Elsősorban a gabona-kereskedelemre és a piacra lesz hatással az amerikai elnökválasztás eredménye, de az agrárpolitikában is jelentős változást hozhat. Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője így előlegezte meg Donald Trump győzelmének a magyar agráriumban várható következményeit a pénzintézet negyedéves AgrárTrend Indexének tájékoztatóján. Nyilván okulnak a döntéshozók a korábbi Trump-adminisztráció alatt a két szuperhatalom között dúlt kereskedelmi háborúból. A kínai védővámok következtében ugyanis jelentősen csökkent az ázsiai országba irányuló amerikai export, ami érzékenyen érintette az USA gazdaságát, de még a világgazdaságot is. A két ország között évi 50-60 millió tonna agrártermék fordul meg, amely a globális gabonaexport csaknem tizede. Ha Trump új elnöksége idején ebben bármilyen változás áll be, az a kereslet-kínálaton, a tőzsdei árakon keresztül közvetve előbb-utóbb érinti majd a magyar termelőket is.
Az idei aszály okozta szerény hozamok alapján azonban a hazai növénytermesztőknek egyelőre nem a piac miatt fáj a feje.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSz) elnöke a rendezvényen maga is elismerte, hogy a klímaváltozás, a három éven belül két aszályos év, drámai változást okozott a – nem kis részben gabonaexportra alapozott – szántóföldi növénytermesztésünkben.
“Vannak olyan tagjaink, akik az elmúlt három évben nem tudtak nyereséget termelni” – mondta az elnök. Pedig a korábbi 8-10 évben ez nem volt így.
Pár év alatt 1,2 millió hektárról máris 870 ezer hektárra csökkent a fő gabonanövény, a kukorica termőterülete, és a korábbi nyolcmillió tonna helyett az idén mindössze ötmillió tonna termett, de ennek is egy része toxinnal szennyezett. A hazai kereskedők, feldolgozók, takarmánygyártók pedig évi 4 millió tonna kukoricát használnak fel, és 300-400 ezer tonna exportot kötöttek le. Itt kanyarodunk vissza a gabona-világkereskedelemhez, mert hiába szűkös az idei, hazai termés, a kormány döntése szerint Ukrajnából továbbra is tilos Magyarországra közvetlenül gabonát behozni. Igaz, más EU-tagállamokba – illetve ezekből Magyarországra – nincs ilyen korlátozás.
Fotó: Depositphotos
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, az uniós stratégiai távlatokból vizsgálta, hogy milyen hatással lesz Trump győzelme a mezőgazdaságunkra. Szerinte bővül a mozgásterünk. Sőt, akár “lassú trendfordulónak is tanúi lehetünk” – előlegezte meg az ügyvezető az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) változási trendje alapján. Az EU-agrárpolitika ugyanis, amely a hatvanas évektől Hollósi szerint fokozatosan veszített a lendületéből, forrásaiból és szerepéből, és a következő években “össztűz alá kerül”. Ezzel utalt kimondatlanul is az egy éve kezdődött uniós agrártüntetésekre, és a demonstrációkkal kikényszerített KAP-reformra. Úgy látja, hogy az unió mostani vezetése szerint az európai agrárium alapvetően importőrként szeretne részt venni a világkereskedelemben. De a magyar mezőgazdaság számára az a legnagyobb probléma, hogy az EU-ból beáramló támogatási források az 1960-as évek óta nagyon csökkentek. Az adott tagországban a szabadon adható támogatási lehetőségeket pedig szintén erősen korlátozza az EU, miközben nő a bürokrácia és adminisztrációs teher hárul a kistermelőkre is. Mindezt Hollósi szerint erősen befolyásolja majd, hogy milyen fordulatot vesz a világ egyik legmeghatározóbb mezőgazdaságával rendelkező USA agrárpolitikája. A Kínával folytatott (amerikai és európai) versengés pedig a nagy volumenek miatt még azt is meghatározhatja a szakember szerint, hogy Magyarország továbbra is tőzsdei terményeket előállító maradhat-e, vagy gyökeresen változtatnia kell az agrártermelésén.
Máris markáns fordulatot hozhat hazánk mezőgazdaságában, ha Donald Trump beváltja választási ígéretét, miszerint elnökként egy nap alatt véget vet majd az ukrajnai háborúnak… Hollósi Dávid ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy az Európa éléskamrájának tartott, 51 millió hektár nagyon jó minőségű (csernozjom) termőföldön gazdálkodó Ukrajna óriási versenytárs. Amennyiben Ukrajna agrártermékei (a jelenleuinél is nagyobb volumenben) fognak megjelenni a világpiacon, és ehhez a termésátlagait, mezőgazdasági üzemi szerkezetét, jogrendjét fel tudja fejleszteni, annak “óriási kiszorító hatása lesz az európai alapanyag-termelésre”. Azaz, a szomszédos kis, magyar mezőgazdaságra is. Arra kell felkészülni, hogy mivel globális a piac és az EU-ban már jelen van, a közel-keleti, afrikai piacokon is megjelenik az ukrán termék, az ügyvezető szerint a továbbiakban nem tartható fenn a feldolgozatlan terményexportra épülő magyar (mező)gazdasági modell.
Ráadásul az ukrán mellett az orosz gabona még meghatározóbb a világpiacon, amivel Hollósi szerint nem tudunk versenyezni. A terményexport helyett ezért a hazai állattenyésztésben, feldolgozóiparban nagyobb hozzáadott értékű, magasan feldolgozott terméket kell előállítani és erősíteni a versenyképességet.
Sok élelmiszerből ugyanis azért vagyunk importőrök, mert nem elég hatékony/versenyképes a hazai feldolgozás.
A tej-, hústermékekből így inkább az olcsóbb külföldit választja a kiskereskedelem. Ezért is ígéretes, hogy a jelentkezők már háromszorosan túligényelték a meghirdetett beruházási pályázatok.
Ami a világkereskedelmi változásokat illeti, Petőházi Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy a magyar állattenyésztés fennmaradásában pár éven belül kulcskérdéssé válik Kína növényifehérje-igénye. Az ázsiai ország kukoricából, búzából ugyan már majdnem önellátó, de évi 100 millió tonna szóját vásárol a világpiacról. Ha a kínai szójaimport pár éven belül 130 millió tonnára növekszik, a magyar állattenyésztés nagy bajba kerül, ezért saját szójatermeléssel kell megoldani a hazai állatállomány fehérjeellátását.
Támogatással felezik a hitelkamatokat
Tovább folytatódik az MBH AgrárTrend Index soha nem látott mértékű növekedése, amely már a teljes magyar élelmiszergazdaságot reprezentáló mutató egyensúlyi állapota közelében: a 34-es értéknél jár a 48 pontos skálán. “Örülök annak, hogy emelkedő pályán van az indexünk és olyan nyugalmi állapotot ért el, ami a gazdálkodók lelki állapotát is tükrözi”. Ezt jelentette be Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Ami a termékpályákat illeti, a gabonatermesztésben a nyár közepén ugyan pánik alakult ki az aszály miatt, végül 5 millió tonna körül zárt a termés kukoricából. Ez valamelyest megnyugtatta a kedélyeket. A vizsgált 12 termékpálya közül a tojás-, a tejszektor helyzete lényegesen javult. Az állattenyésztés, ezen belül is a bővülő baromfi és a sertés termékpálya az év nyertese. Az átvételi árak jól alakultak, de számítani kell arra, hogy az emiatt bővülő termeléssel majd visszaesnek az árak. A viziszárnyas ágazatban – a nemzetközi piacokon – már látszik is némi túltermelés, és gondot okoz a viziszárnyas telepeken a madárinfluenza. A gyümölcságazatban az egész EU-ban csökkent a kibocsátás, ezért a magyar termelők számára is magasabbak az árak, ez az almánál is érezhető. Az európai borfogyasztás csökken, ezért a szőlő borágazatban romlik a hangulat. Ráadásul itthon a szüret is hamarabb kezdődött, és kevésnek bizonyult a betakarítási, feldolgozási kapacitás.
A banki szakértő számításai szerint ugyan közel jár az egyensúlyi 35-ös értékhez az AgrárTrend Index, ennek eléréséhez az élelmiszeriparnak – a kiskereskedelmi forgalomnak – vissza kell találnia a néhány évvel korábbi szintre, amely sokkal lassabban megy, mint várták. Cserébe viszont nem számít élelmiszer-inflációra a következő időszakban a szakember. Igaz, az év végi ünnepi időszakban a friss gyümölcs, a tojás, egyes tejtermékek esetében lehetnek olyanok, amelyek drágulnak, de a lakosságnak az idén így sem lesz drágább a karácsony, mint tavaly. Ami a hitelezést illeti, két éve 1800 milliárd forintnál tetőzött az agrárhitel-állomány, azóta nem nőtt tovább. Hollósi szerint ezért fontos a most induló beruházási ciklus, aminek keretében 600-700 milliárd forint hitelbővülésre számít a következő 3-4 évben az élelmiszergazdaságban. Ezt segíti majd az új kamattámogatási rendszer, ami megfelezi a jelenleg 8-10 százalékos beruházásihitel-kamatokat.
A lipcsei eset után két nappal. 
