Megint jó évet zártak a parlamentben ülő kisbirtokosok. A kormánypárti veteránok közül néhányan 100 hektár fölé tornászták szántóik méretét és egyikük sem szeretne túladni ezeken, mint ahogy valószínűleg megművelni sem. Hasonló szándékai vannak az ellenzékieknek is. Egy most nyilvánosságra került szakanyag szerint az értéknövekedés évek óta tart, csak egy kicsit lassabb lett az elmúlt években. Kényelmesebb bérbeadni a földeket, elég jó árat lehet felszámítani. 

Tovább gyarapodott több kormánypárti parlamenti képviselő ingatlanvagyona, zömmel szántók és erdők kerültek hozzájuk a 2020-as évben – derül ki a most nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatokból. Az ellenzéki és a független kollégáik inkább lakóingatlanokat vásároltak vagy tartottak meg az elmúlt években. Mindkét csoport jól jár, az értéknövekedés évek óta töretlen szinte az összes ingatlan típusnál és a tavalyi kisebb lassulás után idén az év második felétől folytatódhat a drágulás.

Az elmúlt évtizedben megkétszereződtek a termőföldárak Magyarországhon. A hazai földbirtokosoknak jó hír, hogy még a formálódó válság sem csökkenti az árakat, legfeljebb stagnálnak, így aki most venne földterületet, a visszapattanó gazdasági konjuktúra idején jól járhat.

Plusz 11 százalék.

Korábban két évig két számjegyű volt az áremelkedés, tavaly ez 6,4 százalékosra csökkent.

2016-ban folytatódott az áremelkedés a termőföldpiacon. A földterületek értéke átlagosan 11,2 százalékkal haladta meg a 2015. évi szintet, így egy hektár szántó országos átlagban 1,22 millió forintot ért. A Takarék Csoport adatai szerint az elmúlt öt évben megduplázódtak a földárak - és még ez sem tűnik eltúlzottnak.

Majdnem ötödével lett drágább a termőföld egyetlen év alatt.

Egy friss elemzés szerint a két évvel ezelőtt meghirdetett Földet a gazdáknak program hatására 2016-ban két és félszeresére nőtt a termőföld-forgalom. Ez az árak ismét kétszámjegyű növekedését hozta. Mára öt megye kivételével egymillió forint feletti az átlagos hektárár.

Egyetlen év alatt 40 százalékkal nőttek átlagosan a magyar termőföldárak - van olyan megye, ahol majdnem duplázódtak az árak.

A földvásárlását szabályozó törvények szigorítására készül a kormány.

Évente 40 milliárd forintos kárt okoz az aszály Magyarországon, négyszer akkorát, mint az árvíz. Egy komolyabb szárazságot hozó évben pedig akár 400 milliárd forintos is lehet a kár. Az időjárás egyre szélsőségesebb, a hazai földek öntözésének szintje azonban az 1950-es éveket idézi, pedig volt, amikor a mostani területek háromszorosán is pótolták a vizet a gazdák.

Egy év alatt újabb 14 százalékkal emelkedett az országos hektáronkénti átlagár, az egyes területek között azonban továbbra is nagy a különbség. Az új földforgalmi törvény jelentősen csökkentette a lehetséges vásárlók körét, így a forgalom folyamatosan csökken. A szakértők szerint idén sem torpan meg az áremelkedés, amihez az állami földek eladása is hozzájárul.

Az eredeti tervekhez képest 70-90 ezer hektárral kevesebb földet értékesít az állam. Már 170 milliárd forint bevétel van a programból.

Négy nap alatt 353 területet hirdettek meg, több mint a fele elkelt.

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank meghirdeti az MFB-NHP Földhitel Hitelprogramot, a Földet a gazdáknak! program keretében, az árverés útján értékesített állami földrészletek megvásárlásának finanszírozására.

Októberben kezdődhet a licitálás az állami földekre - azt ígérik, nem lesz semmiféle trükk.

Készülnek a tervek az állami szántók, legelők és gyümölcsösök értékesítésére. Azt ígérik, spekulánsok és külföldiek nem juthatnak hozzá.

Ismét több száz hektárral emelkedett az elöntött földek nagysága az Alsó-Tisza területén - erről Kozák Péter védelemvezető nyilatkozott kedden.

Hatalmas károkat okoz a gazdálkodóknak a belvíz - mondta a Magyar Hírlapnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Bár az új törvény megszigorította a földvásárlást, nem állt le az árak növekedése - bár a kapuzárás előtti drasztikus emelkedést nem érte el a drágulás.

Idén már 37 ezer hektáron terem kukorica az országban, a termés jó lesz, de csak 5 százaléka kerül a magyar asztalokra, a többit Európa falja fel.

Továbbra is ragaszkodik egy olyan földtörvényhez, amely lehetővé teszi, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben maradjon. A miniszterelnök szerint a mezőgazdaság hozzájárulása nélkül nincs életképes magyar nemzetgazdaság.

Tömegesen keresnek új magyar vevőt a termőföldekre a nyugati határszélen azok a külföldiek, akik korábban spekulációs céllal, zsebszerződéssel vásároltak földet.

Átlagosan 11 százalékkal nőtt 2013-ban a termőföld átlagára az előző évhez képest, a legtöbbet Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében ért tavaly egy hektárnyi terület. Érdekes, hogy a drágulás csökkenő forgalom mellett történt. Idén akár további áremelkedés is lehet.

Május elsején lép életbe az új törvény, ezzel megszűnik a külföldiek földvásárlási moratóriuma. Brüsszel miatt azonban átírnák a földforgalmi jogszabályt.

Május 1-jén lejár a külföldiek termőföld vásárlási moratóriuma, és ezzel együtt szigorú szabályok lépnek életbe. Sokan vesznek földet, az árak meg sem közelítik az uniós átlagot.

Új feladatokat kaptak a földhivatalok.

Hazai és nemzetközi kutatások azt igazolják, hogy mindössze 60 éve van hátra, amíg megtermelhetjük az élelmiszert. Egy hazai felmérés pedig kimutatta, hogy a sárgarépa ásványianyag-tartalma 40 év alatt 4%-ra csökkent. Hogyan tovább? Meg lehet-e fordítani a folyamatokat? Sokaknak kell tenni érte.

Földhasználati bejelentést kell tenniük szeptember 30-ig azoknak a földhasználóknak, akik 2012. december 31-ig a földrészletek számától függetlenül egy hektár vagy annál kisebb nagyságú termőföld használatát már megkezdték.

A kormány szándéka szerint a jövőben megszűnnek a nagybirtokok. A földeket pedig a helyiek művelhetnék meg.

Van, ahol már 233 ezer forintért is lehet szántóföldet venni, viszont egyes régiókban ennek több mint hétszeresét is elkérhetik. Átlagosan 620 ezer forint felett volt az ár hektáronként, ami több mint tíz százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

További, több mint kétszázezer hektárnyi termőföldet hirdet meg haszonbérletre a kormány.

Megváltoztak január 1-jével, illetve februárral a földhasználati nyilvántartási eljárásra vonatkozó, valamint a termőföldek használatával kapcsolatos szabályok.

2012 első félévében az EU csatlakozás óta eltelt időszakban az idei év első félévében drágultak a legnagyobb mértékben a termőföldek, miközben az infláció is az elmúlt időszak egyik legmagasabbja volt - derül ki az FHB Termőföld Indexéből.

Az őstermelők, a családi gazdálkodók és a nagyüzemek által bérelt, vagy birtokolt földek méretkorlátozását érintenék azok a módosító indítványok, amelyeket kormánypárti képviselők nyújtanak be a készülő földtörvényhez.

Bár a magyarországi földbefektetések valóban biztos hozammal kecsegtetnek, a területek fenntartásának költségei és a bürokrácia mértéke sokakat elijeszt. A termőföldek besorolási rendszere 160 éves, elavult, és sokszor okoz gondot a rengeteg közös tulajdonos is. Egyben mindenki egyetért: a hazai földek értékesek és ez valószínűleg így is marad. Kérdés, hogy nyitva maradnak-e az uniós csapok és ad-e hitelt a bank?

Németországban folyik a társadalmi vita arról, etikus dolog-e élelmiszerekre spekulálni, ennek keretében most két pénzügyi csoport is le szándékozik mondani az agrártermék-derivatívákról. Másutt olyan árupiaci alapot kínálnak, amely távol tartja magát ettől a befektetési szektortól. Jim Rogers szerint pedig aki gazdag akar lenni, menjen farmernek, vagy legalább lamborghini-márkakereskedőnek.

Nem sok jóban reménykedhetnek az osztatlan közös tulajdonban álló termőföld területek tulajdonosai, köztük maga a Nemzeti Földalap sem, miután az Országgyűlés megnyirbálta az a támogatási forrást, amely az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséhez szükséges kiméréseket finanszírozta volna.