|
| Mezőgazdasági jármű tárcsázza a termőföldet Debrecen határában. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
Egyetlen év alatt 10,7 százalékos emelkedés - reálértéken!
A földterületek értéke 2016-ban nominálisan 11,2 százalékkal emelkedett, míg 2015-ben 9,9 százalékos drágulásra került sor. Reálértéken (azaz az infláció hatását is figyelembe véve) 10,7 százalékkal értek többet a földterületek 2016-ban, mint egy évvel korábban.
Nehezebb földhöz jutni, mégis emelkedik az ár - hogy lehet ez?
A Takarék Termőföldindex 2016-ben ismét áremelkedést mutatott, a drágulás gyorsult az előző évhez képest, bár a tempó elmaradt a 2012-2014 közötti időszaktól. Első ránézésre meglepőnek tűnik a növekedés ismételten nagyobb üteme, mivel a földforgalmi törvény 2014 közepi bevezetése után erőteljesen visszaesett a forgalom. A tulajdonszerzés szigorítása miatt stagnáló árakra lehetett számítani, ennek ellenére már második éve emelkednek az árak.
A Takarék csoport szerint a szigorítás ellenére bekövetkezett áremelkedés a Földet a gazdáknak! programnak és az ehhez kapcsolódó kedvező finanszírozási lehetőségeknek tudható be. A program adásvételi tranzakciói még nem zárultak le teljes mértékben, ezért az idei Termőföldindexben nem szerepel az összes tranzakció, de az előzetes számítások szerint azonban további áremelkedés következett be, a 185 ezer hektárnyi tranzakció országos átlagára 1,4 millió forint/hektár volt.
A szántóknál 1,2 millió fölött az átlagár
| Egy korábbi elemzés is arra jutott: a két évvel ezelőtt meghirdetett Földet a gazdáknak program hatására 2016-ban két és félszeresére nőtt a termőföld-forgalom, és ez vezetett az árak újabb jelentős emelkedéséhez. Ma már öt megye kivételével egymillió forint feletti az átlagos hektárár >> |
A szántók átlagára 2016-ban tovább nőtt, átlagosan 1,218 millió forintra hektáronként - ez 12 százalékos emelkedést jelent.
Az árak 2016-ban az ország összes régiójában ismét emelkedtek, a legjobban a Nyugat-Dunántúlon, ahol átlagban 23,4 százalékkal többért cseréltek gazdát a területek, mint az előző év azonos időszakában.
A legdrágább területek az Észak-Alföldön vannak, de a Nyugat-Dunántúl is megelőzte a 2015 előtt hosszú ideig a legdrágábbnak számító Közép-Magyarország régiót. A legolcsóbban tavaly továbbra is Észak-Magyarországon lehetett szántóterülethez jutni, ahol az árak nem érték el a 750 ezer forintot hektáronként.
|
| A szántóföldek átlagárai 2016-ban Magyarország egyes megyéiben (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex) |
A gyep, a rét és a legelő drágul a leggyorsabban
Művelési ágak szerint legjobban a gyepek, a rétek és a legelők drágultak, a második helyen a szántóterületek álltak, míg a harmadik legjelentősebb mértékű drágulást a gyümölcsösök mutatták.
Nincs megállás 2,5 millióig?
A mezőgazdasági termeléssel elérhető jövedelmeket figyelembe vevő modell alapján az árszint még nem túlzott - véli a Takarék csoport. A Takarék Termőföldindex elemzése szerint 2,5 millió forint/hektár körül van az a szint, ami felett egy átlagos adottságú hazai földnél már megkérdőjelezhető a cash-flow alapú megtérülés.
|
| Művelési ágak szerinti áralakulás 2007 és 2016 között (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex) |
Kezd hatással lenni a fogyasztókra. 
