6p

Az Európai Unióban Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára, ezért itthon szinte már minden élelmiszer drága – emlékeztet Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSz) elnöke. Ezért is kevés a nyereség, elmaradtak a fejlesztések, probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával, versenyképességével.

Fájdalmas beismerést tett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég az egyik szakmai rendezvényen: “a magyar élelmiszeripar termelékenysége a második legalacsonyabb az EU-ban”. Éder Tamás, a FÉSz elnöke szerint ez valószínűleg igaz! Az elmúlt egy évtizedben az Agrárközgazdasági Intézet, a Magyar Nemzeti Bank szakmai tanulmányai kimutatták – Nagy Márton is sokszor mondta –, hogy probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával. 

Sokszor kellett cserélni az árcédulákat
Sokszor kellett cserélni az árcédulákat
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A FÉSz elnöke ezt annak tulajdonítja, hogy a 2020 előtti egy-másfél évtizedben rengeteg fejlesztés maradt el. Az ágazat ugyanis alig-alig, vagy időszakonként egyáltalán nem jutott fejlesztési forráshoz a nemzeti és az EU-s támogatásokból. A „nagy” cégek pedig akkor sem kaphattak, amikor a mikro-, kis- és közepes vállalkozások részesültek e pénzekből. Ez tovább rontott a helyzeten, mert jogi értelemben az is nagyvállalatnak számít, amelyik 250 főnél többet foglalkoztat, ha a tőkéje és az árbevétele nagysága alapján nem is az.

Róka fogta csuka

Ezért, mivel „nagyvállalatként” támogatást sem kaphattak, elmaradt a technológiai fejlesztés, a gépesítés, és a feldolgozók még 8-10 évvel ezelőtt is sok élőmunkát használtak. Róka fogta csuka helyzet, hogy a költséges élőmunka-ráfordítás, a rossz hatékonyság következtében nem termeltek elég eredményt az égető beruházások elindításához, így továbbra is elmaradtak a fejlesztések. 

„Sok más ágazathoz, sőt az EU-hoz velünk együtt csatlakozott más államok, főleg Lengyelországhoz képest is lemaradt a szektor!” – ismeri el a szövetség elnöke. Azt azonban csak részben tartja igaznak, hogy a magyar élelmiszer a feldolgozók rossz hatékonysága miatt kerül ilyen sokba. Elsősorban azért, mert “Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára az unióban” – emlékeztet Éder Tamás. Az élelmiszerek többsége esetében az EU legmagasabb 27 százalékos áfakulcsa érvényes Magyarországon és a termékek egyre szélesebb körére vonatkozik a népegészségügyi termékadó (neta) is. A már mintegy 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó is részben beépül a fogyasztói árakba. Tavaly óta a gyártókat terheli a kiterjesztett gyártói felelősség: az EPR-díj, amely szintén Európában az egyik legnagyobb. Mindezek, vagyis a nagyobb adómérték is szerepet játszik abban, hogy ugyanannak a magyar terméknek az ára esetleg Németországban olcsóbb, mint itthon.

A magyar csoda

“Ez alapján az a csoda, hogy az extra magas adóterhek miatt nem Magyarországon a legdrágább az élelmiszer az EU-ban” – állítja Éder Tamás. Azért is, mert az alapanyagot többé-kevésbé ugyanannyiért szerzi be a magyar élelmiszeripar is, mint a külföldi. Az unióban a bolti fogyasztói árak is kiegyenlítődtek, és a munkabérek itthon is lassan felzárkóznak. Ez alapján – ha a hazai élelmiszeripar is ugyanolyan hatékonyan működne, mint külföldön – az elnök szerint a magyar végtermék önköltsége is akkora lenne, mint egy németé, miközben sokkal nagyobb adóteher rakódik rá. Ennek ellenére a magyar élelmiszer mégsem a legdrágább az unióban, ami a szakember szerint azt jelzi, hogy a hazai feldolgozók a saját eredményük rovására csökkentik az átadási áraikat.

Csapdában

Ezzel Éder Tamás szerint csapdába került az ágazat, hiszen a magas adóteher eleve elviszi az élelmiszeripari cégek nyereségének egy részét, amelyet azok kénytelenek maguk is tovább csökkenteni, hogy eladható tartományban tartsák a termékek árát. „Ezért nem tud fejleszteni, ezért romlik a versenyképessége” –magyarázza a szakember.

Ebből az ördögi körből segítenek kitörni az uniós stratégiai megállapodás keretében idén hamarosan megjelenő fejlesztés pályázatok. Az előző uniós ciklus hazai Vidékfejlesztési Programjában kiírt élelmiszeripari fejlesztési pályázat beruházásai várhatóan a közeljövőben fognak termelésbe állni. 

A nemzeti stratégiai terv szerinti, tavasszal várható kiírásra a kis-, közepes és a nagy élelmiszeripari üzemek is pályázhatnak fejlesztésre, de a részletekről még zajlanak az egyeztetések. 

Éder Tamás elmondta, miért romlik az élelmiszeripar versenyképessége
Éder Tamás elmondta, miért romlik az élelmiszeripar versenyképessége
Fotó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

„Még nem ismerjük a végleges pályázatokat, szó van arról, hogy támogatási előleg is lesz, sőt kamattámogatást is igénybe lehet venni, amivel kicsit növelhetik a támogatás mértékét” – számol be az elnök a korábbiaknál várhatóan vonzóbb feltételekről. Éder Tamás szerint a pályázati pénzeket csak azok tudják majd igénybe venni, akik az átlagnál jobban vészelték át az elmúlt időszakot. Sok feldolgozó azonban már a napi túlélésért küzd, és félő, hogy nem tud élni a fejlesztési lehetőségekkel. Így akik nehéz helyzetben vannak, még inkább lemaradnak. Felgyorsulhat az ágazatban a koncentráció, az a pályázati kiírás még erősítheti is a konszolidációs folyamatokat.

Döntő lehet az is, hogy az alapanyagtermelő mezőgazdaság, ahol szintén egymás után jelennek meg a pályázatok, hozzá fog-e járulni az élelmiszeripar versenyképességének javulásához? Éder Tamás szerint e tekintetben az állattenyésztés helyzete az elmúlt másfél évben kicsit javult a növénytermesztéshez képest. Újra megéri úgymond „bőrbe töltve értékesíteni a gabonát”. 

Rövid távon valószínűleg nem tér vissza a szántóföldi növénytermesztés – két évvel ezelőttig tartó – aranykora. Az elnök szerint a hazai állattenyésztés azért is felértékelődhet, mert Nyugat-Európában komoly támadások érik az állattartókat, például a környezetszennyezés: metán-kibocsátással kapcsolatos hisztéria miatt. „Sokan arra számítanak, hogy emiatt a nyugat-európai állattenyésztés egy része áttevődik a mi régiónkba” – előlegezi meg Éder Tamás. Ez is segíthet abban, hogy a feldolgozóipar alapanyaghelyzete is javuljon.

Az élelmiszerek áralakulását havi rendszerességgel követi a Klasszis Média Lapcsoport által összeállított Privátbankár Árkosár és a Privátbankár Diszkont Árkosár.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Agrár Kóborló szarvasmarhák miatt hirdetnének válsághelyzetet
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 09:51
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést – számolt be róla pénteken a Vesti.mk északmacedón hírportál.
Agrár Súlyos kihívás elé került a magyar mezőgazdaság
Privátbankár.hu | 2026. november 12. 17:33
Egyre több kisebb gazdaság kerülhet veszélybe Magyarországon.
Agrár Vízkrízis: mi lesz a mezőgazdaság jövője?
Szirmai S. Péter | 2026. november 11. 14:19
Mi történik a magyar mezőgazdasággal, a termelőkkel, ha tartósan kevés lesz a víz? Hogyan segíthetik a vízmegtartást, az alkalmazkodást? E kérdésekre kerestük a választ a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia panelbeszélgetésén Máté Károllyal, a CIB  ESG Iroda vezetőjével, Eszes Zsolttal, a Water4all Kft. ügyvezető igazgatójával, Balla Ivánnal, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége (VTOSz) elnökével, és Raskó György agrárközgazdásszal.
Agrár Havi öt euró pluszt ad a francia kormány a tüntetőknek
Privátbankár.hu | 2026. november 9. 16:21
December 1-jétől 1,6 százalékkal emelkedik a minimálbér Franciaországban, miután hetek óta tartanak a megélhetési költségek miatt kirobbant tiltakozások. A francia kormány hétfői bejelentése szerint a nettó minimálbér havi mintegy 24 euróval, 1502 euróra nő. A CGT szakszervezet számításai szerint azonban az emelés jelentős része a januárra tervezett automatikus korrekció révén egyébként is megvalósult volna, így valójában plusz 5 eurót sikerült elérni.
Agrár Leszámolás az aszállyal? 221 milliárd forintot fordít a kormány erre az akciótervre
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 13:54
A következő évek egyik megoldandó kérdése lesz ez. 
Agrár Mi lesz velünk, ha 3 fokkal melegebb lesz a Föld éghajlata? Erről is beszéltek a Klasszis Média ESG konferenciáján
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 10:13
Fenntarthatóság egy gyorsan változó világban. Csütörtökön konferenciát és díjátadót rendeznek. Tudósításunk a rendezvényről.
Agrár Magyar Péter: Nincs akadálya, hogy az ukrán kukorica áthaladjon Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. október 18. 11:18
Lezárt, leplombált vonatokon szállítaná Magyarországon keresztül a gabonát Nyugat-Európába Ukrajna, amelynek fekete-tengeri kereskedelmi útvonalai túl veszélyessé váltak.
Agrár A nap képe: dinnye termett a Balaton kiszáradt medrében
Herman Bernadett | 2026. október 8. 14:56
A Balaton Csavargőzös előtti partszakasz szárazulattá vált részén kihajtott és termést is hozott 4-5 dinnyető.
Agrár Kipécézték a traktorosokat? Rászállnak a hatóságok a John Deere-re is
Privátbankár.hu | 2026. október 8. 12:49
Rögtön be is húzták a nyakukat az érintett cégek részvényesei.
Agrár Emlékszik a januári gazdatüntetésekre? A kamara állta a cechet
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 24. 18:50
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összesen 14 milliárd forintot költött el politikai tevékenységre és különböző megkérdőjelezhető személyes juttatásokra az elmúlt években – derült ki a szervezet átvilágítása után. Szerencsére azonban vagyonvesztés nincs.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG