Csak a gyors átállás menthet meg az évszázad energiaválságától?

Elengedhetetlen a minél gyorsabb áttérés a saját megújuló energiákra ahhoz, hogy Európa nemzetei ne szenvedjék meg a fosszilis energiahordozók árának egyre drámaibb ingadozását. Ez a fő üzenete az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) szakmai állásfoglalásának, amelyet a kontinens energiaválságával kapcsolatban tett közzé a héten.

Az EU energiaszükségletének oroszlánrészét ugyanis még mindig az importált gáz és kőolaj fedezi, pedig az iráni háború további zavarokat is okozhat az ellátásban. Ráadásul az árak is drasztikusan emelkedtek.

Ezt állapítja meg a testület, amelynek korábbi jelentése is fájdalmas megállapításokat tett. A biztonságosan fenntartható európai energiaellátásról készített egy évvel ezelőtti jelentése szerint Európa sebezhetőségének legfőbb oka az orosz vagy az amerikai fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége. Ez geopolitikai zsaroláshoz és gazdasági kiszolgáltatottsághoz is vezet.

Radikális átalakítás kell

Az április 16-án közzétett új EASAC-kommentár viszont már azt hangsúlyozza, hogy az iráni háború miatt sürgőssé vált az európai energiarendszer radikális átalakítása és integrációja.

Miközben Európában felerősödtek a viták arról, hogyan lehet mérsékelni a megugrott energiaárak hatását, szavatolni az ellátás biztonságát és helyreállítani az ipari versenyképességet, a testület kommentárja már útmutatót is kínál az időszerű tennivalókhoz. Rávilágít arra, hogyan lehet gyorsítani a dekarbonizációt, csökkenteni a függőséget a fosszilis tüzelőanyag-piacoktól.

Azt is megmutatja, miként lehet integrálni a megújuló energiát a hálózati infrastruktúrához annak korszerűsítésével úgy, hogy ez közben a fogyasztók számára még csökkentheti is az energiára fordított kiadásokat.

„A jelenlegi olaj- és gázválság abba az irányba mutat, hogy Európa biztonságának növeléséhez meg kell kétszerezni a dekarbonizációs erőfeszítéseket” – állítja Paula Kivimaa professzor, az EASAC energiaügyi irányítóbizottságának társelnöke.

Milyen konkrét lépéseket javasolnak?

A szervezet azt is felvázolta, hogy az energiarendszer integrációja miképp enyhíti az energiaválságot. A végfelhasználói ágazatokat összekapcsolva, integrálva a fűtés, a közlekedés és az ipar villamosítását valamint a hőenergia-tárolást csökken a fosszilis tüzelőanyagok használata és ennek költsége is.

Megfelelő intézkedésekkel rugalmasabbá téve a hálózatot, illetve a feszültség- és frekvenciaszabályozást, a rendszer kevésbé függ majd a – fosszilis tüzelőanyaggal működő – tartalék áramfejlesztőktől is.

Jó hír, hogy az intelligens rendszerek összehangolják a nappali hálózatterhelést a napelemek áramtermelésével, és optimalizálják a tárolást az éjszakai használathoz. Ezáltal csökkentik az igényt az elektromos hálózat fejlesztésére, így a bővítés költségeit is.

A válság mint katalizátor

A Hormuzi-szoros lezárásával okozott nemzetközi energiakrízisre utalva Paula Kivimaa úgy vélekedett, hogy a válságok gyakran a szükséges döntések katalizátorai is lehetnek.

“A korábbi olajválságok enyhítésére hozott intézkedések némelyike szintén kedvező strukturális változásokat idézett elő az energiapolitikában és a fogyasztói magatartásban” – idézte fel a professzor. Különösen a hőszigetelésben, valamint az energiahatékonysági szabványok és a közvélemény tudatosságának javulásában történt ilyen előrelépés. A megújulóenergia-technológiák is sokkal fejlettebbé váltak.

Ha a döntéshozók gyorsan és határozottan cselekszenek, a testület társelnöke szerint csökkenthetik a fosszilis tüzelőanyagok kereskedelméből eredő válságok hatásait.

A függőség ára

Bár van előrelépés, de az EASAC adatai szerint az EU energiaszükségletének 57 százalékát még mindig a nettó import fedezi. A kőolajfelhasználás 67 százalékát, a gázfelhasználás 24 százalékát szintén a behozatal teszi ki. Az ellátási útvonalakat is elért iráni háború magasabbra tolta az árakat, és megmutatta Európa sebezhetőségét a geopolitikai sokkokkal szemben.

Az uniós gázárak 2026 februárja óta 70 százalékkal emelkedtek, a háztartási villamosenergia ára pedig száz kilowattóránként 10-38 euró között változik az EU-ban.

Az energiaárak által hajtott infláció az előrejelzések szerint 2026 második negyedévében eléri a 2,7 százalékot, megfordítva ezzel a pénzromlás eddigi csökkenő trendjét.

Zöld kilátások

Jelenleg a megújuló energiaforrások adják az EU villamosenergia-termelésének csaknem felét (48 százalékát), az átállást a nap- és szélenergia vezeti. A hálózati korlátok azonban a további bővülés megakadásával fenyegetnek, veszélyeztetve az EU 2030-as éghajlatvédelmi céljait. Az elavult hálózati infrastruktúra miatt több mint 120 gigawatt tervezett megújulóenergia-projekt került veszélybe Európában. A szűk hálózati keresztmetszet miatt a tagországok kénytelenek korlátozni a megújulóenergia-termelést és visszatérni a fosszilis tüzelőanyagokhoz, ami aláássa az éghajlatvédelmi célokat és az energiabiztonságot, állapítja meg az EASAC jelentése.