Az EU az iráni háború miatt újraélesztheti a 2022-es energiaválság-intézkedéseket

Az uniós országok energiaügyi minisztereinek virtuális találkozója után, amelyen megvitatták a válaszlépéseiket, Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa elmondta, hogy a tervek között szerepelnek a hálózati tarifák és az áramadók korlátozására vonatkozó javaslatok – számol be róla a Reuters.

„Nem tudjuk, meddig fog tartani ez a válság. És mivel nem tudjuk, milyen mély lesz, olyan lehetőségeket és esélyeket is előkészítünk, amelyek jobban hasonlítanak azokhoz, amelyeket a 2022-es válság idején alkalmaztunk” – mondta.

Az EU 2022-ben vezetett be egy sor vészhelyzeti intézkedést, miután Oroszország Ukrajna invázióját követően csökkentette a gázszállításokat. Ezek közé tartozott a gázárak EU-szerte érvényes korlátozása, az energiaszolgáltató vállalatok váratlan nyereségére kivetett adó, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló célok. Jorgensen szerint az iráni háború valószínűleg elhúzódó zavarokat okoz majd az energiapiacokon.

„Nem lesz rövid, mert még ha holnap béke lenne is, akkor is lesznek következményei, mivel a régió energiainfrastruktúráját a háború tönkretette” – mondta újságíróknak az EU-miniszterek találkozója után.

Európa nagyfokú üzemanyag-importfüggősége miatt ki van téve a közel-keleti konfliktus globális energiaárakra gyakorolt hatásának. Az európai gázárak több mint 70 százalékkal emelkedtek az Iránnal február 28-án kezdődött amerikai-izraeli háború óta.

A Hormuzi-szoros lezárása nem érintette közvetlenül a blokk nyersolaj- és földgázkészleteit, mivel Európa ezen energiaforrások nagy részét a Közel-Keleten kívüli beszállítóktól importálja.

A kerozin és a dízel a legkritikusabb

Jorgensen elmondta, hogy Brüsszelt rövid távon különösen aggasztja Európa finomított kőolajtermékek, például a sugárhajtómű-üzemanyag és a dízel ellátása.

Benedict George, az Argus Media európai termékekért felelős vezetője szerint az utolsó kerozinszállítmányok, amelyek áthaladtak a Hormuzi-szoroson a lezárása előtt, várhatóan április 10. körül érkeznek meg Európába.

„Nincs reális kockázata annak, hogy ténylegesen kifogyunk” a sugárhajtómű-üzemanyagból – mondta George a Reutersnek, hozzátéve, hogy az európai országok készletei akár három hónapnyi kerozinkeresletet is fedezhetnek. Azonban „a készletek olyan szintre csökkenhetnek, ahol lokalizált hiányok” vagy magas és ingadozó árak alakulhatnak ki – mondta.

Az EU kerozinjának körülbelül 15 százalékát közel-keleti beszállítóktól szerzi be.

A keddi találkozó előtt küldött levelében Jorgensen arra kérte a kormányokat, hogy halasszák el a nem vészhelyzeti finomítói karbantartást, hogy megpróbálják fenntartani az olajtermék-ellátást.