Feladják a küzdelmet a magyar kisgazdaságok

Az uniós trendet is követve vészesen fogy a hazai agrárgazdaságok száma. A KSH legutóbbi, 2023-as összeírása szerint három év alatt – 18 százalékkal – 198 ezerre zsugorodott a gazdaságok száma, amely a 2013-as adatnál egyharmadával kevesebb. Elsősorban a kisméretű, kisebb termelési értéket előállító gazdaságok fejezték be a tevékenységüket. Mindez a borús kilátások, akár a klímaváltozás miatt is érthető, hiszen tavaly is drámai kiesést okozott a szárazság. Negyedével kisebb lett egyebek között a fő takarmánygabona, a kukorica termése, és átlagos termelési színvonalon veszteségessé vált a termesztés. A sokéves átlagtól elmaradt a napraforgó és a repce hozama is, őszibarackból pedig kétharmadával, almából is felével kevesebb termett. Eközben nőttek a költségek: több mint tizedével tovább drágult a műtrágya, a talajjavító-szer.

A fontosabb növények közül – a bank szakértői szerint – tavaly elsősorban a kukorica termesztése fordulhatott veszteségbe főleg a délkeleti országrészben. A búza, az árpa, a napraforgó és a repce termesztéssel azonban el lehetett érni eredményt. Veszteségek inkább az extenzívebb, kevesebb inputanyag (műtrágya növényvédő szer) ráfordításával dolgozó gazdaságoknál fordultak elő.

Aszályban is lehet nyereségesen működni

Bár van összefüggés az üzemméret és a hatékonyság között is, sokkal fontosabb, hogy hosszú távon rentábilis legyen az üzemméret. De hogy egy-egy gazdaságnál mekkora a jövedelmező méret, erre nincs pontos adat. Ha az adott vállalkozás legalább négy-öt munkavállalói jövedelmet ki tud termelni, a szakértők szerint ebből fent tud tartani egy gazdálkodó családot, és képes visszaforgatni is némi pénzt a fejlesztésekre.

Meghatározó azonban a vállalkozás sikerében az agrotechnológiai fegyelem, a termelés intenzitása, az időjárás és a területi adottság is. A növénytermesztés jövedelmezőségében nagy különbséget okoz például az egyes gazdaságok működési hatékonysága és a területi elhelyezkedése is. “Egy csapadékkal jól ellátott területen gazdálkodó – de több technológiai hibát elkövető – termelő is lehet veszteséges, és egy jól alkalmazkodó gazdálkodó – még szélsőséges körülmények között is – tud jövedelmezően termelni” – tapasztalta Bognár István.

Egyes országrészekben, főleg a Homokhátságon és a Dél-Alföldön azonban az elmúlt években rendre elmaradt a megszokottól a vegetációs időszakban leeső csapadék mennyisége, és a klímaváltozás káros hatásai erőteljesebben jelentkeztek. Ezért a szakértők szerint különösen akkor válhat súlyossá a helyzet, ha egy termelő kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodik, és nem alkalmazkodik a körülményekhez. Azaz megszokásból: a hagyományos módszerekkel, hagyományos vetésforgóval gazdálkodik. Így az üzemmérettől függetlenül nagyobb eséllyel romlik a jövedelmezősége. „Azt is látjuk, hogy az alkalmazkodáshoz szükséges szaktudás, tőke és beruházási hajlandóság inkább a nagyobb területen gazdálkodó termelőknél áll rendelkezésre” – állapítja meg Bognár István.

Csökkent a jövedelem

A statisztikai, sőt a földforgalmi adatokból az is látszik, hogy a kisgazdaságok, az idős gazdák egyre nagyobb számban próbálnak kivonulni a termelésből.

Az agrárium ugyanis számos kihívással szembesült az elmúlt három évben.  A szakértők ezek közül kiemelik a geopolitikai feszültségeket, az energiaár-robbanást, az input- és az outputárak egyensúlyának megbillenését, a termelésbiztonság klímaváltozás miatti romlását, a globális túltermelést és az ebből következő volatilis terményárakat. Ennek következtében ugyanis jelentősen csökkent a szektorban elérhető jövedelem.

“Ez a folyamat a koncentráció irányába mutat. A termőföldpiac szigorú szabályozása miatt jól nyomon követhető ez a természetes koncentráció” – állítják a bank elemzői. A KSH adatai szerint 2024-ben 12 százalékkal nőtt a termőföldforgalom az előző évhez képest. A bank szakértői szerint azonban ez nem kiugró emelkedés. Azt sem lehet megállapítani belőle, hogy a kistermelők valóban tömegével adnák el földjeiket.

Kevesebben, hatékonyabban ugyanannyit

Leginkább a nagyon kicsi, szinte árutermelőnek sem tekinthető gazdaságok hagynak fel a tevékenységgel, de ezek sem egyetlen, vagy egy-két nehezebb veszteséges év után fejezik be. (Továbbra is a mezőgazdaságban a legalacsonyabb a csődráta.)

Az látható, hogy a tevékenységek közül az állattartás és -tenyésztés talán jobban koncentrálódott az elmúlt években, jobban kialakultak a hosszú távon is rentábilis üzemek – mutatott rá Héjja Csaba. Például a sertéstartók körében ez a természetes koncentráció már évekkel ezelőtt lezajlott. A letisztulás után kevesebb termelő hatékonyabban állít elő ugyanannyi sertést, mint korábban. A szakértők hasonló koncentrációra számítanak a szántóföldi növénytermesztésben is.

Veszteséges termelésből menekülve az előremenekülés tűnik a jó megoldásnak. A banki szakemberek szerint minden üzemméretben lehet, és kell is beruházni. A kisüzemeknél elsősorban a birtoknövelés a kezdeti cél, hogy magas szakmai fegyelem és technológia mellett elérjenek egy hosszú távon rentábilis üzemméretet. Ha ez megvan, el lehet indulni az automatizálás, a gépesítés, az energiahatékonyság irányába – mondja Héjja Csaba. Ez az ágazat azonban rendkívül hosszú időre szóló befektetés. De a szakértők szerint csak az fog az agráriumba fektetni, akinek van tőkéje és stratégiai szemlélete.

Az ágazatban mindig is volt beruházási kényszer, ezt 2022-ig a forrásbőség, a támogatások és a kedvező kamatok is fűtötték. Napjainkban azonban nincs forrásbőség, és a jövedelmezőség is szerényebb. Igaz, megjelentek az uniós Közös Agrárpolitika tagállami Stratégiai Tervének pályázati felhívásai, de a finanszírozás megdrágult. Ezen segít a beruházásoknál a kamat- és kezességidíj-támogatás lehetősége, amellyel a piacinál kedvezőbbek lehetnek a beruházási hitelek feltételei. Persze az ügyfél jövedelemtermelő képességétől függ a hitelképesség és a szükséges saját erő mértéke. A bankok számára azonban az a lényeg, hogy transzparens, jövedelmező és fenntartható legyen az ügyfél gazdálkodása. „A beruházás megtérülése a meghatározó.”