Tovább gyarapodott több kormánypárti parlamenti képviselő ingatlanvagyona, zömmel szántók és erdők kerültek hozzájuk a 2020-as évben – derül ki a most nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatokból. Az ellenzéki és a független kollégáik inkább lakóingatlanokat vásároltak vagy tartottak meg az elmúlt években. Mindkét csoport jól jár, az értéknövekedés évek óta töretlen szinte az összes ingatlan típusnál és a tavalyi kisebb lassulás után idén az év második felétől folytatódhat a drágulás.

2016-ban folytatódott az áremelkedés a termőföldpiacon. A földterületek értéke átlagosan 11,2 százalékkal haladta meg a 2015. évi szintet, így egy hektár szántó országos átlagban 1,22 millió forintot ért. A Takarék Csoport adatai szerint az elmúlt öt évben megduplázódtak a földárak - és még ez sem tűnik eltúlzottnak.

Ismét több száz hektárral emelkedett az elöntött földek nagysága az Alsó-Tisza területén - erről Kozák Péter védelemvezető nyilatkozott kedden.

Átlagosan 11 százalékkal nőtt 2013-ban a termőföld átlagára az előző évhez képest, a legtöbbet Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében ért tavaly egy hektárnyi terület. Érdekes, hogy a drágulás csökkenő forgalom mellett történt. Idén akár további áremelkedés is lehet.

A tűzvédelmi óvintézkedések fokozott betartását kéri az agrárkamara.

Több száz, körülbelül 460-500 hektáron kell 100 százalékos kárral számolniuk a gazdáknak. Az erőket és a vadállomány kevésbé károsította az árvíz.

Nem perelhetnek azok, akik fiktív szerződést kötöttek a szántóra. Az eladó és a vevő megegyezhetnek, de kártérítést már nem követelhetnek.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kezdeményezte a Somogy megyében gazdálkodó, német érdekeltségű Hubertus Bt.-vel kötött hosszú távú, több ezer hektárra vonatkozó földbérleti szerződés felbontását, ami miatt a társaság az osztrák választott bírósághoz fordult, a tárgyalás hamarosan megkezdődhet – mondta Csató András, a cég ügyvezetője.