mindössze 15 növényfaj adja. Az összes művelt terület felén mindössze négy fajt termesztünk. „A genetikailag homogén állományokat megtámadó betegségek hatalmas károkat és akár éhínségeket okozhatnak” – figyelmeztet Novák Zsombor. Ha lemondunk a fajok és fajták sokszínűségéről – csak azért, mert a nagyüzemi mezőgazdaságban nem éri meg ezeket termeszteni –, a szakember szerint a táplálkozásunk is egyre egyhangúbbá válhat. A fenntartható alternatívát számára a kistermelők, közösségi mezőgazdasági rendszerek és kosárközösségek jelenthetik.
Egy lépés az eszkaláció felé. 
