Miközben a miniszterelnök – jórészt a hazánkba befogadott kínai elektromosautó-gyártás felfuttatásától – várja az idei „repülőrajtot” a döglődő hazai gazdaság szárnyalásához, egyre riasztóbb hírek érkeznek a globális nagyhatalmak piacvédő terveiről. Tavaly októberben lavinát indított az Európai Bizottság javaslata, amely –egyebek között a válságba került német autópar, illetve az uniós gyártás védelmére – 45 százalék büntetővámmal fékezné a kínai elektromos autók dömpingjét. A sors fintora, hogy a bizottság előterjesztését – a német és a magyar kivétellel – a tagállamok támogatták. Pedig Kína erre azonnali válaszintézkedéseket helyezett kilátásba, az uniós élelmiszerek vámemelését.
Eddig ugyan még semmi sem dőlt el, legalábbis se az uniós „dömpingellenes”, se a kínai „vámválasz” bevezetésének részleteit nem jelentették be az illetékesek, de félő, ez csak idő kérdése. Pedig erősen vitatható, az uniós piacvédelem képes lesz-e életet verni a technológiai hátránya, nagy költsége miatt válságát élő német e-autóiparba.
Szakértőket ezúttal arról kérdeztünk, miként hatnak majd a hazai élelmiszergazdaságra, a piacra, az árakra és a termelésre a beharangozott kínai, valamint az új elnök belépésével a még ködös, de beígért amerikai vámintézkedések, amelyek miatt okkal aggódnak a hazai piaci szereplők.
Damoklész kardja a felettünk
Pedig Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke úgy véli, ha Kína mégis bevezetné a vámemelést, annak közvetlenül nem lesz nagy hatása a magyar agráriumra.
A Kínába irányuló közvetlen agrárexportunk ugyanis 2023-ban mindössze 20 millió eurót tett ki.
Ennél fájdalmasabb lehet azonban a közvetett hatása. Ha ugyanis egy-egy nagy termékpályán ilyen exportkorlátozó intézkedést léptetne életbe az uniós termékekkel szemben az ázsiai ország, ezek egy része beszorulna az európai piacra. „Amíg nem találnak új értékesítési lehetőséget a gyártók, addig a többlet nyomás alatt tartja a piacot, ami így kihatna a magyar árakra is” – állítja az elnök.
Itt jegyezzük meg, ilyen árletörő hatása van a háború alatt vámmentesen az EU-ba áramló olcsó ukrán termékeknek is, ami ellen demonstrációkkal tiltakoztak az uniós termelők.
Ha a nyakukon marad, lenyomja az árat
Éder Tamás úgy tudja, hogy Kínában egyelőre a baromfi-, a sertés- és a tejtermékek vámemelését tervezik, de olyan speciális – egyes EU-tagországoknak fájdalmas – termékkörök is szóba kerülhetnek, mint például a konyak vagy a pezsgő. Az ilyen jellegű lépéseknek szintén lehet közvetett hatása a magyar termelésre, mert – mint mondta – „ha a franciák nyakán maradnak az italok, az az egész európai piacon lenyomhatja az árakat, amíg nem találnak alternatív kereskedelmi csatornákat”.
Látva a magyar kormány e-autóipari stratégiáját, adódik a kérdés, lehetne-e esetleg kétoldalú magyar-kínai különmegállapodásokkal kedvezőbb feltételeket teremteni az exporthoz? Nos a szakember szerint az uniós külkereskedelemben nincs ilyen lehetőség. Az exportra-importra vonatkozó szabályozás ugyanis EU-s szinten koordinált.
Forrás: MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág
Ráadásul Donald Trump, az Egyesült Államok újra megválasztott elnöke, a kampány során jó előre szintén bejelentett újabb vámemeléseket, amely fájdalmasan fékezhetik a tengerentúlra irányuló EU-s exportot is.
Éder Tamás elképzelhetőnek tartja, hogy az USA életbe léptet majd ilyen célzott intézkedéseket. Mondjuk tényleg jelentős vámokkal sújtják olyan termékek behozatalát, mint – hogy az előbbi példánál maradjunk – a konyak, vagy akár a pezsgő, esetleg a francia sajt, vagy a spanyol sonka. Csak azért, hogy Trump ezzel üssön egyet a megcélzott államon. „Ez legalább olyan súlyos kérdőjeleket vethet fel, mint a kínai vámemelés, mivel az EU mezőgazdasági termékei számára az Egyesült Államok nagyobb exportpartner, mint Kína. Igaz, mi közvetlenül az USA-ba se exportálunk sok élelmiszert, de ma még fontosabb piac számunkra is, mint a kínai” – állítja a FÉSz elnöke.
Minden korlátozás fáj
„A kivitel értéke alapján mind Kína, mind az Egyesült Államok az Európai Unió első öt partnere között szerepel” – erősítette meg lapunknak Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője is. A mennyiséget nézve az Egyesült Államok ugyanakkor kiszorul az első ötből, vagyis sokkal magasabb egységárú termékeket exportál az EU Amerikába: olívaolajat, sajtot, zöldségféléket, kávét, teát, fűszerkeveréket.
Míg Kínába, amely mennyiségben az egyik legfontosabb partner, többek között tejport, sertéshúst. „Értékben nézve mindkét országgal szemben kedvező az unió agrár-külkereskedelmi pozíciója, két-két és félszer akkora értékben exportál, mint amennyit importál” – állítja az elemző. A gépjármű-kereskedelem persze egyértelműen sokkal nagyobb piac, de az agrárexport így is az EU személyszállító gépjárműkivitelének nagyságrendileg felét teszi ki.
Ami pedig hazánk exportját illeti, Héjja Csaba is elismeri, „Magyarországnak egyik ország sem kifejezetten fontos agrárkereskedelmi partnere. Ennek ellenére minden vám, vagy korlátozás fájó lehetne”. Az elemző szerint azonban elviekben – más piacokon – lehetne helyet találni annak a mennyiségű terméknek, ami a vámintézkedések miatt az EU-ban rekedne. Magyarország számára ezért is rendkívül fontos, mi történik az EU piacán. Héjja Csaba azon megállapítása is egybecseng Éder Tamáséval, hogy ha valamilyen vám-, vagy bármilyen kereskedelmi korlátozás miatt nagyobb mennyiségű termék ragad benn az EU piacán – és ez az MBH elemzője szerint inkább Kína szempontjából érdekes a nagy mennyiségek miatt –, az, mint hangsúlyozta, „helyet keres magának, és dömpingáras termékként akár a magyar boltokban is megjelenhet”.
Forrás: MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág
Ez alapján Héjja Csaba úgy összegezte a kockázatokat, hogy „az áttételes hatás miatt a kínai korlátozás jobban fájna Magyarországnak az agrártermékek kivitelében, mint az Egyesült Államoké”. Elsősorban azért, mert az EU belső piacán bennragadó termékek dömpingárasokként jelenhetnek meg a magyar boltokban. „Az Egyesült Államokba irányuló termékekkel kevésbé versenyzünk, ott talán a sajt piacán léphetne fel rövid távú turbulencia” – előlegezte meg az elemző.
Jól járnának az európai kacsatermelők
A hazai baromfiágazatra gyakorlatilag semmilyen, az európaira is marginális kihatása lesz a kínai importvám-növekedésének. Így vélekedik a beígért vámemelés várható következményeiről ifj. Bárány László, a hazai piacon meghatározó baromfifeldolgozó cég, a Master Good Kft. ügyvezetője. Lapunknak megerősítette, hogy jelenleg semmilyen baromfitermék nem megy Magyarországból Kínába, mert nincs egyetlen, az ottani hatóságok által elfogadott hazai üzem sem. (Az egész EU-ban is mindössze négy Kínában regisztrált uniós üzem van, amiből a régiós madárinfluenza-járvány miatt több fel van függesztve.) Az ügyvezető szerint jelentős hatása inkább a sertésiparra lesz a vámintézkedésnek, mert Európa jelentős mennyiségű sertésterméket exportál Kínába. „Ha ezek a termékek nem tudnak Kínába eljutni, ahol most extrafelárat lehet realizálni, akkor máshol olcsóbban kell értékesíteni” – előlegezte meg az ügyvezető is. Ezek azonban elsősorban nem olyan hús főtermékek, mint a comb, vagy karaj. Ha viszont az EU viszonozná az agrártermékek importjára kivetett extravámot, és kiterjesztené azt a kínai élelmiszerimportra is, azzal ifj. Bárány László szerint az európai kacsatermelők jól járnának. Kína ugyanis tavaly elárasztotta Európát nagyon olcsó kínai sült kacsával.
Hogy ezek a körvonalazódó események mennyire határozzák majd meg az uniós és a hazai élelmiszergazdaság idei évet, azt még becsülni sem lehet. De az beszédes, hogy amint Trump saját blogjában – cáfolva a Washington Post cikkét – újból megerősítette vámterveit, szárnyalni kezdett a dollár és tovább zuhant a forint. Ez is mutatja, hogy a hazai benzinkutakon és a boltokban azonnali drágulást okoz az amerikai vámemelésről még egy elnöki kommunikáció is – ha lesz végül belőle valami, ha nem.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
