Még drágább a magyar föld - mennyibe kerül egy hektár?

695 ezer forintba kerül egy hektár

A tavalyi év a hazai termőföld további drágulását hozta: a 2012-es 10 százalékos növekedés után 2013-ban újabb 11 százalékkal emelkedett az átlagár Magyarországon, így átlagosan 695 ezer forintba került egy hektár termőföld – derül ki a frissen publikált OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép elemzésből.

Megyék szintjén Győr-Moson-Sopronban, Hajdú-Biharban és Békésben volt a legdrágább tavaly a termőföld, míg Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében került a legkevesebbe átlagosan egy hektár termőföld. A legjobban, közel 23 százalékkal Hajdú-Bihar megyében nőtt 2013-ban az átlagos termőföld hektárár.

Hol a legolcsóbb?

„Érdekesség, hogy megyei és járási szinten egyaránt egyre csökken a különbség a termőföld átlagárai között, szembetűnő trend a korábban olcsó területek felzárkózása” – jegyzi meg Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

Megyei szinten így a megelőző évihez képest csekélyebb, 2,2-szeres volt tavaly az árkülönbség a legolcsóbb (Nógrád, 408 ezer forint hektáronként) és legdrágább (Győr-Moson-Sopron, 913 ezer forint) területi egység között.

Járások esetében a lokális folyamatok hangsúlyosabbá válásával ugyan ez a szorzó 5,8-szoros (putnoki: 262 ezer forintos és dunakeszi 1,52 millió forintos átlagos hektárárral), ugyanakkor a különbségek 2012-höz képest itt is csökkentek, akkor 7,5-szer drágább volt a sorrend legelején álló járás. A tíz legolcsóbb járás között négy Borsod-Abaúj-Zemplén, három pedig Nógrád megyei, míg a tíz legdrágább között három Pest megyei található.

Hol, mennyi földet adtak el?

Ami az adásvételek számát illeti, a termőföld-piac 2013-ban minimálisan tovább bővült. A 2012-es 8 százalékos tranzakciószám növekedést ugyanakkor tavaly már csak 0,4 százalékos bővülés követte.

Kilenc megyében esett vissza az adásvételek száma: 10 százalékot meghaladóan Békés és Pest megyékben. Ugyanakkor öt megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, Vas és Veszprém) 10 százalék feletti volt a forgalomnövekedés. A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület alapján vizsgálva azonban már 7,3 százalékos visszaesés látszik 2013-ban.

Tavaly 126 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost, amelyet – a korábbi évek adatai alapján – 80-100 ezer hektárra becsült öröklés útján történő tranzakcióval kiegészítve éves szinten mintegy 210-230 ezer hektáros összforgalmat kapunk. Míg az adásvételek az egészséges tulajdonkoncentrációt segítik, az öröklések sok esetben a tulajdonok elaprózódását hozzák.

A szántó a legkelendőbb

Tavaly az eladott termőföld-terület művelési áganként az alábbiak szerint alakult: a forgalom 70 százaléka volt szántó, 14 százaléka erdő-fásított, 11 százaléka gyep-rét-legelő, valamint 3 százaléka kert-gyömölcsös, illetve 2 százaléka szőlő. Ez a forgalmi összetétel gyakorlatilag teljesen megegyezik a 2012-es arányokkal.

Míg a szántóforgalom aránya jóval meghaladja a szántóföldi állomány (59 százalék) arányát, az erdőterületeknél (állomány 26 százaléka) pont az ellenkezője igaz, aminek oka az erdőknél magas állami tulajdonosi részarány miatti korlátozott értékesíthetőség. A gyep-rét-legelő, kert-gyümölcsös és szőlő kategóriák állományarányosan járulnak hozzá a forgalomhoz.

Tavaly a – nádas és halastó kivételével számolt – 7,27 millió hektár művelt terület 1,7 százaléka, mintegy 126 ezer hektár cserélt gazdát adásvétel útján.

A szőlők pörögnek a leggyorsabban

A termőföld-piac országos forgási sebessége (azaz az állomány-arányos forgalmi volumen) így csökkent valamelyest a 2012-ben mért 1,9 százalékról. Ami a művelési ágankénti forgási sebességet illeti, továbbra is a szőlőterületek piaca a legélénkebb 2,7 százalékos forgási sebesség, míg a másik végletet jelentő erdőterületek állományukhoz viszonyítva jóval kisebb arányban (0,9 százalék) vesznek részt a forgalomban.