A törvény célkitűzése, hogy a magyar termőföld ne lehessen spekuláció tárgya, és alapvető módon magyar tulajdonban maradjon. Mindemellett a külföldiek földvásárlási moratóriumának megszűnése azt is jelenti, hogy az uniós polgárok - amennyiben megfelelnek a törvényi előírásoknak - ugyanolyan elbírálás alá esnek mintha belföldiek lennének. Ezért ír elő az életbe lépő új földtörvény a magyar termőföld megszerzésére olyan szabályokat, amelyek szavatolják a törvényalkotó alapvető célkitűzését, a magyar termőföld magyar tulajdonban maradását.
Így zárják ki a spekulánsokat
A földforgalom alapelveit rögzítő új földtörvény egyértelműsíti, hogy a magyar termőföld a helyben lakó gazdáké, és ezzel egy 1100 éves vita végére került pont.
| Az új földtörvény szerint csak az kaphat engedélyt a földvásárlásra és földhaszonbérlet kötésére, aki szerepel a földművesek adatbázisában. Április közepéig 9290-en kérték a felvételt. Részletek >>> |
Ennek érdekében jött létre a földműves jogi fogalma - ez lényegében agrárvégzettséggel vagy hároméves gyakorlattal rendelkező gazdát jelenti - és bebetonozta azokat a védelmi rendszereket is, amelyek garantálják, hogy a belföldi és külföldi spekulánsok ne juthassanak magyar termőföldhöz.
A fontosabb garanciák között szerepel egyebek mellett: az elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend, a helyi földbizottságok működése, valamint az, hogy csak földműves szerezhet földet, továbbá az is, hogy a zsebszerződéssel jogellenesen való termőföldhöz jutást, és annak kísérletét is szankcionálja az új Büntető törvénykönyv. Ezek mind olyan elemei az új földtörvénynek, amelyek korábban nem szerepeltek a vonatkozó jogszabályokban.
Szem előtt a családi gazdaságok
Az új földtörvény megalkotásakor figyelembe vették, hogy a magyar termőföld 80 százaléka ne a nagyüzemek használatában, hanem a családi gazdaságok művelésében legyen.
Így büntetik a zsebszerződéseket
A zsebszerződések elleni küzdelem szintén fontos része a magyar termőföld védelmének. Ezért vált büntető jogi fogalommá a zsebszerződés.
A földforgalmi törvény előírja, hogy a termőföld adás-vételeket a jövőben csak az állam által előállított biztonsági jellel rendelkező okmányon lehet megkötni. További garancia az állami elővásárlási jog rögzítése, valamint - a természetvédelmi területek esetében - a kisajátítás lehetőségének biztosítása.
Brüsszel miatt módosítanák
A május elsején életbe lépő, de már elfogadott mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényen a kormány némileg változtatna.
A VM szerint a földforgalmi jogszabály minimális módosításáról van szó, amelyet az tesz szükségessé, hogy a vidékfejlesztési tárca tudomására jutott: Brüsszelben felmerült, hogy a helyi földbizottságok megválasztása legitimációs gondokat okozhat, ha azokat a helyi földművesek - a helyben földhasználati joggal rendelkező gazdák - képviselői saját maguk közül választják.
Mi változna?
Ennek egyik lehetséges módja lenne, hogy a helyi földbizottságokat a helyi képviselőtestület választaná meg a helyi gazdák közül. Így a legitimáció egyértelműen biztosított lenne, de a törvényt az Országgyűlésnek kell módosítania.
A szakértők azonban hangsúlyozzák: a helyi földbizottságok megalakítása és működése csak az egyik garanciális elem, amely biztosítja, hogy ne kerülhessen magyar termőföld külföldiek kezébe május elseje után se.
|
Mit gondol erről a miniszter? "Szerintem várjuk meg az első tapasztalatokat, amikor már működik a rendszer, mert a még meg nem alakult bizottságok jövőbeni működésére vonatkozó jóslatokat, nyilván figyelembe lehet venni, de szerintem a gyakorlat mutatja majd meg a példákat, akár pozitív, akár negatív értelemben is. A földbizottságok gazdákból fognak állni, emberekből, ezért arra számítunk, hogy a döntő többségben jó és helyes döntések születnek" - nyilatkozta nemrég Fazekas Sándor földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Privátbankárnak adott interjúban. A teljes interjút itt olvashatja el >>> |
Csak magánszemélyek vehetnek
Termőföldet Magyarországon - a moratórium lejártát követően is - csak magánszemély szerezhet, de csak olyan magánszemély, aki megfelel a földműves fogalomnak; nem tulajdonolhat senki 300 hektárnál nagyobb földterületet; továbbá a földszerzéshez hatósági jóváhagyás szükséges; továbbá a helyi földbizottságok minden tulajdonjog szerzés esetében vétójoggal rendelkeznek.
Hatalmasat esett a román üzletek forgalma tavaly ilyenkorhoz képest. 
